szerző:
Zubor Zalán

Tetőpontjára érkezhet a szíriai polgárháború. A kormányhoz hű hadsereg lezárhatja a legfontosabb frontot, de Bassár el-Asszadnak saját minisztereivel és az egyre önállóbb kurdokkal is meg kell birkóznia. A nyugat egyelőre kivár, Obama viszont már felvetette a fegyveres beavatkozás lehetőségét.

Döntő szakaszba érhet a szíriai polgárháború, amint a rezsim átfogó támadást indít a felkelés északi gócpontja ellen. A 2011 elején tüntetésekkel kezdődő, majd tömegmészárlásokba, végül szabályos polgárháborúba és kegyetlenkedésekbe torkolló konfliktus becslések szerit eddig több mint 23 ezer emberéletet követelt, nagyrészt fegyvertelen civilekét. Bár Jordánia és az Egyesült Államok is egyre aktívabban szólna bele a konfliktusba, egyelőre egyik ország sem vállalta, hogy fegyverszállítmányokkal vagy katonai beavatkozással segítse a felkelést. A hivatalos kormány repedezik, azonban az Aleppo elleni támadás elvághatja a felkelőket az utánpótlásuktól, lehetetlenné téve a fegyveres ellenállást.

Elvágva az utánpótlástól

Júniusra a Bassár el-Aszad ellen harcoló felkelők lényegében ellenőrzésük alá vonták az ország két legjelentősebb városát, Damaszkuszt és az északi gazdasági központot, Aleppót. Az északi nagyváros rövidesen a felkelők fő bázisává vált, a közeli török-szír határ túloldaláról folyamatosan érkeztek a városba a Törökországba menekült ellenzékiek, nem ritkán szervezett, fegyveres csapatokban. Nyár végén a rezsim átfogó offenzívát indított a felkelés legfontosabb központjai, köztük Aleppo ellen is. Damaszkusz felkelők ellenőrizte negyedeit ágyúzni kezdték, ennél viszont jóval fájdalmasabb volt az Aleppo ellen indított támadás. A várost augusztus közepén bekerítették, valamint elfoglalták azt a közeli helyőrséget, amely a felkelők és a törökországi hátország összeköttetését biztosító útvonalat ellenőrizte. Aleppóból azóta ellentmondásos hírek érkeznek, legújabb értesülések szerint a kormányerők lényegében bevették az ellenzéki erősséget.

©

Júniusban Kína, Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Törökország, az ENSZ és az Európai Unió képviselőinek részvételével Genfben megalakult a Szíriáért Akciócsoport, azonban egyelőre nem értek el semmiféle áttörést. Első ülésükön arról állapodtak meg, hogy Szíriában teljes jogkörrel bíró nemzeti egységkormányt kell alakítani, az Aszadot támogató Oroszország számára viszont úgy tűnik, még ez sem tűnt vállalhatónak, mivel augusztus 17-én lemondták a csoport ismételt összehívását. Francia diplomaták és politikusok eközben minden eddiginél hevesebben támadják a szíriai diktatúrát, Laurent Fabius külügyminiszter például a napokban úgy fogalmazott, Aszad "nem érdemli meg, hogy a Földön éljen." Az érdemi beavatkozástól azonban a többi NATO-taggal együtt Franciaország is elzárkózik. Augusztus 20-án az ENSZ katonai megfigyelői is kivonultak Damaszkuszból.

Külföldre is átterjedtek a harcok

Ahogy a szíriai konfliktus eszkalálódik, hatása egyre inkább érezhetővé válik a szomszédos országokban is. Februárban egy a szíriai felkelőket támogató szimpátiatüntetésen tört ki lövöldözés a libanoni Tripoliban, augusztus 21-én pedig 3-4 halálos áldozatokat követelő összecsapás zajlott a felkelőket támogató szunniták és az Aszad-párti alaviták között a városban. Az Aszad-rezsimmel baráti viszonyt ápoló, Libanonban működő Hezbollah ellen a rezsim támogatása miatt az amerikai pénzügyminisztérium súlyos szankciókat vezetett be. A konfliktusban egyesek szerint az eddig semlegességét hangsúlyozó Jordánia is belekeveredhet. Az arab királyság eddig számos szíriai menekültet fogadott be, és komoly nyomás érte őket szunnita vezetők részéről, hogy avatkozzanak be a háborúba. Augusztusban 11-én komoly összecsapás zajlott le a szír-jordán határon az Aszad-párti hadsereg és jordán katonák között, ahol állítólag harckocsikat is bevetettek a szembenálló felek. A jordániai külügyminisztérium hétfőn azt közölte, hogy a szíriai hadsereg ismét jordániai területeket vett tűz alá, több embert megsebesítve. Az eset miatt a jordán kormány tiltakozását fejezte ki. Június végén a szír kormányerők egy török vadászgépet lőttek le, ráadásul török felségterület felett, ami a már amúgy is meglévő török-szír feszültséget is tovább élezte.

A mára polgárháborúnak minősített szíriai konfliktus 2011 elején, az arab tavasz hatására békés tüntetésekkel indult, amelyek először szimpátiájukat fejezték ki az egyiptomi és líbiai felkelőkkel, majd egyre többen kezdtek Aszad-ellenes jelszavakat hangoztatni. A mai napig tartó erőszak márciusában kezdődött el, amikor a dél-szíriai Dara városában a rendfenntartók tüzet nyitottak a tüntetőkre, mire az egész városban zavargások törtek ki, amelyek során a tömeg felgyújtotta a kormányzó Baasz párt irodáit. A kormány ezután már a hadsereget vezényelte a városba, majd az ország többi részén is éles lőszerrel lövetett a tüntetők közé, sok helyen tankokat, tüzérséget, helikoptereket és hadihajókat is bevetettek a fegyvertelen tiltakozók ellen. A brutális megtorlások miatt számos katona állt a tüntetők oldalára, július végén dezertált katonatisztek megalapítottak a Szabad Szíriai Hadsereget (SZSZH), amelyhez számos civil is csatlakozott. A lázadó hadsereg eredetileg a tüntetések védelmére esküdött fel, a konfliktus kiszélesedése óta pedig az ellenzéki Szíriai Nemzeti Tanács oldalán gerilla-hadviselést folytat az Aszad-rezsim ellen.

Koncessziók, későn

Hatalma megtartása érdekében a kormány lemondása után Aszad számos engedményt tett az addig elnyomott kisebbségi csoportoknak. Márciusban a síitákhoz tartozó alavita szekta vezette kormány ígéretet tett, hogy szabadabbá teszi a szunniták vallásgyakorlását, és közel 120 ezer kurdnak adott állampolgárságot. Utóbbi hatására a kurdok számarányukhoz képest kevésbé vettek részt a felkelésben, és az ország észak-keleti, kurdok lakta részét viszonylag elkerülte az erőszak. Bár a betiltott Kurd Munkáspárt (PKK) egyik vezetője, Cemil Bayik kijelentette, hogy egy török beavatkozás esetén az Aszad-rezsim oldalára állnának, és egyesek szerint a PKK szíriai ága a rezsim oldalán harcol, jóval több szíriai kurd állt a felkelők mellé. Az észak-keleti Qamishli és Al Hasaka városok környékén kurd fegyveresek felvették a harcot kormányerőkkel, akik gyenge ellenállást tanúsítva kivonultak a területről, amelyet azóta a kurdok ellenőriznek. A kormány feltehetően azért bánt kesztyűs kézzel a kurdokkal, mert megpróbálta a saját oldalára állítani a kisebbséget, azonban május 25-én a szíriai hadsereg helikopterei már rakétákkal lőtték az Aszad elnök rendszerét elutasító kurd településeket a török határ közelében. A szíriai kurd vezetők tárgyalásokat kezdtek a Szíriai Nemzeti Tanáccsal, akik 2012 júniusában a kurd származású Abdulbaset Siedát választották elnöknek.

Damaszkusz-Teherán tengely

A szíriai konfliktust sokan tartják helyettesítő háborúnak a síita rezsimet támogató Irán és a Hezbollah, valamint a szunnita többségű felkelők oldalára álló Törökország, Szaud-Arábia és más szunnita államok között. Irán az ENSZ ellenőrző bizottsága szerint nagy mennyiségben szállít fegyvert és lőszert a kormányerőknek, míg Aszad szerint a felkelés egy „amerikai-nyugati összeesküvés”, amit „a vahabiták és a vallási szélsőségesek támogatnak"  Az Aszad-rezsimet a tüntetők elleni erőszak miatt a világ számos országa elítélte, köztük több muszlim állam is. A jordán király novemberben lemondásra szólította fel Aszadot, az Arab Liga pedig szankciókat vezetett be Szíria ellen. Az Iszlám Együttműködés Szervezete szintén elítélte az Aszad fellépését az ellenzékiek ellen és felfüggesztették Szíria tagságát a szervezetben. Irán viszont ismételten támogatásáról biztosította a rezsimet, Kína és Oroszország pedig rendre megvétózza az ENSZ-ben az Szíria elleni határozatokat. Oroszország emellett több alkalommal is lőszert, repülőgépeket és más harci eszközöket adott el az Aszad-rezsimnek.

©

Törökország szintén a felkelők mellett foglalt állást, különösen a török vadászrepülő júniusi lelövése után. Válaszul Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök kijelentette: minden további Aszad-párti katonai egységet, ami megközelíti a török határt, ellenséges katonai célpontként fognak kezelni. A határ török oldalán egyes hírek szerint a felkelők stabil hátországot alakítottak ki Ankara támogatásával. A Szír Nemzeti Tanács a török kormány jóváhagyásával alakulása óta Isztambulban működik, Törökország, az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia hivatalosan is elismerik a Tanácsot, mint tárgyalópartnert a szíriai konfliktusban, Líbia pedig a Nemzeti Tanácsot tartja Szíria legitim kormányának, bár a Tanács vezetői hangsúlyozták, nem kívánnak emigráns kormányként műkdöni.

A szíriai kormány a harcok kiszélesedése óta folyamatosan erodálódik, látszólag a hadi sikerektől vagy kudarcoktól függetlenül. Júliusban a felkelők pokolgéppel megölték a védelmi minisztert és Aszef Saukat katonai hírszerzőfőnököt, Aszad sógorát. A robbantás után az elnök jó ideig nem jelent meg a nyilvánosság előtt, arról szóló hírek láttak napvilágot, hogy Aszad megsebesült, vagy meghalt a merénylet során, de a szíriai állami tévé felvétettel cáfolta a híreszteléseket. Aszad később egy damaszkuszi mecsetben ismét megjelent a nyilvánosság előtt.  Augusztusban dezertált és a felkelőkhöz csatlakozott a kormány három prominens tagja, köztük Rijád Hidzsáb miniszterelnök, aki átállásakor azt közölte: "Bejelentem elpártolásomat a gyilkos és terrorista rezsimtől, és bejelentem, hogy csatlakozom a szabadság és a méltóság forradalmához. Bejelentem, hogy mától harcos vagyok e szent forradalomban."

Obama vegyi fegyverek miatt aggódik

Az Egyesült Államok és a NATO mindeddig nem avatkoztak be tevékenyen a konfliktusba, bár egyesek szerint CIA-ügynökök segítettek a felkelőknek fegyvereket csempészni Szíriába Törökországból, az orosz külügyminiszter szerint pedig az is valószínű, hogy nyugati gyártmányú fegyvereket is kaptak a lázadók. Franciaország „nem halálos katonai felszerelést”,  például kommunikációs eszközöket szállított a felkelőknek, Nagy-Britannia és Németország hírszerzése pedig információval látta el az ellenzéki fegyvereseket. Az SZSZH vezetői nem elégedettek a csekély segítséggel: a lázadó katonák egyik vezetője nemrég azzal fenyegetőzött, az Al-Kaidához fognak fordulni, ha a nyugat nem szállít fegyvereket a felkelőknek.   Barack Obama keddi sajtótájékoztatóján ismételten arról beszélt, hogy az amerikai hadsereg nem fog beleavatkozni a konfliktusba, kivéve, ha a rezsim vegyi vagy biológiai fegyvert vet be, vagy helyez készenlétbe. Obama szerint egy hasonló lépés jelentené a „vörös vonalat”, amelyet ha átlépne a szíriai rezsim, azzal amerikai hadsereg válaszát provokálná ki.

Vegyi fegyverek Szíriában

Nyugati hatalmak már régóta gyanították, hogy Szíria tömegpusztító fegyvereket állított hadrendbe, amit a szír kormány rendre tagadott, ennek ellenére a mai napig nem írta alá a hasonló fegyverek gyártását tiltó Vegyifegyver-egyezményt.  Szíria egyes értesülések szerint az 1973-as Jóm kippúri háború óta rendelkezik vegyi fegyverrel, amikor Egyiptom mérgező vegyi anyagok hordozására alkalmas tüzérségi lövedékeket szállított a szír kormánynak. Feltehetően a 80-as években Szíria saját vegyifegyver-programba kezdett, valószínűleg azért, mert addigra világossá vált, hogy a hagyományos hadviseléssel nem képesek legyőzni Izraelt. 2007-ben Bassár el-Aszad egy titkos atomprogramot is elindított, azonban az izraeli légierő még elindulása előtt elpusztította a reaktort. Aszad tagadta, hogy a lebombázott célpont nukleáris létesítmény lett volna, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vizsgálata viszont uránt és más hasadóanyagokat mutatott ki a romok alatt.

 

Amerikai értesülések szerint az ezredfordulón Szíria már jelentős ideggáz-készletekkel rendelkezett. Gyaníthatóan ezt tesztelték egy 1999-es hadgyakorlaton, amely során MiG-23-as vadászgépekről nem hagyományos bombákat dobtak le egy lőtérre. A CIA szerint 2001 táján a szíriai vezetés még veszélyesebb tömegpusztító fegyverek kifejlesztésébe kezdett, erre utal, hogy Németországból, Svájcból és Franciaországból vegyi fegyver előállítására alkalmas felszereléseket és nyersanyagokat szereztek be. A vegyifegyver-gyártáshoz szükséges anyagok nagyobb részét Szíria belföldön is képes előállítani, mivel az ország a régió legnagyobb foszfát-készleteivel rendelkezik. Rendszerben állhatnak jelenleg a Szaddám Husszein által is bevetett mustárgáz-tartalmú fegyverek, illetve szarin, tabun és VX hatóanyagú eszközök – mindhárom veszélyes idegméreg. Jill Dekker NATO-szaktanácsadó szerint egy Cerin városa melletti támaszponton biológiai fegyverek, köztük lépfene, kolera, himlő és tularémia (nyúlpestis) hordozására alkalmas robbanófejeket is fejlesztettek, orosz szakértők segítséggel.

 

Az Aszad-rezsim júliusban végül beismerte, hogy jelentős vegyifegyver-készlettel rendelkezik. Jihad Makdissi külügyminiszter egy július 12-i tévéinterjúban azzal fenyegetőzött, hogy ha bármelyik külföldi állam fegyverrel avatkozik be a felkelők oldalán, a hadsereg be fogja vetni vegyi fegyvereit az idegen haderő ellen. Hozzátette: „soha semmilyen körülmények között nem fogunk tömegpusztító, vagy nem hagyományos fegyvert bevetni a szíriai nép vagy civilek ellen,” mivel ezek az eszközök „kizárólag külső fenyegetés elhárítására szolgálhatnak”. Bár még csak szóban történt meg a vegyi arzenál felvonultatása, több ország is aggodalmát fejezte ki, sokan tartanak tőle, hogy Aszad mégis kész lenne vegyi fegyvert bevetni saját népe ellen is. Barack Obama amerikai elnök nyilatkozatában nyilvánvalóvá tette, hogy egy hasonló fegyvernek nemcsak bevetése, de már a mozgatása is hadüzenettel érne fel és az Egyesült Államok katonai beavatkozását provokálná ki.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
MTI Világ

Szíria: ágyúval lőtték Damaszkusz déli részét

Harckocsikat vezényelt a Damaszkusz körüli körgyűrűre szerdán a szíriai hadsereg, és ágyúval lőtte a főváros déli peremkerületeit, ahol felkelők vannak - jelentették hírügynökségek helyiekre hivatkozva.

MTI Világ

Szíria: átmeneti kormányt állítana fel az ellenzék

A szíriai ellenzék legnagyobb ernyőszervezete, a Szíriai Nemzeti Tanács "átmeneti kormány" felállításának lehetőségét "tanulmányozza" – jelentette be kedden a tanács elnöke, Abdel-Bászet Szaida, miután küldöttség élén megbeszélést folytatott Francois Hollande francia elnökkel.

Világ

Szíriai vadászgépek megsértették az iraki légteret

Behatolt az iraki légtérbe a szíriai légierő több vadászgépe csütörtökön - közölte az iraki határőrség. A bombázók a felkelők állásait támadták a határ szíriai oldalán fekvő Abu Kemál településen. A kisváros több mint egy hónapja a szíriai lázadók kezén van.

MTI / hvg.hu Világ

Szíria: vérbe fulladt a nemzetközi diplomácia

Elhagyták Damaszkuszt az ENSZ katonai megfigyelői hétfőn, miután négy hónap alatt nem valósult meg az általuk ellenőrizni hivatott tűzszünet. A nemzetközi diplomácia egyelőre képtelen kezelni a helyzetet, a vérontást nem sikerül megfékezni, mindenki mindenkit vádol és kritizál.