szerző:
MTI

A Magyarországon gyilkosságért elítélt, majd Azerbajdzsánnak átadott, ott pedig elnöki kegyelemben részesült Ramil Safarov azeri katonatiszt ügyéről folytattak vitát csütörtökön Strasbourgban az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének ülésszakán.

A legtöbb hozzászóló élesen elítélte Azerbajdzsán eljárását, az azeri képviselők ugyanakkor arról beszéltek, hogy Örményország megszállva tartja Hegyi-Karabahot.     

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, hogy országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akivel diplomáciai jegyzékben közölte, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését. 

A vitát megnyitó Christopher Chope brit konzervatív képviselő, a parlamenti közgyűlés jogi és emberi jogi bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a jogállamiság kerül veszélybe, ha a nemzetközi egyezmények előírásaival önkényesen vissza lehet élni, illetve ha azokat más előírásokra hivatkozva meg lehet sérteni. Úgy vélekedett, hogy az elítéltek átadásáról szóló 1983-as strasbourgi egyezmény 12. cikkelye, amely a kegyelemben részesítés lehetőségéről szól, voltaképpen ellentétben áll a jogállamiság érvényesítését célzó egész jogi intézményrendszerrel. 

Safarov átadása kizárólag jogi jellegű ügy volt, nem irányult Örményország ellen, és semmiképpen sem tekinthető az örmény nép megsértésének - mondta Vejkey Imre KDNP-s országgyűlési képviselő. Hangsúlyozta: az átadás a strasbourgi egyezmény előírásaival összhangban történt, és Magyarország elítéli, hogy az azeri elnök az átadás után azonnal kegyelemben részesítette Safarovot.     Ez a lépés ellentétben áll a strasbourgi egyezmény lényegével - tette hozzá. Vejkey Imre arra is kitért, hogy nem felelnek meg a tényeknek az olyan állítások, amelyek azt sugallják, hogy az ügy összefüggésbe hozható a Magyarország és Azerbajdzsán közötti energiaügyi kapcsolatokkal. 

Szabó Vilmos MSZP-s országgyűlési képviselő rossznak és felelőtlennek nevezte mind azt a magyar kormánydöntést, amelynek alapján átadták Safarovot Azerbajdzsánnak, mind az azeri elnök által adott kegyelmet. Kijelentette: a magyar szociáldemokraták, a demokratikus ellenzékiek továbbra is fontosnak tartják a jó azeri-magyar kapcsolatokat, de a kormány helyett megkövetik az örmény népet a történtekért. A szocialista képviselő bírálta, hogy magyar kormányzati részről az örmény felet előzetesen nem keresték meg, nem tájékoztatták és nem kérték ki az Európa Tanács illetékeseinek a véleményét sem. "Nem jártak el kellő alapossággal abban sem, hogy erős garanciát kapjanak arra, hogy Safarov folytatja a büntetés letöltését" - mondta. Szabó szerint ugyanakkor az Európa Tanácsban meg kell vizsgálni azt is, megfelelő-e a nemzetközi szabályozás azokban az esetekben, amikor a bűntény indítéka a nemzeti, vallási, politikai hovatartozás, illetve a bőrszín volt.

Gaudi Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő úgy vélekedett, hogy a kegyelemben részesítés "akár jó, akár nem, mégis adott lehetőség". Szerinte nem lenne helyes most csak Magyarországot és Azerbajdzsánt bírálni, hanem szembe kell nézni a karabahi konfliktus okozta kihívással is. Az azerbajdzsáni területen belül található Hegyi-Karabah enklávét örmények lakják, és Örményország azt - valamint az örmény határral összeköttetést biztosító területet - katonailag megszállva tartja. Gaudi felhívta a figyelmet arra, hogy az európai "befagyott konfliktusokat" - így a karabahit is - az önrendelkezés alapján, tisztességes módon meg kell oldani. 

Francois Rochebloine francia néppárti képviselő a vitában élesen bírálta, hogy Safarovot hősként ünnepelték Azerbajdzsánban, és úgy vélekedett, hogy az eset megnehezíti a karabahi konfliktus rendezését, hiszen "hogyan lehet hitelt adni egy olyan hatalomnak, amely nem beszéli a jóhiszeműség nyelvét?"

Lord Donald Anderson brit szocialista képviselő szerint az ügyben a magyar hatóságok jóhiszeműen jártak el, miután biztosítékot kaptak Azerbajdzsántól arra nézve, hogy az ítéletet végre fogják hajtani. Feltette azonban a kérdést, hogy Örményországgal miért nem konzultált a magyar fél. Tűrhetetlen, hogy hősként ünnepeljenek egy bűnözőt - mondta a vitában az azeriek eljárásáról Anne Brasseur luxemburgi liberális képviselő. A vitában számos azeri képviselő is megszólalt, és arra hivatkoztak, hogy Örményország más ügyekben futni hagyott terroristákat, illetve hogy a karabahi helyzet megoldatlanságát nem lehet figyelmen kívül hagyni. "Háború van a két ország között" - fogalmazott például Samad Seyidov azeri képviselő. Több hozzászóló elutasította, hogy az ügyet - egy gyilkos szabadlábra helyezését - a karabahi kérdéssel mossák össze.