szerző:

Nem látszik menekültügyben a megoldás. Ha nincs közös európai cselekvés, csak rossz forgatókönyvek vannak. Aki ma Angela Merkelen kárörvendően mosolyog, az jobb, ha ezt az eszébe vési.

Alig öt hónappal az után, hogy Angela Merkel meghirdette közös európai megoldást sürgető menekültpolitikáját, a német kancellár csúnyán egyedül maradt a tervével. Tavaly több mint másfél millió menedékkérő lépte át az Európai Unió határait, és 2016-ra is legalább ugyanennyit jósolnak az előrejelzések – ilyen körülmények között tarthatatlanná vált a merkeli politika, nem lehet tovább a közös európai megoldásra várni.

Nem jött be a szeretetpolitika
©

Míg Merkel tavaly augusztusban azzal lelkesítette a honfitársait, hogy „annyi mindent megoldottunk már, ezt is meg fogjuk”, szűk két hónappal az után, hogy a Time magazin az év emberévé választotta, nincs Európának Merkelnél magányosabb politikai vezetője. A tagországok nem hiszik, hogy az EU ezt a helyzetet orvosolni tudja, egyre többen hoznak korlátozó intézkedéseket, építenek jogi, fizikai határzárat. Hiába döntött az Európai Tanács a kvótáról, jól látszott, hogy ha egy menekült nem akarja, akkor nem lehet őt egy másik országba vezényelni. Viszont a kerítésépítés példája ragadós.

Bezárkóznak

A kelet- és délkelet-európai országok vezetői, élükön Orbán Viktorral, az elejétől fogva attól tartottak, hogy egy nap a célországok megunják, kiteszik a megtelt táblát – és akkor az egész probléma hatványozottan omlik vissza a nyakukba. Az egyik legbefogadóbb európai állam, Svédország nemrég lezárta a határait, Ausztria pedig múlt szerdán jelentette be, hogy felső határt szab a bevándorlásnak. Már csak Németország maradt: az intézményrendszer itt is nehezen győzi a munkát (állítólag a legnagyobb berlini menekültbefogadó állomáson, a LaGeSón kétségbeejtőek az állapotok), a kezdeti lelkesedés már a múlté, a szilveszteri kölni események miatt a közvélemény intézkedéseket vár, a kancellár pedig saját pártján belül is defenzívába kényszerült.

Az év embere - volt?
©

Merkelnek lépnie kell, már csak azért is, mert Európa más országához hasonlóan Németországban is erősödnek a bevándorlásellenes politikai erők. Az új kurzust Merkel helyettesei próbálják eladni. A minap a CDU alelnöke, a márciusi Rajna-vidék-pfalzi tartományi választások kereszténydemokrata miniszterelnök-jelöltje, Julia Klöckner dobta be, állapítsanak meg „rugalmas kontingenseket”, aszerint, hogy az intézményrendszer hány embert képes befogadni, és a beérkezőket először a határnál vagy azon kívül helyezzék el az ún. hotspotokba. Vagyis menedékkérők csak akkor léphessenek be Németországba, ha van számukra hely és ellátás.

Új Marshall-terv

A davosi világgazdasági fórumon Wolfgang Schäuble tett le az asztalra a nemzetközi rendezésre újabb javaslatot: a német pénzügyminiszter, aki a menekültüggyel összefüggő intézkedésekre 12 milliárd eurót állított be a 2016-os költségvetésben, a pénz egy részét a bevándorlási kedv csökkentésére költené. Miután a menekültkérdés a schengeni rendszert veszélyezteti, Schäuble szerint az európaiaknak milliárdokat kell befektetniük Törökországba, Líbiába, Jordániába és más régióbeli országokba, hogy az embereket ott lehessen tartani. „Olyan gyorsan, ahogy csak lehet – mindenkinek annyit, amennyit csak tud”, mondta egy interjúban.

Németország ezt a sok pénzt megtakarításaiból finanszírozza. Azoknak az országoknak, amelyeknek nem megy ennyire jól, azt javasolta, hogy az olajárzuhanás miatt olcsóbba váló üzemanyag adóját emeljék. De a probléma a legtöbb ország esetében nem is az, hogy nincs miből beszállni a költségekbe, hanem inkább az, hogy nem is gondolják úgy, a menekültkérdésben lenne felelősségük. Az egyedüli közös nevező az lehet, hogy meg kell óvni Schengent, hogy továbbra se legyen az unión belül belső határellenőrzés.

Miközben az EU-nak elemei érdeke, hogy lefékezze a menekültáradatot, Olaszország megvétózta a Törökországnak szánt 3 milliárd dolláros EU-s segélyprogram folyósítását – mert ők is több pénzt szeretnének. (Mint ismeretes, a fenti támogatást kapná Erdogan elnök azért, hogy megerősítse menekültügyi infrastruktúráját, jobb ellátásban részesítse a Szíria felől érkezőket, és hatékonyabbá tegye a határvédelmet.)

Görögország lehet a legnagyobb vesztes

Olaszországban és Görögországban épülnek a hotspotok, de ha Európa úgy zárkózik be, hogy nem enyhül a Törökország felől érkező nyomás, akkor az egésznek a legnagyobb kárvallottja az elmúlt években amúgy is többszörösen megroppant Görögország lehet. Ide szorulhatnak be a menedékkérők, ami miatt a helyzet nagyon gyorsan eszkalálódhat.

Egyedül marad
©

Ha megbukik az euró, akkor megbukik Európa is, mondta alig fél évvel ezelőtt Merkel Görögország kapcsán. Ezt akkor azzal egészítette ki, hogy „ha kudarcot vall menekültügyben, akkor sérül Európa történeti elkötelezettsége az egyetemes emberi jogi értékekkel szemben is – ez pedig már nem az az Európa lesz, amit ma magunknak elképzelünk”. Jelenleg a legcsúnyább forgatókönyv látszik megvalósulni: a menekültek továbbra is életveszélyben kelnek át a tengeren, az embercsempészek gazdagodnak, Törökország nem tartja be a szavát, az EU fragmentálódik, kerítések emelkednek egyre-másra, a tagállamok egymásra mutogatnak. És már az sem volna meglepő, ha az EU arra ébredne, hogy mind gazdasági, mind erkölcsi értelemben megbukott.