szerző:
MTI

Havannában kerül majd sor februárban Ferenc pápa és Kirill pátriárka "történelmi találkozójára".

Ferenc pápa és Kirill pátriárka február 12-én Havannában találkozik, és közös nyilatkozatot ír alá a katolikus és az orosz ortodox egyház kapcsolatának jövőjéről, valamint a közel-keleti keresztényüldözés elleni összefogásról tárgyal - jelentette be pénteken Federicio Lombardi, a Szentszék szóvivője Vatikánvárosban, illetve Ilarion volokalamszki metropolita Moszkvában.

Ez lesz a katolikus és az orosz ortodox egyház vezetőjének első találkozója azt követően, hogy 1054-ben szakadás következett be a nyugati és a keleti kereszténység között. A Vatikán és a moszkvai patriarchátus közös közleménye hangsúlyozta, hogy a történelemben példa nélkül álló találkozó fontos szakaszát jelenti majd a két egyház kapcsolatának.

"A Szentszék és a Moszkvai Patriarchátus reméli, hogy ez egyben a reménység jele lesz minden jóakaratú ember számára" - áll a Vatikán honlapján közzétett dokumentumban. A közlemény felhívott minden keresztényt: buzgón imádkozzanak a találkozó isteni megáldásáért, valamint azért, hogy az gyümölcsöző legyen.

A pápa február 12. és 18. közötti mexikói látogatása előtt, a havannai José Martí Nemzetközi Repülőtéren találkozik majd az orosz ortodox egyházfővel, aki hivatalos látogatáson tartózkodik majd Kubában. A nyilatkozat aláírását a tervek szerint egy kétórásra tervezett megbeszélés előzi majd meg.

"Ez az esemény rendkívüli jelentőséggel bír majd az ökumenikus kapcsolatok és a keresztény felekezetek párbeszédjének útján'' - hangsúlyozta a vatikáni szóvivő. Ilarion metropolita, az orosz ortodox egyház külkapcsolatainak vezetője kijelentette: a pátriárka azért találkozik a pápával, mert összefogásra van szükség a közel-keleti keresztényüldözés ellen.

"A keresztényüldözés a találkozó központi témája lesz" - hangsúlyozta. "A Közel-Keleten, az Észak-és Közép-Afrikában, valamint más térségekben olyan helyzet alakult ki, hogy szélsőségesek igazi népirtást hajtanak végre keresztények ellen, ami sürgős lépéseket követel és még szorosabb együttműködést igényel a keresztény egyházak között" - tette hozzá.

Megjegyezte, hogy a két egyház közötti régi nézeteltérések továbbra is fennállnak, különös tekintettel az ukrán görög katolikus egyházzal kapcsolatos vitára (amely a Vatikánhoz igazodik). Ezeket az ellentéteket azonban félretették, hogy a két egyházfő össze tudjon fogni a keresztényüldözés ellen. A katolikus és az orosz ortodox egyház egyaránt elítéli a keresztények és a keresztény kegyhelyek elleni támadásokat a Közel-Keleten, különösen Szíriában.

Ilarion elmondta, hogy a találkozó előkészítése már két évtizede tart. 1996-1997-ben intenzív tárgyalások folytak II. Alekszij akkori pátriárka és II. János Pál akkori pápa semleges területen (esetleg Magyarországon tartandó) megbeszéléseinek előkészítéséről, ám ezek megszakadtak.

Ennek oka a metropolita szerint az volt, hogy nem sikerült megállapodni az ukrán görög katolikusok ügyében, akik a 80-as és a 90-es évek fordulóján Nyugat-Ukrajnában megszűntették a moszkvai patriarchátus három egyházmegyéjét és Lvivből Kijevbe tették át központjukat, valamint vita volt a moszkvai patriarchátus kánoni területén folytatott római katolikus hittérítő tevékenységről. (A Vatikán szerint pusztán a kis lélekszámú katolikus közösség lelki gondozása történt az ortodox többségű területeken.)

A Reuters hírügynökség értesülései szerint a két egyházfő találkozóját Raúl Castro kubai elnök közvetítésével hozták tető alá, aki tavaly Ferenc pápa vendéglátója volt. A Vatikán viszont a kubai-amerikai kapcsolatok normalizálásában játszott fontos szerepet.

Az újabb kori pápák találkoztak már a konstantinápolyi (isztambuli) ökumenikus pátriárkákkal, akik jelképesen az ortodox kereszténység lelki vezetői, "elsők az egyenlők között".  A keleti rítusú kereszténységen belül viszont az orosz egyháznak van meghatározó súlya, amely 165 milliót képvisel a világon élő 250 millió ortodox hívő közül. Friss felmérések szerint Oroszország 144 milliós lakosságának mintegy háromnegyede orosz ortodoxnak vallja magát, igaz, csak a kisebbségük gyakorló hívő. A katolikus egyháznak 1,2 milliárd híve van.

Ferenc két elődje, II. János Pál és XVI. Benedek sikertelen kísérleteket tett arra, hogy egyeztetésbe bocsátkozzon az orosz pátriárkákkal a keresztény egységről. Ferenc 2014 novemberében kijelentette, hogy megmondta Kirillnek: "Elmegyek, ahová csak akarja. Hívjon és én megyek".

A két egyház teológiai közös bizottságai többször is összeültek az elmúlt évek folyamán, és az orosz egyház külügyeinek vezetője is megfordult már Rómában, de csúcsszintű találkozó még sohasem jött létre.

Ferenc pápasága alatt a Vatikán komoly figyelmet fordított a többi keresztény felekezettel folytatott párbeszédre. Oroszországgal kapcsolatban a Szentszék óvatos irányvonalat követett és tartózkodott az ukrajnai konfliktusban történő orosz szerepvállalás nyílt bírálatától.

Kirillt, aki a 2009-ben kezdődött pátriárkasága előtt az orosz ortodox egyház külügyeinek irányítója volt, jól ismerik a Vatikánban. Az orosz egyházfő 2012-ben egy szibériai katolikus lapnak nyilatkozva, az ukrán görög katolikus egyház tevékenysége körüli vitára kitérve kijelentette: a templomoknak és a hívőknek katolikusok által történő elhódítása már nem annyira égető probléma, mint egy évtizeddel ezelőtt volt.

Az AP hírügynökség jellemzése szerint II. Alekszijhez képest Kirill politikailag aktívabb, növelni kívánja az egyház súlyát az orosz belpolitikában. Míg az elődje megpróbált távolságtartó lenni a Kremllel szemben, a jelenlegi pátriárka nyíltan támogatja Vlagyimir Putyin orosz elnököt.  

Cikk megosztása
Címkék