Nagy-Britannia marad az EU-ban, de külön jogokat kap, a britek pedig akár hét éven át is korlátozhatják más uniós országok polgárainak szociális juttatásait. Orbán azt mondta, siker volt számára a csúcs, Európa már a magyar migránspolitikát követi.

Megvan az egyezség Nagy-Britannia uniós reformigényeiről, a tagországok állam- és kormányfői egyhangúlag támogatják a megállapodástervezetet - közölte Twitter-üzenetben Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke péntek éjszaka.

David Cameron brit kormányfő legtöbb vitát kiváltó követelését illetően az első információk szerint olyan megoldás született, amelynek értelmében Nagy-Britanniában akár hét éven át is korlátozhatnák az unióból érkező munkavállalóknak járó, foglalkoztatással összefüggő juttatásokat.

Az Európai Tanács csúcstalálkozójának pénteki zárónapján létrejött megállapodás különleges státust biztosít Nagy-Britannia számára az Európai Unióban - közölte David Cameron brit kormányfő a Twitteren. Cameron azt írta, hogy támogatásáról fogja biztosítani az egyezséget a szombatra tervezett londoni kabinetülésen.

Cameron a csúcs utáni sajtótájékoztatóján azt közölte, Nagy-Britannia "soha nem fog csatlakozni az eurózónához", és "teljes beleszólása" lesz az egységes európai piacba. Cserébe arra fogja buzdítani a brit lakosságot, hogy támogassák Nagy-Britannia európai uniós tagságát a közelgő népszavazáson. Mint mondta, az uniós vezetők által jóváhagyott egyezség megteremti az "élni és élni hagyni" elve alapján működő Európai Uniót. A BBC azt írja, megállapodtak arról is, hogy az uniós alapszerződéseket is módosítani fogják úgy, hogy a még szorosabb együttműködésre törekvés nem vonatkozik Nagy-Britanniára.

A csütörtökön kezdődött brüsszeli tanácskozás középpontjában a londoni kormány reformigényei álltak, amelyekről nehéz és hosszú tárgyalások után született meg az egyezség az ülés résztvevői között. Az uniós vezetőknek számos ponton komoly engedményeket kellett tenniük, hogy tető alá hozhassák a kompromisszumot.

Orbán sikerként könyvelte el a csúcsot, szerinte az unió egyetért már a kerítéssel

Az uniós csúcs másik fő témájában, a menekültválság rendezésében egyelőre – nyilvánvalóan a brit ügy miatt sem – nem jutottak előbbre a tagországok, de Orbán Viktor a sajtótájékoztatón úgy beszélt, mintha az egész EU elfogadta volna a magyar véleményt migránsügyben.

Orbán Viktor a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a brit ügyben olyan megállapodás született, amelynek álláspontjáért a visegrádi országok is kiálltak, ezért ez közös győzelem volt. Azt mondta, a megállapodás megtartotta az európai szabad munkavállalást, ezért ha ő, vagy bármely más magyar ember másnap úgy döntene, hogy Angliában vállal munkát, akkor azt megtehetné. Orbán azt mondta, ez jó, így megtartották a szabad munkavállás elvét.

"Most először Európában elfogadták a magyar megoldást" - közölte Orbán a migránsüggyel kapcsolatban az uniós országok között két álláspont volt, ebből az egyik volt Magyarországé, amely a határra érkező névtelen, azonosítatlan embertömegek megállítását, azonosítását, és visszafordítását javasolta, és a másik, amely beszállította volna az unió teljes területére ezeket az embereket és szétosztotta volna őket az országok között - ez a betelepítési kvóta - tette hozzá Orbán, aki azt mondta, a csúcs ebből a szempontból is nagy siker volt Magyarország és a visegrádi prszágok számára, mert a többség már az ő álláspontjukkal ért egyet.

Orbán azt mondta, egyre több ország épít kerítést, csak máshogy nevezik, ez pedig azt jelenti, hogy egyre többen értenek egyet Magyarországgal és követik Magyarország politikáját. Mint mondta, ebben döntő jelentősége volt Ausztria szerepvállalásának, amely "végre a józan ész útjára állt" és már szintén a magyar politikát követi. A miniszterelnök azt mondta, a mostani csúcs végén kiadott dokumentum is a magyar álláspont mellett foglal állást, mert az áll benne, hogy fontos a schengeni határok védelme.

Később ezt finomította és azt mondta, a brit kérdésekkel kapcsolatban sikerült a magyar véleményt érvényesíteni, a migránsüggyel kapcsolatban viszont egyelőre csak részleges eredményt értek el, de a következő EU-csúcsot hetekkel előre hozzák, hogy újra a betelepítési kvótáról tárgyaljanak.

Az uniós források elvételével fenyegették Orbánt?

Orbán - vélhetően a Nemzeti Konzultációra hivatkozva - hozzátette, a magyar emberek már kinyilvánították a véleményüket, hogy nem akarnak nagy idegen néptömegekkel együtt élni, ezzel pedig történetesen ő is egyetért. A betelepítési kvóta pedig ezzel teljesen ellentétes, ezért a magyar emberek véleménye az, hogy nem akarnak betelepítési kvótát, neki ezt kell képviselnie.

Orbán egy tőle angolul a Merkelhez fűződő viszonyáról kérdező német újságírónak angolul válaszolva azt mondta, a magyarok európai módon viselkednek, csak azt akarják, hogy a schengeni egyezséget betartsuk, ez csak erről szól. Orbán azt mondta, nem akarja bírálni a német vezetőséget, a németek véleményét pedig nem minősíti, csak ez a magyartól eltérő, Merkel asszonnyal pedig nincs vitája.

Egyes hírek szerint viszont az olasz Matteo Renzi a tárgyalások során megfenyegette Magyarországot azzal, hogy megvonják az uniós támogatásokat, ha Magyarország nem fogadja el a betelepítési kvótát. Az Eurologus ezzel kapcsolatos kérdésére Orbán a sajtótájékoztatóján azt mondta, az Európai Uniónak ma van egy 2020-ig tartó költségvetése, amely egy rögzített költségvetés, de hát ki tudja, ki hol lesz akkor.

"Ez egy olyan szakma a mienk, hogy nagyon meg kell becsülni a következő napot is, amit az ember megér a hivatalában. Ezért szerénységre intenénk magunkat, arra vonatkozóan, hogy milyen ígéreteket tegyünk meg vállaljunk 2020 utánra. Úgyhogy az ilyen típusú fölvetéseket a sok puskaport szagolt veteránok nyugalmával szoktam fogadni. Majd meglátjuk, ki hol lesz 2020-ban, és mit fog akkor csinálni" - mondta Orbán arra utalva, hogy Renzit addigra leválthatják.