szerző:

Az ellenzéki pártok könnygázzal akadályozták meg a parlament pénteki ülésnapjának megtartását Pristinában.

Ismét könnygázgránáttal akadályozta meg a koszovói ellenzék a parlament ülésének megtartását pénteken, a házelnök 18 képviselőt felfüggesztett, az ülést későbbre halasztották – számolt be róla a honlapján a Koha Ditore című pristinai napilap.

A három legnagyobb ellenzéki párt, az Önrendelkezés (Vetevendosje), a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) és a Koszovói Kezdeményezés (Nisma per Kosoven) szeptember óta tojásdobálással, fütyüléssel és könnygázzal akadályozza a parlament munkáját azt követelve, hogy Isa Mustafa kormányfő vonja vissza aláírását a Szerbiával augusztusban Brüsszelben kötött megállapodásról, és bejelentették: mindaddig akadályozzák a munkát, amíg követelésük nem teljesül.

Ellenzik azt is, hogy a parlament esetleg Hashim Thaci külügyminisztert válassza meg köztársasági elnöknek, a törvényhozásnak azonban hamarosan döntenie kell, mert Atifete Jahjaga mandátuma áprilisban lejár. Az ellenzék ugyanakkor azt is követeli, hogy írjanak ki előrehozott parlamenti választást, hogy véget lehessen vetni a több hónapja tartó belpolitikai válságnak. A kormánypártok viszont úgy vélik, az ellenzék erőszakkal akarja magához ragadni a hatalmat.

A pristinai parlamentben szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be, ennek ellenére az ellenzéki képviselők pénteken három alkalommal könnygázgránátot aktiváltak az ülésteremben. A parlament épülete előtt az ellenzék szimpatizánsai gyűltek össze, ennek ellenére éppen az Önrendelkezés képviselőjét, Albin Kurtit dobálták meg tojással. Ez korábban az ellenzék taktikája volt, még Isa Mustafa kormányfőt is megdobálták.

A parlament pénteki napirendjében főként olyan pontok szerepelnek, amelyek az országgal szembeni vízumkényszer megszüntetéséhez lennének szükségesek.

Az ellenzék által kifogásolt koszovói-szerb megállapodás a két ország között három évvel ezelőtt megkezdett normalizációs folyamat része. A dokumentum széleskörű jogokkal ruházza fel a koszovói szerbeket, a koszovói szerb önkormányzatok közösségének lenne elnöke, alelnöke, képviselő-testülete, tanácsa, címere és zászlaja is. Emellett bizonyos fokú önállóságot élvezhetnek az egészségügy, az oktatásügy, a város- és területrendezés, valamint a gazdaságfejlesztés terén, illetve az önkormányzatok közössége Belgrádtól is kaphatna pénzügyi támogatást.

Belgrád szerint a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakítása kulcsfontosságú a helyi szerbek számára, mert ez garantálja megmaradásukat Koszovóban. A pristinai ellenzék szerint viszont ezzel az új megállapodással túl sok jogot kapnak a szerbek, ezért tiltakozással fejezik ki egyet nem értésüket. A koszovói alkotmánybíróság szerint ugyanakkor a megállapodásban foglaltak nagy része összeegyeztethető a koszovói alaptörvénnyel, bizonyos pontokat azonban még össze kell hangolni az alkotmánnyal, de megalakulhat az önkormányzatok közössége.