A szerdán meghozott határozat szerint az októberi választáson győztes Jog és Igazságosság párt (PiS) szavazataival elfogadott törvény „lehetetlenné teszi az alkotmánybíróság tisztességes és hatékony működését”. Sérti az alkotmányt egyebek közt az, hogy a 15 fős testület csak legalább 13 tag jelenlétében lenne határozatképes, és csak kétharmados többséggel hozhatna érvényes döntést. Ugyanezt mondták ki arról a pontról, amely szerint kötelező a beadványokat beérkezésük sorrendjében tárgyalni, vagyis az alkotmánybíróság nem vehetné előre a szerinte fontosabb ügyeket, amíg a régebbieket nem bírálta el, és arról, hogy a parlament megbízatási idejük lejárta előtt is leválthatna alkotmánybírókat. A törvény meghozatala során számos eljárási szabálytalanság is történt a bírák szerint.

Beata Szydlo miniszterelnök azonban már előre közölte: ez nem szabályos és alkotmányos alkotmánybírósági határozat, csak egy semmire nem kötelező politikai nyilatkozat, ezért nem jelenhet meg a hivatalos közlönyben. Igaz ugyan, hogy az alkotmány kötelezővé teszi az alkotmánybírósági határozatok kihirdetését, továbbá hogy nem a kormány minősítheti az alkotmánybíróság működésének alkotmányosságát, hanem éppen fordítva, de a közlöny kiadása gyakorlatilag a kormány kezében van.

Ki is lehet alkotmánybíró?

Az alkotmányos válság előzménye az, hogy az alkotmánybírók többségét az októberben megbukott jobbközép Polgári Platform kormányzása idején választották 2007 és 2015 között, és mivel a lengyel törvény nem ír ehhez elő minősített többséget, az új kormányerők szerint a testület tagjai velük szemben álló emberek, hiszen az ő ellenzékből javasolt jelöltjeiket annak idején nem fogadták el. Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke ki is mondta: nem engedhető meg, hogy alkotmányosság ürügyén akadályozzák a kormányprogram végrehajtását. Ezért módosították a törvényt decemberben.

Emellett még az is vitatott, hogy egyáltalán kiket lehet alkotmánybírónak nevezni. Az előző parlament ugyanis öt új tagot választott, de ezek közül kettő olyan bíró utóda lett volna, akinek a megbízatása csak a választás után járt le. E helyek betöltéséről tehát már az új parlamentnek lett volna joga szavazni. Ezt maga az alkotmánybíróság is kimondta, megsemmisítve a két bíró választását megalapozó paragrafust. Ám az új parlament nem két, hanem öt új bírót választott. Bonyolítja a helyzetet, hogy a lengyel szabály szerint bár a parlament választja az alkotmánybírókat, esküt a köztársasági elnök előtt kell tenniük. A PiS jelöltjeként megválasztott és augusztusban hivatalba lépett Andrzej Duda államfő pedig a korábban választott ötök egyikét sem eskette fel – a szabályosan  választottakat sem –, az új ötöt viszont azonnal.

Három széken hatan ülnek

Így most az a helyzet, hogy három széken hatan ülnek. Az alkotmánybíróság elnöke a korábban megválasztottakat tekinti legitimnek, de eskü hiányában nem dolgozhatnak. A három felesküdött új bírót viszont az elnök nem fogadja el. Ezért a 10 régi mellett csak a két nem vitatott státuszú új bíró vett részt a szerdai döntésben, ők nyújtottak be különvéleményt. Ez a helyzet tehát az előző parlament hibájából alakult ki, de kapóra jött az új többségnek, amely erre hivatkozva kétségbe vonja az alkotmánybíróság határozatát.

A Velencei Bizottságra fittyet hánynak

Közben az Európa Tanács Velencei Bizottsága – egyébként a varsói kormány felkérésére – megvizsgálta az új alkotmánybírósági törvényt. Miután kiszivárgott, hogy véleménye elmarasztaló, a kormány élesen bírálta a nemzetközi szakértői testületet. Ugyanilyen kemény hangon ítélte el azoknak a több tízezres tüntetéseknek a részvevőit is, amelyeken egyebek közt az Alkotmánybíróság mint a kormánytól független közjogi intézmény szétverése ellen tiltakoztak. Pillanatnyilag tehát patthelyzet van, amelyből nem látszik alkotmányos kiút.