szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Theresa May brit miniszterelnök egy vasárnapi lapinterjúban azt tudatta a nagyvilággal, hogy kormánya tavasszal kezdeményezi a parlamentben a Nagy-Britannia európai közösséghez csatlakozását lehetővé tevő, még 1972-ben kelt törvény hatályon kívül helyezését.

A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív brit lapnak   Theresa May  kijelentette: a kormány a jövő évi törvényhozási évad programját vázoló királynői beszédben, vagyis 2017 tavaszán terjeszti elő hivatalosan az 1972-es csatlakozási törvény visszavonását. Ez a jogszabály rögzíti ma is Nagy-Britannia EU-tagságát. 

A brit parlamenti évadok hagyományosan II. Erzsébet királynő évenkénti trónbeszédével kezdődnek. Az uralkodó minden tavasszal a brit parlament felső kamarájában, a Lordok Házában ismerteteti a kormánya által a következő egy évre összeállított törvényalkotási program főbb pontjait. Theresa May a The Sunday Timesnak kijelentette: az 1972-es csatlakozási törvény visszavonása az első szakasza lesz annak a folyamatnak, amelynek végére Nagy-Britannia "ismét szuverén és független országgá válik". A hatalmi és hatásköri jogok visszatérnek a választott brit intézményekhez, és ez azt jelenti, hogy az Európai Unió jogszabályainak hatálya megszűnik Nagy-Britanniában - tette hozzá a brit kormányfő.

A kormány tevei alapján azonban a csatlakozási jogszabály kivezetéséről intézkedő törvény teljes körűen csak attól a pillanattól lesz hatályos, amikor Nagy-Britannia hivatalosan kilép az Európai Unióból. May az interjúban elvetette a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas EU-szkeptikus szárnyának azon követelését, hogy az 1972-es csatlakozási törvény azonnali hatállyal szűnjön meg. May kijelentette: az általa felvázolt menetrend nyújtja "a lehető legnagyobb mértékű biztonságot, stabilitást és bizonyosságot a munkavállalóknak, a fogyasztóknak, az üzleti vállalkozásoknak és külföldi szövetségeseinknek egyaránt".

A brit kormányfő továbbra sem fedte fel, hogy Nagy-Britannia mikor jelenti be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Ez a cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, és aktiválásának bejelentésével veszi kezdetét a szerződésben előirányzott kétévi tárgyalássorozat a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről. Korábban, több nyilatkozatában is közölte May, hogy a brit kormány csak akkor aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, ha kidolgozta tárgyalási stratégiáját. A brit miniszterelnök egyértelművé tette azt is, hogy az idén ez nem várható.

A The Sunday Timesnak adott interjúban ugyanakkor utalást tett arra, hogy - számos találgatással ellentétben - az 50. cikkely aktiválásával nem várja meg a 2017 szeptemberében esedékes németországi parlamenti választásokat. Uniós vélemények szerint ugyanakkor a német választások előtt aligha kezdődnek el az érdemi kilépési tárgyalások.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács előző elnöke a BBC rádiónak a minap kijelentette: véleménye szerint a tényleges tárgyalási folyamat a brit kilépés feltételeiről csak az új német kormány hivatalba lépése után indulhat. Rompuy, aki 2009 és 2014 között vezette az Európai Unió állam- és kormányfőinek testületét, hozzátette: ez azt jelenti, hogy az érdemi tárgyalások esetleg csak 2017 októberében vagy novemberében kezdődhetnek, addig legfeljebb "technikai jellegű" egyeztetésekre van mód.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!