szerző:
MTI

A német kancellár az EU-csúcson emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolta Oroszországot és Iránt, de más uniós vezetők is felszólaltak Szíria ügyében, sőt, az EU-csúcs zárónyilatkozatában is állást foglaltak.

Angela Merkel német kancellár az európai uniós vezetők csütörtöki csúcstalálkozóját követően újságíróknak nyilatkozva azzal vádolta Oroszországot és Iránt, hogy felelősek a szíriai Aleppó civil lakossága elleni, emberiesség elleni elkövetett bűncselekményekért. Merkel kijelentette, a háborús bűncselekmények elkövetőit meg kell büntetni.

Kelet-Aleppó polgármesterének híradása az ostromlott város és lakossága helyzetéről "nagyon nyomasztó" volt – tette hozzá.

A csúcstalálkozót követően Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte: az EU minden diplomáciai erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az aleppói humanitárius segélyszállítmányok célba jussanak.

Tusk azt is bejelentette, hogy a találkozó után kiadott zárónyilatkozatban az uniós vezetők Kelet-Aleppó kiürítésére, a segélyszállítmányok célba juttatására, az egészségügyi személyzet és létesítmények védelmére, valamint a nemzetközi humanitárius jog alkalmazására szólították fel a szíriai polgárháborúban érintett feleket, elsősorban Damaszkuszt és Moszkvát. Az uniós állam- és kormányfők határozottan elítélték a szíriai rezsim és szövetségesei, Oroszország és Irán által folytatott aleppói offenzívát, ide értve a civilek és kórházak elleni szándékos támadásokat.

Francois Hollande francia elnök úgy fogalmazott, az Oroszország ellen foganatosított szankciók az "újra megnyitható" lehetőségek közé tartoznak. Az Európai Unió mindig kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt egy politikai megoldás elérésére, de Oroszország rendre elutasította azt. Hollande ugyanakkor azt is mondta: elképzelhetetlennek tartja, hogy Moszkva megvétózhatna egy humanitárius megoldást – hangsúlyozta.

Hollande hozzátette, nem szabad hagyni, hogy egy diktátor, Bassár el-Aszad szíriai elnök elpusztítsa saját népét. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy Aleppó lakossága biztonságos körülmények között elhagyhassa az ostromzár alatt tartott várost. Az ott tartózkodó legalább 50 ezer ember megsegítésére a segélyszállítmányok eljutását biztosító humanitárius folyosót kell létrehozni.

Theresa May brit kormányfő az ülést követően újságíróknak elmondta, az uniós vezetők az ostromlott Aleppó városa polgárainak kimenekítésének biztosítását tartották legsürgetőbb feladatuknak. Bassár el-Aszad szíriai elnöknek, valamint az aleppói tragédia felelősségén osztozó Oroszországnak és Iránnak biztosítania kell, hogy az ENSZ evakuálhassa a civil lakosságot a városból – húzta alá.

Az Egyesült Királyság további 20 millió angol fontot (mintegy 7,5 milliárd forint) ajánl fel a rászorultak támogatására – hangsúlyozta a miniszterelnök. Theresa May elmondta, Kelet-Aleppó polgármestere, aki csütörtökön Brüsszelbe látogatott, azt az üzenetet hagyta az uniós vezetőknek, hogy az elveszetteket már nem lehet visszahozni az élők sorába, de még meg lehet menteni azokat, akik életben maradtak.

További döntések

Sajtótájékoztatóján Donald Tusk arról is beszámolt, hogy az éjszakába nyúló találkozón megállapodás született a tagállamok közötti biztonság- és védelempolitikai együttműködés erősítéséről. Mint mondta, erre a nemzetközi kötelezettségek teljesítése és az állampolgárok védelme érdekében van szükség.

Az ülés résztvevői támogatásukról biztosították az úgynevezett Európai Védelmi Alap létrehozását célzó javaslatot, amelynek célja az EU stratégiai autonómiájának megteremtése, a tagállami beruházások hatékonyabbá tétele, a biztonság megerősítése, illetve a versenyképes és innovatív ipari bázis előmozdítása. Az alap elsősorban a közös kutatási beruházások, valamint a védelmi eszközök és technológiák közös fejlesztésének támogatására szolgálna.

"Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia a biztonságáért" – olvasható az elfogadott zárónyilatkozatban, amelyben egyebek mellett a júliusi EU–NATO együttes nyilatkozat alapján kidolgozott közös javaslatok végrehajtásának fontosságát is hangsúlyozták. 

Ennek kapcsán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: "ha Európa nem gondoskodik a saját biztonságáról, más nem fogja megtenni helyette".

Tusk kitért az Egyesült Királyság uniós kilépésének kérdésére is, és elmondta, a bennmaradó tagállamok szűkebb körű, informális megbeszélésen úgy döntöttek, hogy a Brexitről szóló tárgyalásokon az Európai Parlament képviselői is szerepet fognak kapni. Martin Schulz, az uniós parlament elnöke szerdán azzal fenyegetett, hogy a testület végső soron meg is vétózhatja majd a kidolgozott egyezményt, ha kirekesztik a tárgyalásokból.

Az Oroszország ellen Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt uniós gazdasági szankciókról szólva Tusk megemlítette, hogy több tagállam hat hónap helyett egy évre szerette volna azokat meghosszabbítani. Arról azonban nem tudott semmi biztosat mondani, hogy vajon Donald Trump elnökségével mennyiben fog változni az Egyesült Államok politikája Oroszország és Ukrajna vonatkozásában.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!