Németh András
Németh András

Donald Trump választási kampányában az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok gyökeres átalakítását ígérte, azt is felvetette, Washington elfogadja, hogy Moszkva magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. Az utóbbi napokban viszont úgy tűnik, az amerikai elnök 180 fokos fordulatot hajt végre. És nem csak az orosz ügyekben: változik az Izrael-politika is.

„Trump elnök egyértelművé tette, elvárja, hogy Oroszország véget vessen az ukrajnai erőszaknak, és visszaadja Ukrajnának a Krím félszigetet” – közölte kedden Sean Spicer fehér házi szóvivő. Néhány órával később a Trump által kinevezett amerikai ENSZ-nagykövet, Nikky Haley – rögtön bemutatkozó nyilatkozatában – élesen elítélte az Ukrajnához tartozó területek orosz megszállását, s közölte: „A Krím Ukrajna része, s a félszigettel kapcsolatos szankcióink mindaddig érvényben maradnak, amíg Moszkva nem szolgáltatja vissza a területet Kijevnek”.

Az a Trump jött rá hirtelen arra, hogy a Krím Ukrajnáé, aki tavaly júliusban még nem zárta ki az orosz területfoglalás elismerését. „Meg fogjuk vizsgálni a kérdést, de én úgy hallottam, hogy a félsziget lakói inkább Oroszországban élnének” – mondta akkor.

A NATO bővítése is bosszantja Moszkvát

Nem ez volt az egyetlen ügy, amelyben a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel korábban barátkozni akaró Trump és környezete Moszkvának nem tetsző dolgokat üzent. Washingtoni lapjelentések szerint az elnök – hallgatva a Nemzetbiztonsági Tanács tagjainak javaslatára – támogatni fogja, hogy az orosz ellenkezés ellenére is véglegesítsék Montenegró NATO-tagságát. A Wall Street Journal úgy tudja, az elnöki adminisztrációban szinte senki sem ellenzi, hogy az USA ratifikálja a volt jugoszláv tagköztársaság csatlakozási szerződését, így az 1999-ben NATO-gépek által bombázott miniállam hamarosan az észak-atlanti szövetség 29. tagállama lehet (akkor még a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság tagállama volt Montenegró – a szerk).

Donald Trump és Vlagyimir Putyin plakát a montenegrói Danilovgrad városában 2016 novemberében.
©

Moszkva szerint az újabb bővítés újabb bizonyíték arra, hogy a NATO minden térségben igyekszik visszaszorítani az orosz befolyást. Montenegró NATO-tagsága leginkább azért fájhat a Kremlnek, mert néhány évvel ezelőtt Montenegró elindult Oroszország felé: az azóta kiszorított orosz beruházók szerezték meg a kevés montenegrói nagyüzem tulajdonjogát, s az orosz befektetők és ingatlanvásárlók a tengerpartot is „elfoglalták”.

Az is komoly konfliktusforrás lehet, hogy amerikai vádak szerint Moszkva szárazföldi indítóállásokba telepített nukleáris robbanófejek kilövésére alkalmas közepes hatótávolságú rakétákat, s ezzel megsértette a még a Szovjetunió és az USA által kötött leszerelési egyezményt. A rakéták ügye már a korábbi adminisztráció, Barack Obama elnökségének ideje alatt is felmerült, az oroszok akkor tesztelték a fegyvereket. Most – állítják amerikai források – Moszkva már legalább két helyen hadrendbe is állította a rakétákat.

Az állítólagos szerződésszegést pedig aligha hagyhatja szó nélkül Trump, aki még a kampány idején azt hangsúlyozta, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az USA továbbra is a legnagyobb atomhatalom maradjon.

Négy hétig sem bírta az oroszbarát tanácsadó

A látványos visszakozás akkor történt, amikor lemondásra kényszerült Michael Flynn, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója. Az oroszbarátként számon tartott Flynnről ugyanis kiderült: az amerikai elnökcsere időszakában nem csak tárgyalt a washingtoni orosz nagykövettel az orosz-ellenes szankciók feloldásáról, hanem megpróbálta letagadni az ügyet, és félrevezette Mike Pence alelnököt is, aki e miatt több nyilatkozatában is cáfolta, hogy a tanácsadó a szankciókról is beszélt volna Szergej Kiszljakkal.

A Flynn-ügy valószínűleg nem ért véget a lemondással, sokan úgy vélik ugyanis, a Richard Nixon elnök lemondásához vezető, 1972-ben kipattant Watergate-botrányhoz hasonló helyzet alakulhat ki. Kiderült ugyanis, hogy a Flynn Kiszljakkal folytatott telefonbeszélgetéseit lehallgató FBI már hetekkel ezelőtt figyelmeztette a Fehér Házat arról, hogy a tanácsadó nem mond igazat, s most úgy tűnik, hogy Trumpék eleinte el akarták tussolni az ügyet.

És akkor még az állítólagos kompromittáló akták szóba sem kerültek

Az oroszokhoz túl közel került Flynn ügye, s a kérdés kezelése közben elkövetett több hiba azért is kellemetlen Washington számára, mert ismét előkerült az, hogy Oroszországnak lehetnek olyan titkos információi Trumpról, amelyekkel befolyásolni próbálhatják az elnök politikáját.

Oroszország – ahol az utóbbi hetekben még hatalmas várakozásokkal tekintettek Trump elnöksége elé – egyelőre visszafogottan reagált. Az orosz külügyminisztérium szóvivője ugyan közölte, hogy Moszkvának esze ágában sincs lemondani az Oroszországhoz tartozó Krímről, ám elmaradtak az Obama-korszakot jellemző éles verbális támadások. Rakétaügyben is visszafogott volt a hangnem, Moszkva – nem tagadva a rakéták telepítését – egyelőre csak azzal válaszolt, hogy hivatalosan senki sem vádolta Oroszországot szerződésszegéssel.

Közben látványosan változik Trump Izrael-politikája is, a Fehér Ház ugyanis nagy meglepetésre kiadott egy olyan nyilatkozatot, amelyben azt kérte az izraeli kormánytól, hogy ne terjessze ki az újabb lakónegyedek építését Kelet-Jeruzsálem és a Nyugati part jelenlegi határain túl.

„Bár úgy véljük, hogy a telepek létezése nem akadályozza a béke megteremtését, úgy véljük, az új negyedek építése, vagy a már létező telepek határon túli kibővítése nem segíti a béke elérését” – áll a közleményben. Korábban Trump jóval megengedőbben nyilatkozott az izraeli telepek építéséről – Obama ellenezte az építkezéseket – s ahogy beiktatták az új elnököt, Izrael azonnal bejelentette ötezer új otthon felhúzását. Trump állítólag azt követően váltott, hogy tárgyalt II. Abdullah jordániai királlyal, aki határozottan ellenzi a telepek bővítését.