szerző:
hvg.hu

Az Európa illiberális demokráciáiként emlegetett Lengyelország és Magyarország a bírálatok szerint egyre távolodik a demokratikus értékektől, egyre több konfliktusa van az Európai Unióval mindkét tagállamnak, de kérdés, megérné-e a legsúlyosabb uniós szankciót alkalmazni velük szemben.

Egyes aggodalmak szerint a "nukleáris opció" alkalmazását jelentené Magyarország és Lengyelország számára, ha aktiválnák az Európai Unióról szóló szerződés 7-es cikkelyét, és felfüggesztenék végül a tanácsi szavazati jogukat. Sok minden más mellett ez magával hozhatná például azt, hogy az uniópártiak egy része átállna az euroszkeptikusokhoz. Ugyanakkor a 7-es cikkely aktiválása mellett érvelők azt mondják, hogy ez a büntetés egyben figyelmeztetés is lenne más olyan tagállamoknak is, amelyek esetleg a magyar és a lengyel kormány politikáját követnék.

A BBC World kedden foglalkozott Magyarországgal és Lengyelországgal, a tudósítást készítő Naomi Grimley pedig a BBC hírportálján foglalta össze, milyen kilátásaik vannak az EU-val szembemenő, 2004-ben csatlakozó két tagállamnak, amelyek korábban a szovjet blokkhoz tartoztak.

Az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi bizottságának tagjai már vizsgálják, hogy Magyarország esetében fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű veszélye, vagyis a 7-es cikkelyhez kötődő többlépcsős eljárást ellenünk már megindították. Ha arra jutnak, hogy megsértették itthon az alapértékeket, akkor az EP arra kérheti az Európai Tanácsot, hogy tegye meg az ilyenkor szükséges lépéseket.

Az állampolgári jogi bizottság még idén év vége előtt közmeghallgatást tart a magyar kormány és a civil társadalom képviselői, illetve szakértők részvételével, majd az elkészült jelentést Judith Sargentini (Zöldek, Hollandia) parlamenti jelentéstevő jövő márciusban ismerteti az állampolgári jogi bizottság tagjaival, akik áprilisig nyújthatnak be módosító indítványokat. A bizottsági szavazás jövő júniusban lehet.

A jelentés elfogadásához a jelen lévő képviselők szavazatának kétharmada, az összes képviselő szavazatának abszolút többsége szükséges. A 7. cikk (1) bekezdése szerint ezután az Európai Tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára a helyzet javítására. A Tanácsnak négyötödös többséggel kell döntést hoznia – derül ki a korábbi hírekről. A többlépcsős eljárás végül az érintett ország szavazati jogának felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit szinte kizártnak tartanak.

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelyét eddig még sosem alkalmazták. Az Európai Bizottság Lengyelországot is figyelmeztette már, hogy hasonló procedúra elé nézhet, mint Magyarország, ha az igazságszolgáltatási rendszer reformját az eddigiek szerint folytatja. Az igazságszolgáltatást érintő lengyel szabályozások miatt már júliusban megindult egyébként az uniós kötelezettségszegési eljárás.

A BBC szerint a 7-es cikkely alkalmazásával kapcsolatban eltérőek ugyan a vélemények, de abban mindenki egyetért, hogy nem lenne gyors és egyszerű megoldás a két tagországgal kapcsolatos problémák megoldására, ha mégis ezt az utat választaná az EU.

Claude Moraes brit EP-képviselő, az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának elnöke szerint nem nézhetik ölbe tett kézzel, hogy mindkét országban megsértik az alapjogokat. Félő ugyanis, hogy mindez „ragályos” lehet, és a populizmus megerősödéséhez vezethet – tette hozzá.

A BBC beszámolójában az aggodalomra okot adó események között megemlítik a CEU elleni kormányzati támadást, a Soros György elleni, valamint a menekültellenes kormányzati kampányt. Emlékeztetnek arra is, hogy mind itthon, mind a lengyeleknél gyenge és megosztott ellenzéke van a kormánynak, valamint mindkét ország gazdasági fellendülése döntő részben az uniós támogatásoknak köszönhető.