A jelenleg a világ népességének 23,2 százalékát kitevő muszlimok aránya 2030-ra 27 százalékra, 2050-re pedig 30 százalékra emelkedik, s ha folytatódnak a most érvényes trendek, a fordulat 2100-ra várható: a muszlimok ekkor a 35, a keresztények pedig a 34 százalékát teszik majd ki a Föld népességének.

Az emberek vallásosságával foglalkozó tanulmányok szerint az évszázad közepéig – az elöregedő buddhistákat leszámítva – valamennyi jelentős felekezet létszáma nőni fog, a leggyorsabban a muszlimoké. Az amerikai Pew kutatóintézet előrejelzése szerint azonban a muszlim népességrobbanás üteme is lassul. A korábbi évtizedekben évenként 2,2 százalékkal bővült az Allahot dicsérők száma, mára ez az ütem 1,5 százalékra lassult, s a következő évtized végére 1,3-1,4 százalékos éves bővülést prognosztizálnak. A lassulás hátterében az áll, hogy az életszínvonal emelkedése, az urbanizáció és a nők oktatásban való nagyobb arányú részvétele miatt a legtöbb országban visszaesik a muszlim családok gyermekvállalási kedve.

Noha már ma is több nyugat-európai államban magas a muszlimok aránya, az előrejelzések azzal számolnak, hogy 2050-ben a földrész lakosságának csupán tíz százaléka lesz muszlim. Nagy-Britanniában – ahol kétötöd közelébe emelkedik az ateisták aránya –, valamint Boszniában viszont már nem lesznek abszolút többségben a keresztények. Annak ellenére sem, hogy 2050-re a világ népességében a mai 30-ról 31 százalékra emelkedik a részesedésük.

Az adatokból az is következik, hogy az évszázad derekára már nem Európa lesz a legtöbb kereszténynek otthont adó kontinens. Az első helyet Afrika veszi át, 2050-re már a világ keresztényeinek kétötöde él majd a Szaharától délre fekvő afrikai államokban. Ugyanebben a térségben gyorsan nő a muszlim népesség is, és az erőforrások szűkössége miatt fokozatosan emelkedik a konfliktusok veszélye.

Míg a keresztény népesség világszerte bővülni fog, 2050-re Európában a jelenlegi 550 millióról 450 millióra esik a száma. Az USA és Brazília továbbra is a lista élén marad, viszont Oroszországban és Mexikóban látványosan visszaesik a keresztények részaránya. Európa a következő évtizedekben sem számít majd a muszlim hit erős bástyájának: a világ muszlimjainak csupán 2,7 százaléka – mintegy 55 millió ember – él majd 2030-ban a kontinensen. Abban az évben már 79 olyan ország lesz, ahol legalább egymillió muszlim él, s közülük háromban – Pakisztánban, Indonéziában és Indiában – bőven kétszázmillió fölött lesz a számuk.

Az előrejelzések szerint folytatódik a zsidó népesség koncentrációja: miközben a jelenlegi 14 millióról 16 millióra emelkedik a zsidó vallást gyakorlók száma, a vallásos zsidó népesség Izraelben összpontosul majd. A folyamat már régóta tart, jelenleg a judaizmust gyakorlók négyötöde él Izraelben, illetve az USA-ban.

Az előrejelzések szerint nincs igazuk azoknak, akik a vallás jelentőségének visszaszorulására számítanak. 2010-ben a világ népességének 16 százaléka állította, hogy nem hisz istenben, illetve nem tartozik egyetlen vallási közösséghez sem. Ez az arány 2030-ra 15, az évszázad közepére 13 százalékra esik majd. Manapság Kínában, Japánban és az USA-ban él a legtöbb felekezeten kívüli, ám az arányok gyorsan változnak, s valószínűleg előretörnek a nyugat-európai országok.