szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

„Ha egymillió emberre jut húsz idióta, abban én nem látok komoly gondot” – mondta a HVG-nek Hennagyij Moszkalj, Kárpátalja kormányzója a részben magyarok lakta térségben tapasztalt magyarellenes akciókról.

A magánéletbe szorítanák vissza a kisebbségi nyelvhasználatot az ukrán parlament elé terjesztett nyelvtörvényjavaslatok. A korábbi hasonló kezdeményezés után robbant ki a véres kelet-ukrajnai válság is. A tervezetről és annak fogadtatásáról részletesen olvashat a HVG hetilap e heti számában. Németh András, lapunk munkatársa Hennagyij Moszkaljjal, Kárpátalja kormányzójával találkozott, akitől a legkevésbé sem nacionalista nézeteket hallott egy ötletről, amely talán sosem valósul meg.

HVG: Miért hallani többet a kárpátaljai nemzetiségi súrlódásokról?

Hennagyij Moszkalj: Kormányzóként semmiféle komoly problémát nem érzek. A hétköznapokban vannak ugyan súrlódások, de minden országban akadnak elmebetegek vagy idegengyűlölők. Ha Hollandiában vagy Franciaországban elégedetlenek az emberek, akkor mit lehet várni Ukrajnában? A lényeg, hogy ezek az emberek itt kisebbségben vannak, a többség megérti, hogy az új jobboldal nem ad valódi válaszokat. Ez a hullám is el fog múlni, de most türelem kell, s Magyarországnak is el kell kerülnie, hogy felüljön ezeknek az olcsó provokációknak.

HVG: De március 15-e táján minden évben felvonulnak a magyarellenes jelszavakat skandáló nacionalisták.

H. M.: Az ellentéteket a Vereckei-hágón túli területekről szítják. A napokban olvastam például egy interjút, amelyet a magát nagy írónőnek és ukrán hazafinak tartó Larisza Nicoj adott. Azt mondja, hogy a magyar iskolák tanulóinak 68 százaléka nem tud ukránul. Ez hazugság, ők is folyékonyan beszélnek ukránul, mert tanítják nekik. Lobognak a magyar zászlók, és mindenféle magyar nyelvű folklórfesztivált rendeznek – siránkozik Nicoj, s úgy viselkedik, mintha a Marsról jött volna. Ukrajnában van ugyanis egy kisebbségi törvény, amely szerint az egy tömbben élő kisebbségeknek joguk van a nyelvük és saját nemzeti szimbólumaik használatára. A magyarok pedig nem az ukrán függetlenség 1991-es kikiáltásának a pillanatában jelentek meg, több mint ezer éve élnek itt. Nicoj azzal riogat, hogy Kárpátalja hamarosan Luhanszk és Donyeck sorsára jut, csak itt Magyarország, Románia és Szlovákia fogja feldarabolni Ukrajnát. Szerintem pszichiáterhez kellene mennie. Az általa felsorolt országok az EU és a NATO tagjai, miféle támadásról beszél? Akadt olyan újságírónő is, aki azzal jött hozzám, hogy információi szerint már várjuk a jelet arra, hogy kimenjünk a határra, s kenyérrel és sóval fogadjuk a magyar katonákat.

Hennagyij Moszkal
©

HVG: Komoly felzúdulást keltett a magyarok körében a nyelvhasználati jogokat súlyosan korlátozó nyelvtörvénytervezet. Mi szükség van erre?

H. M.: A tervezetben sok a kétséges dolog, megkértük a kormányfőt és a parlament elnökét, hogy juttassák el a szöveget a Velencei Bizottságnak. Figyelemre méltó például, hogy utalnak az őshonos népekre, ám nincs olyan törvényünk, amely meghatározná, mi ez a fogalom. A tervezet célja az, hogy eltereljék az emberek figyelmét a politikai és a gazdasági gondokról.

HVG: Elfogadják majd a törvényt?

H. M.: A beterjesztéstől az elfogadásig akár két év is eltelhet, s az is előfordulhat, hogy végül semmi sem lesz a javaslatból. A Velencei Bizottság megkeresése mellett két ukrán intézetet is felkértünk a tervezet értékelésére, és parlamenti meghallgatást is kezdeményeztünk. Kárpátalja vált a legnépszerűbb idegenforgalmi célponttá Ukrajnán belül, a belföldi turisták 36 százaléka üdült itt. Akik itt jártak, azt írták a visszajelzéseikben, hogy nagyon jól érezték magukat. Senkit sem zavartak a zászlók, teljes volt a nyugalom.

HVG: De volt olyan kezdeményezés is, hogy mérjék fel a magyar iskolákban tanító tanárok ukránnyelv-tudását.

H. M.: Az fáj egyeseknek, hogy Magyarország kiegészíti a kárpátaljai tanárok fizetését. De hát erre joga van, és nemcsak a magyar nemzetiségűek kapnak pénzt, hanem azok a ukránok is, akik ezekben az iskolákban ukránul tanítanak különféle tárgyakat. Ki tiltja meg, hogy Ukrajna fizessen a más országokban lévő ukrán iskolák tanárainak? Sok ilyen van, például Grúziában, a Baltikumban, Szlovákiában vagy éppen Magyarországon.

HVG: Említette, hogy a tervezet célja a figyelemelterelés. Milyen a gazdasági helyzet Kárpátalján?

H. M.: A gazdasági helyzet egész Ukrajnában rossz, ennek fő oka az, hogy a harci cselekmények folytatódnak, s az ország egy része megszállás alatt van. Ha csak a szeparatisták lennének, az ukrán hadsereg nagyon gyorsan felszabadítaná Kelet-Ukrajnát. A terroristák mögött viszont ott vannak az orosz katonák és a tanácsadók. Ukrajna nincs abban a helyzetben, hogy megtámadja a világ egyik legerősebb hadseregét. Már csak azért sem, mert a hadsereg most születik, 2014-ben, amikor megtámadták a Krímet, kiderült, hogy addig csak papíron létezett.

HVG: Korábban Luhanszk megyében volt kormányzó. Hogyan lehet megoldani a kelet-ukrajnai válságot?

H. M.: Olyan életszínvonalat kell teremtenünk, hogy a szakadárok kérjék, hogy visszatérhessenek Ukrajnához. Az is megoldás lehet, hogy Ukrajna vízummentességet kapjon az EU-tól, ebben az esetben a szakadárok egyből kérnék az ukrán útlevelet, hogy szabadon utazhassanak Európában.

HVG: Többször szolgált a Krímben is. Hogy látja, a félsziget elveszett Ukrajna számára?

KH. M.: Kijevben úgy tekintettek a krími tatárságra, mint annak a garanciájára, hogy a félsziget sohasem kerülhet Oroszországhoz. A korábbi ukrán vezetést viszont zavarta a tatárok érdekvédelmi szervezetének, a medzslisznek a léte. Moszkva közben Üzbegisztánon keresztül – ahova Sztálin 1944-ben elűzte a tatárok döntő többségét – létrehozta a Krímben az Európában is betiltott Hizb ut-Tahrir nevű iszlamista szervezetet. A csoport meggyőzte az ukrán politikai elitet arról, hogy képes szétverni a medzsliszt. Meg is kapta a lehetőséget: az ő imámjai kerültek a mecsetekbe, az állami televízióban műsoridőhöz jutottak, s pénzt kaptak saját újságjaik kiadására. Orosz titkosszolgálati segítséggel megjelentek a még radikálisabb szekták is, ám a kijevi vezetők ölbe tett kézzel ültek, s örültek annak, hogy legyőzték a medzsliszt. Ekkor én voltam az államfő képviselője a Krímben, mondtam is az illetékeseknek: most osztják meg a tatárságot. De hiába kiabáltam, nem hallgattak rám. A Hizb ut-Tahrir az Iszlám Állam filiáléja, amelynek az volt a célja, hogy a krími kalifátust is az egységes Iszlám Államhoz csatolják. A medzslisz ezzel szemben Ukrajna-párti volt, s a tatárok voltak azok, akik végig ukránul beszéltek a Krímben. Ők addig voltak erősek, amíg egységesek tudtak maradni. Miután Moszkva megosztotta őket, meggyengültek, és az oroszok akadálytalanul bejöhettek. Most, hogy győztek, az oroszok sorra letartóztatják a Hizb ut-Tahrir tagjait. A krími lakosság nagyobb része orosz érzelmű volt – ezt Kijevben is tudták – de Ukrajna mégsem tett semmit, hogy valahogy ellensúlyozza Moszkva befolyását. Ezért a krímiek elfogadták „kis zöld emberkéket”, akik elfoglalták a félszigetet.