szerző:
Nagy Gábor

Nem jött el a kétoldalú kapcsolatok új korszaka Donald Trump amerikai elnökké választásával, a viszonyban meghatározó diplomaták és szakértők lényegében a washingtoni politikai széljárásoktól függetlenül végzik a munkájukat.

„Ugyanolyan joga és lehetősége van, mint mindenki másnak. Ha benyújtja a javaslatát, azt éppen úgy kezeljük, mint a többit, hiszen a pályázati pénz mindenki számára azonos feltételekkel áll rendelkezésre.” Így reagált a HVG-nek Patricia A. Davis, a washingtoni külügyminisztérium demokráciáért, emberi jogokért és munkavállalókért felelős irodájának (DRL) programigazgatója arra a hírre, hogy Mészáros Lőrinc azt találta mondani: cége, a Mediaworks is pályázhat a független és objektív vidéki sajtó támogatására szolgáló pénzre.

A magyar kormány már nem fogadta ilyen kedélyesen a DRL honlapján november elején közzétett pályázatot. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bekérette David Kostelancikot, az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét, magyarázatot várva tőle a vidéki médiának szánt 700 ezer dollárról. Kostelancik rövid időn belül másodszor mehetett raportra a Bem térre; korábban a Magyar Újságírók Országos Szövetségében október közepén mondott beszédét kérték számon, amelyben udvarias, de határozott hangon megállapította: nyomásgyakorlással és megfélemlítéssel szembesülnek a Magyarországon még működő független és ellenzéki médiumok, amelyek száma fogy.

David J Kostelancik az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője
©

A Kostelancik-beszéd és a pályázati kiírás között a kormány és sajtója összefüggést vélt látni, ám Davis szerint csupán arról van szó, hogy az USA-ban október 1-jén kezdődik a pénzügyi év. Akkor véglegesítik egyebek mellett a DRL rendelkezésére álló keretet is. Hangsúlyozta, nem büntetésről van szó Magyarország esetében, hanem segítségről.

Davis ugyanakkor megjegyezte, hogy a pályázat tükrözi régóta meglévő aggodalmukat a magyar sajtószabadsággal kapcsolatban. Egyáltalán nem tartja viszont meglepőnek a pályázat kiírása és a Kostelancik-beszéd egybeesését a HVG-nek adott interjújában Thomas O. Melia (ez Kapcsolódási pontok címmel kedden jelenik meg online felületünkön), aki 2010–2015-ben éppen a DRL Európáért, Dél- és Kelet-Ázsiáért, valamint a Közel-Keletért felelős helyettes államtitkára volt. Ahogy az sem véletlen, amit Kostelancik a MÚOSZ-ban mondott, hiszen a – Budapesten az utóbbi évtizedekben jellemzően politikai kinevezett – nagykövetek közti interregnumokban a képviseletet irányító ideiglenes ügyvivők általában Washingtonból kapják az utasításokat.

A DRL a feladatánál fogva amúgy is jól tájékozott az itteni állapotokról, és korábbi vezetői közül az utóbbi időben többen is bírálták az Orbán-kormányt. Mint John Shattuck, aki 1993–1998 között államtitkárként felügyelte a DRL-t, majd 2009–2016-ban a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) rektoraként dolgozott, hogy aztán az idén határozottan védelmébe vegye egykori intézményét a kormányzati támadásokkal szemben.

A magyar kormány arra számított, hogy a demokrata Barack Obama távozásával és a republikánus Donald Trump győzelmével megváltozik a két ország viszonya. Különösen, hogy Orbán Viktor az első európai vezető volt, aki tavaly a támogatásáról biztosította a New York-i milliárdost. Ezt a reményét fejezte ki például Szijjártó is egy márciusi interjújában, amit a készítő Associated Press hírügynökség egy amerikai kormányzati tisztviselő azon véleményével árnyalt, hogy Washington Trump idején is aggódik a civil társadalom fölötti kormányzati kontroll erősödése miatt, aminek diplomáciai csatornákon keresztül rendszeresen hangot is adnak. Rutinszerűen megérkezett a külügyminisztériumi kritika a menekültekkel kapcsolatos bánásmód vagy a CEU támadása miatt is. Utóbbival az Orbán-kormány igencsak túllőtt a célon, hiszen nem vette figyelembe, hogy az amerikai diplomácia a CEU-val együtt a többi, külföldön működő amerikai – például a kairói – egyetemet is védi az illiberális támadásoktól.

A budapesti vonzalmak egyoldalúságát mutatja, hogy nem érkezett meg a várva várt fehér házi meghívás sem Orbán címére, ami leginkább hiúsági kérdés. Legutóbb, 2002 novemberében Medgyessy Péter járhatott magyar miniszterelnökként kétoldalú megbeszélésen (George W. Bushnál) a Fehér Házban, ám az ő látogatásának sem kerítettek nagy feneket. Orbán a tavalyi washingtoni nukleáris biztonsági csúcsértekezlet alkalmából kapott lehetőséget egy kézfogásra és közös fényképre Obamától és feleségétől, de ez a konferencia minden résztvevőjének kijárt.

A washingtoni hidegség oka leginkább abban keresendő, hogy a diplomácia mindennapi munkáját végzők, az adott országgal kapcsolatban tapasztalatokkal rendelkezők az éppen a külügyminisztériumot vezető politikusoktól tulajdonképpen függetlenül dolgoznak. Ők készítik elő az anyagokat, amik a döntéshozók asztalára kerülnek, és a helyettes államtitkárok, illetve államtitkárok párthovatartozása gyakran csak címke, az ilyen posztot betöltők könnyedén mozognak a közszolgálat és a tudományos élet között.

Connie Mack washingtoni lobbista. Sajtószemléket terjeszt magyar közpénzmilliókért
©

Az Orbán-kormány nem csak diplomáciai csatornákon keresztül próbálkozik a Magyarországról Washingtonban kialakult kép retusálásával, 2014 óta hivatásos lobbistát is alkalmaz. Connie Mack volt floridai republikánus képviselő két vállalkozása – az SLI Group és a Liberty International Group –, valamint a Századvég Politikai Iskola Alapítvány nettó 1,36 milliárd forintos keretösszegről szóló, négyéves szerződést írt alá. Mack – aki a hírek szerint a kampányaiban őt és apját is segítő, a Fidesznek is bedolgozó, idén elhunyt Arthur J. Finkelstein támogatását élvezte – havi díjazás ellenében végzi a washingtoni lobbizást (mivel a pénzt dollárban kapja, a szerződés 16. pontja alapján az áfával növelt bruttó összeg jár neki).

Az induláskor rövid ideig Mack munkatársa volt Jo Ann Barnhart, aki aztán átigazolt a budapesti kormány által létrehozott Magyar Foundation of North America élére. A tengerentúlon élő magyar származásúakkal való kapcsolattartást, valamint a magyar örökség, kultúra és sikerek amerikai propagálását célul kitűző alapítványt szintén jól kistafírozták: a Külgazdasági és Külügyminisztérium 2018-as költségvetésében 612,4 millió forint szerepel a neve mellett.

Budapest nagylelkűségének köszönhetően Mack 2015-ben a negyedik legjobban kereső exképviselő volt. Abban az évben 1,06 millió dollárt kasszírozott a Miniszterelnöki Hivataltól a két cége, ami nem kevés pénz ahhoz képest, hogy a 2012-es szenátorválasztáson vereséget szenvedett Macket a Politico külpolitikai portál szerint nem tartják első vonalbeli kijáróembernek. Összehasonlításul: a szaúdi kormány egy évre 100 ezer dollárt fizetett a Macknél sokkal ismertebb Trent Lottnak, a szenátusi republikánus többség volt vezetőjének.

Az egykor portálként, ma elektronikus hírlevélként és Facebook-csoportként működtetett Hungary Insights révén Mack leginkább a magyar kormány, s különösen Orbán tevékenységét fényező hivatalos kommünikéket és híreket adja tovább angol nyelven. A Hungary Insights célba vette Fiona Hillt is, akit összekapcsolt a „Soros által pénzelt csoportokkal”. Ez sem tűnik jó ötletnek, hiszen az Oroszország-specialista Hillt Trump a nemzetbiztonsági tanács Európáért és Oroszországért felelős igazgatójává nevezte ki.

Az Orbán-kormányt számtalanszor bíráló Victoria Nuland utódja az Európáért és Eurázsiáért felelős államtitkári poszton A. Wess Mitchell lett. Ő szintén jól ismeri Magyarországot, hiszen az általa alapított, Közép-Európára fókuszáló Center for European Policy Analysis (CEPA) washingtoni kutatóintézet igazgatója. A CEPA – amelynek második embere lett a washingtoni nagyköveti posztról menesztett Szemerkényi Réka, Orbán egykori külügyi tanácsadója – éves konferenciáinak rendszeres résztvevője Szijjártó, ám a személyes kapcsolat korántsem garancia a politikai szimpátiára. Hiszen az Orbán-kormányt többször élesen bíráló Melia a rendszerváltás idején Magyarországon is megfordult: a National Democratic Institute washingtoni nonprofit szervezet képviseletében az új pártoknak (köztük a Fidesznek) az első szabad választásra való felkészülésben segített. Mitchell a putyini Oroszországot feltartóztatni akaró nézeteket vall, és négy éve a demokrácia válságát említette Orbán populista, EU-ellenes retorikája és centralizáló politikája kapcsán.

NAGY GÁBOR

[email protected]

HVG HVG Hetilap

Kapcsolódási pontok

Aligha véletlen a magyar médiára nehezedő kormányzati nyomást bíráló beszéd, illetve a vidéki sajtó támogatására Washingtonban kiírt pályázat bejelentésének összecsengése – mondta a HVG-nek Thomas O. Melia, volt amerikai helyettes külügyi államtitkár.

HVG HVG Hetilap

Receptek illiberalizmus ellen

A Fidesz által kialakított választási rendszer egy erős Jobbiknak is kedvezhet – véli Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora, az Orbán-rendszer jogalkotásának régi bírálója.