szerző:
Nagy Gábor

Nem jött el a kétoldalú kapcsolatok új korszaka Donald Trump amerikai elnökké választásával, a viszonyban meghatározó diplomaták és szakértők lényegében a washingtoni politikai széljárásoktól függetlenül végzik a munkájukat.

„Ugyanolyan joga és lehetősége van, mint mindenki másnak. Ha benyújtja a javaslatát, azt éppen úgy kezeljük, mint a többit, hiszen a pályázati pénz mindenki számára azonos feltételekkel áll rendelkezésre.” Így reagált a HVG-nek Patricia A. Davis, a washingtoni külügyminisztérium demokráciáért, emberi jogokért és munkavállalókért felelős irodájának (DRL) programigazgatója arra a hírre, hogy Mészáros Lőrinc azt találta mondani: cége, a Mediaworks is pályázhat a független és objektív vidéki sajtó támogatására szolgáló pénzre.

A magyar kormány már nem fogadta ilyen kedélyesen a DRL honlapján november elején közzétett pályázatot. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bekérette David Kostelancikot, az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét, magyarázatot várva tőle a vidéki médiának szánt 700 ezer dollárról. Kostelancik rövid időn belül másodszor mehetett raportra a Bem térre; korábban a Magyar Újságírók Országos Szövetségében október közepén mondott beszédét kérték számon, amelyben udvarias, de határozott hangon megállapította: nyomásgyakorlással és megfélemlítéssel szembesülnek a Magyarországon még működő független és ellenzéki médiumok, amelyek száma fogy.

David J Kostelancik az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője
©

A Kostelancik-beszéd és a pályázati kiírás között a kormány és sajtója összefüggést vélt látni, ám Davis szerint csupán arról van szó, hogy az USA-ban október 1-jén kezdődik a pénzügyi év. Akkor véglegesítik egyebek mellett a DRL rendelkezésére álló keretet is. Hangsúlyozta, nem büntetésről van szó Magyarország esetében, hanem segítségről.

Davis ugyanakkor megjegyezte, hogy a pályázat tükrözi régóta meglévő aggodalmukat a magyar sajtószabadsággal kapcsolatban. Egyáltalán nem tartja viszont meglepőnek a pályázat kiírása és a Kostelancik-beszéd egybeesését a HVG-nek adott interjújában Thomas O. Melia (ez Kapcsolódási pontok címmel kedden jelenik meg online felületünkön), aki 2010–2015-ben éppen a DRL Európáért, Dél- és Kelet-Ázsiáért, valamint a Közel-Keletért felelős helyettes államtitkára volt. Ahogy az sem véletlen, amit Kostelancik a MÚOSZ-ban mondott, hiszen a – Budapesten az utóbbi évtizedekben jellemzően politikai kinevezett – nagykövetek közti interregnumokban a képviseletet irányító ideiglenes ügyvivők általában Washingtonból kapják az utasításokat.

A DRL a feladatánál fogva amúgy is jól tájékozott az itteni állapotokról, és korábbi vezetői közül az utóbbi időben többen is bírálták az Orbán-kormányt. Mint John Shattuck, aki 1993–1998 között államtitkárként felügyelte a DRL-t, majd 2009–2016-ban a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) rektoraként dolgozott, hogy aztán az idén határozottan védelmébe vegye egykori intézményét a kormányzati támadásokkal szemben.

A magyar kormány arra számított, hogy a demokrata Barack Obama távozásával és a republikánus Donald Trump győzelmével megváltozik a két ország viszonya. Különösen, hogy Orbán Viktor az első európai vezető volt, aki tavaly a támogatásáról biztosította a New York-i milliárdost. Ezt a reményét fejezte ki például Szijjártó is egy márciusi interjújában, amit a készítő Associated Press hírügynökség egy amerikai kormányzati tisztviselő azon véleményével árnyalt, hogy Washington Trump idején is aggódik a civil társadalom fölötti kormányzati kontroll erősödése miatt, aminek diplomáciai csatornákon keresztül rendszeresen hangot is adnak. Rutinszerűen megérkezett a külügyminisztériumi kritika a menekültekkel kapcsolatos bánásmód vagy a CEU támadása miatt is. Utóbbival az Orbán-kormány igencsak túllőtt a célon, hiszen nem vette figyelembe, hogy az amerikai diplomácia a CEU-val együtt a többi, külföldön működő amerikai – például a kairói – egyetemet is védi az illiberális támadásoktól.

A budapesti vonzalmak egyoldalúságát mutatja, hogy nem érkezett meg a várva várt fehér házi meghívás sem Orbán címére, ami leginkább hiúsági kérdés. Legutóbb, 2002 novemberében Medgyessy Péter járhatott magyar miniszterelnökként kétoldalú megbeszélésen (George W. Bushnál) a Fehér Házban, ám az ő látogatásának sem kerítettek nagy feneket. Orbán a tavalyi washingtoni nukleáris biztonsági csúcsértekezlet alkalmából kapott lehetőséget egy kézfogásra és közös fényképre Obamától és feleségétől, de ez a konferencia minden résztvevőjének kijárt.

A washingtoni hidegség oka leginkább abban keresendő, hogy a diplomácia mindennapi munkáját végzők, az adott országgal kapcsolatban tapasztalatokkal rendelkezők az éppen a külügyminisztériumot vezető politikusoktól tulajdonképpen függetlenül dolgoznak. Ők készítik elő az anyagokat, amik a döntéshozók asztalára kerülnek, és a helyettes államtitkárok, illetve államtitkárok párthovatartozása gyakran csak címke, az ilyen posztot betöltők könnyedén mozognak a közszolgálat és a tudományos élet között.

Connie Mack washingtoni lobbista. Sajtószemléket terjeszt magyar közpénzmilliókért
©

Az Orbán-kormány nem csak diplomáciai csatornákon keresztül próbálkozik a Magyarországról Washingtonban kialakult kép retusálásával, 2014 óta hivatásos lobbistát is alkalmaz. Connie Mack volt floridai republikánus képviselő két vállalkozása – az SLI Group és a Liberty International Group –, valamint a Századvég Politikai Iskola Alapítvány nettó 1,36 milliárd forintos keretösszegről szóló, négyéves szerződést írt alá. Mack – aki a hírek szerint a kampányaiban őt és apját is segítő, a Fidesznek is bedolgozó, idén elhunyt Arthur J. Finkelstein támogatását élvezte – havi díjazás ellenében végzi a washingtoni lobbizást (mivel a pénzt dollárban kapja, a szerződés 16. pontja alapján az áfával növelt bruttó összeg jár neki).

Az induláskor rövid ideig Mack munkatársa volt Jo Ann Barnhart, aki aztán átigazolt a budapesti kormány által létrehozott Magyar Foundation of North America élére. A tengerentúlon élő magyar származásúakkal való kapcsolattartást, valamint a magyar örökség, kultúra és sikerek amerikai propagálását célul kitűző alapítványt szintén jól kistafírozták: a Külgazdasági és Külügyminisztérium 2018-as költségvetésében 612,4 millió forint szerepel a neve mellett.

Budapest nagylelkűségének köszönhetően Mack 2015-ben a negyedik legjobban kereső exképviselő volt. Abban az évben 1,06 millió dollárt kasszírozott a Miniszterelnöki Hivataltól a két cége, ami nem kevés pénz ahhoz képest, hogy a 2012-es szenátorválasztáson vereséget szenvedett Macket a Politico külpolitikai portál szerint nem tartják első vonalbeli kijáróembernek. Összehasonlításul: a szaúdi kormány egy évre 100 ezer dollárt fizetett a Macknél sokkal ismertebb Trent Lottnak, a szenátusi republikánus többség volt vezetőjének.

Az egykor portálként, ma elektronikus hírlevélként és Facebook-csoportként működtetett Hungary Insights révén Mack leginkább a magyar kormány, s különösen Orbán tevékenységét fényező hivatalos kommünikéket és híreket adja tovább angol nyelven. A Hungary Insights célba vette Fiona Hillt is, akit összekapcsolt a „Soros által pénzelt csoportokkal”. Ez sem tűnik jó ötletnek, hiszen az Oroszország-specialista Hillt Trump a nemzetbiztonsági tanács Európáért és Oroszországért felelős igazgatójává nevezte ki.

Az Orbán-kormányt számtalanszor bíráló Victoria Nuland utódja az Európáért és Eurázsiáért felelős államtitkári poszton A. Wess Mitchell lett. Ő szintén jól ismeri Magyarországot, hiszen az általa alapított, Közép-Európára fókuszáló Center for European Policy Analysis (CEPA) washingtoni kutatóintézet igazgatója. A CEPA – amelynek második embere lett a washingtoni nagyköveti posztról menesztett Szemerkényi Réka, Orbán egykori külügyi tanácsadója – éves konferenciáinak rendszeres résztvevője Szijjártó, ám a személyes kapcsolat korántsem garancia a politikai szimpátiára. Hiszen az Orbán-kormányt többször élesen bíráló Melia a rendszerváltás idején Magyarországon is megfordult: a National Democratic Institute washingtoni nonprofit szervezet képviseletében az új pártoknak (köztük a Fidesznek) az első szabad választásra való felkészülésben segített. Mitchell a putyini Oroszországot feltartóztatni akaró nézeteket vall, és négy éve a demokrácia válságát említette Orbán populista, EU-ellenes retorikája és centralizáló politikája kapcsán.

NAGY GÁBOR

[email protected]

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
HVG HVG Hetilap

Kapcsolódási pontok

Aligha véletlen a magyar médiára nehezedő kormányzati nyomást bíráló beszéd, illetve a vidéki sajtó támogatására Washingtonban kiírt pályázat bejelentésének összecsengése – mondta a HVG-nek Thomas O. Melia, volt amerikai helyettes külügyi államtitkár.

HVG HVG Hetilap

Receptek illiberalizmus ellen

A Fidesz által kialakított választási rendszer egy erős Jobbiknak is kedvezhet – véli Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora, az Orbán-rendszer jogalkotásának régi bírálója.