szerző:
Nagy Gábor
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A magukat vesztesnek érző amerikaiak még mindig kitartanak Trump mellett, aki csak akkor veszíti el ezt a bázisát, ha a hívei szemében kudarcosnak bizonyul – mondta a HVG-nek Jeff Gedmin, a washingtoni Georgetown Egyetem professzora. Interjú.

HVG: Egy év múltán már lehet látni, milyen elnöke az Egyesült Államoknak Donald Trump. Hogyan foglalná össze a megválasztása, illetve beiktatása óta eltelt időt?

Jeff Gedmin: Az egész kiváló esettanulmány arról, milyen kiszámíthatatlan tud lenni a politika. A tavalyi elnökválasztás előtt szinte senki sem jósolta meg Trump győzelmét. Utána viszont heteken belül majdnem mindenki szakértőként magyarázta, miért volt nyilvánvaló, hogy ő nyer. Ez számomra azt jelenti, hogy nem árt némi alázat az elemzésekben, mert a politika nagyon gyorsan változik, és szeszélyes. Így egy év elteltével, ha megkérdezünk Washingtonban bárkit, Trump egymandátumos elnök lesz, esetleg ennél korábban elsodorja egy botrány, vagy éppen ellenkezőleg, még az újraválasztás is összejön neki – senki sem tudja.

HVG: Az amerikai politika feje tetejére állásában Trump egyedülálló jelenség?

J. G.: Nem árt emlékezni arra, hogy az előválasztások során Trump és a demokrata oldalon Bernie Sanders szenátor is megszerezte a szavazatok 45 százalékát. Mi a közös bennük? Egyikük sem kötődik szorosan hagyományos párthoz. Mindkettő a tiltakozást, lázadást megtestesítő jelölt volt. Bár sok tekintetben különböznek, egyaránt az elit és a status quo ellen intéztek kihívást. És az előválasztáson részt vevő amerikaiaknak majdnem a fele erre a két politikusra voksolt. Valami tehát nem stimmel. Bármi is az, és bárhol rejlenek is a gyökerei, a jelenség nem múlik csak úgy el.

Jeff Gedmin
©

HVG: Az amerikai gazdaság jól teljesít, a konjunktúra nyolc éve tart, sokan mégis vesztesnek érzik magukat. Ők lennének Trump (és Sanders) szavazói?

J. G.: Trump nem a semmiből érkezett, valami fontosat képvisel az ország azon polgárai számára, akik nem elhanyagolható méretű kisebbséget képeznek. Akiknek a dühét négy-öt dolog is táplálhatja. Az USA egyes részei veszítettek a globalizáción, a technológia fejlődésén vagy a szabadkereskedelmen. Közülük sokan Sandersre szavaztak, mert az ő támogatóinak éppúgy voltak gazdasági motivációik, mint a Trump mellé állóknak. Ám Trump oldalán olyanok is megjelentek, akiknek elegük van a politikai korrektségből. Akik úgy érzik, az LGBT-jogokkal kapcsolatban túlzásokba estünk, az illegális bevándorlókról pedig ideje lenne nyíltan és őszintén beszélni. Kimondani olyan szavakat, amiket most nem szabad. És Trump kimondja. Az elnökválasztás előtt két hónappal például az Obama-kormány éppen Észak-Karolina államot perelte be a transzneműek mellékhelyiség-használatának korlátozó szabálya miatt. Nagyon sok amerikai ezt nem is érti, mert azt mondja: számomra tíz prioritás van, és ez nem tartozik közéjük. Ők fel nem tudják fogni, miért övezi ezt az ügyet akkora szenvedély, miközben nekik a munkahelyük, az egészségügy, az oktatás, a bűnözés és a szociális ellátás miatt fáj a fejük. De a jobboldal is elgaloppírozta magát a szabadkereskedelem és a vállalkozás magasztalásával. Mert sokan akadtak, akik azt mondták, hogy ezek üres szlogenek, amik nem segítenek nekik Pennsylvaniában vagy Ohióban, ahol bezárták a gyárakat. Vagyis a republikánusok és a demokraták is elveszítették a kapcsolatot a hétköznapi emberekkel. Amikor ez megtörténik, jönnek az olyan demagógok, mint Trump.

HVG: És ugyanezek az emberek nem csalódtak Trumpban?

J. G.: Nemrég Illinois állam déli részén voltam, amely stabilan republikánus, és Trump-szavazókkal találkoztam. Megkérdeztem őket, miért voksoltak rá, és miért tartanak még mindig ki mellette. Azt válaszolták: mert nem bízunk Washingtonban, a Wall Street pénzembereiben, a republikánusokban és a demokratákban. Trump persze gazdag és republikánus, de úgy adja el magát, mint rendszeren kívüli, a nép embere, aki lecsapolja a washingtoni mocsarat, és móresre tanítja az elitet, a tehetetlen kongresszust, valamint a lusta, tisztességtelen médiát. És elfogadják ilyennek, ami természetesen délibáb, mégis képes megmentőnek beállítani magát, aki becsatornázza ezt a dühöt. Trump nemcsak önmagát, Amerikát is áldozatként tünteti fel: a muszlimok, a mexikóiak, a kínaiak, a NATO, az EU és a szabadkereskedelem áldozataként. Donald Trump és emberei állnak szemben az egész világgal, mert az egész világ Amerika ellen van. Ez agyafúrt és csúf pszichológiai trükk.

©

HVG: Meddig tudja magáról fenntartani ezt a képet?

J. G.: Úgy gondolom, a hatalma elég törékeny, mert a bázisa az amerikaiak 35–38 százaléka. A washingtoni politikai elit és a demokraták utálják, s így van vele a republikánusok fele is. A republikánusok ugyanakkor nem bíznak benne, félnek tőle, de most szükségük van rá. Ha a következő 6, 12 vagy 18 hónapban Trump elkezdi elveszíteni a bázisát, bajban lesz. Ha pedig a novemberi félidős kongresszusi választásokon rosszul szerepelnek a republikánusok, akkor rá fognak mutogatni.

HVG: Nem övezi annyi botrány Trumpot, hogy saját magát teszi tönkre?

J. G.: Trump hazudhat, az nem teszi tönkre, ahogy az orosz befolyással kapcsolatos vizsgálat sem. Szerintem azért, mert nem ideológus alkat, hanem patologikusan narcisztikus, aki a legapróbb sértésnek vélt dologra is vulkánszerű kitöréssel reagál. Úgy gondolja, minden 300 százalékban róla szól, ő áll a középpontban, mindenki más csak díszlet. Nem olyasféle populista, mint Andrej Babis vagy Orbán Viktor, bennük ugyanis több a kifinomultság és a mélység. Ha valaki jóban akar lenni Trumppal, akkor hízelegnie kell. Elég azonban egyetlen bíráló szótag, és máris megharagszik bárkire. Ő az Egyesült Államok elnöke, és hajnali három órakor Twitter-üzenetekben tombol, mert egy harmadrangú hollywoodi színész kritizálta. Ez nem normális viselkedés.

HVG: Számos demokrata már alkotmányos vád alá helyezné. Van esély a sikerükre?

J. G.: Az ország érdekében nem tartanám jónak, ha alkotmányos vádeljárást indítanának ellene. Kudarcot kell vallania, mi több, legalább a támogatói bázisa egy része számára bukottnak kell látszania. Mert akkor azt mondanák: mi megpróbáltuk, nem jött össze, csalódtunk benne, gondoljuk át újra. Ha viszont Trump hősi áldozatként tűnik fel a szemükben, akit kicsinált a rendszer, akkor nyugodtan saját pártot alapíthat Amerika az első (America First) néven, és kívülről próbálhatja meg lebontani az építményt. Vagy néhány pénzes barátjával elindíthatja a Trump hírtévét, az elnöki poszton Steve Bannonnal. Ezért úgy kell elbuknia, hogy kudarcnak látsszon, de feladni nem fogja, ahhoz túlságosan narcisztikus.

A cikk a HVG 2017 karácsonyi dupla számában jelent meg.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!