szerző:
G. M.

Három napja takaréklángra csavarva működik az Egyesült Államok kormányzata. A republikánusok és a demokraták ugyanis nem tudtak megállapodni az adósságplafon emeléséről. Mindkét párt saját dühös bázisának játszik, hogy az év végén esedékes kongresszusi választások előtt javítsa pozícióit. És a magát az alku császárjának tartó Donald Trump a jelek szerint csak ront a helyzeten. Ez még sok pénzébe kerülhet Washingtonnak.

Miért a demokratákat teszi felelőssé Donald Trump a kormányzati leállás miatt?

Mert ő mindenért a kisebbséget hibáztatja

– hangzott a csattanó a Saturday Night Live amerikai szórakoztató műsor hírmagyarázó blokkjában. Az elnök rasszizmusára utaló kiszólás jól mutatja a furcsa helyzetet. Az Egyesült Államok szövetségi intézményei úgy kényszerültek erősen csökkentett üzemmódra, hogy a Fehér Ház, a kongresszus és a szenátus is republikánus kézben van. Van ugyanis egy furcsa szabályozás, ami folyamatos alkura kényszeríti a többségben lévő pártot is.

  • Miről van szó?

Az Egyesült Államok törvényei szerint az engedélyezett adósságplafon megemeléséhez a 100 fős szenátusban 60 képviselő szavazatára van szükség, a demokratáknak pedig 49 székük van. Így velük meg kell állapodni. Ha a plafont nem tudják megemelni, akkor a kormányzati szerveket le kell állítani, amennyiben azok nem létfontosságúak, a fegyveres testületek finanszírozása így továbbra is biztosított.

Az Egyesült Államok gyors ütemben adósodik el, és a republikánusok által elfogadott adóreform ezen csak gyorsítani fog. A mindenkori ellenzék számára ez a helyzet teszi lehetővé a maximális érdekérvényesítést, mivel kiköthetik, milyen árat kérnek a költségvetés további finanszírozásához. Ha pedig nincs alku, joggal mutogathatnak az ellenfélre, mondván az elnök feladata az ország működtetése. Trump számára különösen kínos, hogy korábban könyvet írt Az alku művészete címen.

  • És mi a probléma?

A mostani meccs a bevándorlás problémakörén robbant ki. Trump korábban a Barack Obama öröksége ellen vívott háborújának részeként felfüggesztette a DACA című programot. A demokrata elnök intézkedése lehetővé tette, hogy olyan illegális bevándorlók, akik a határt fiatalkorúként lépték át és azóta törvénytisztelőnek élnek az országban, hosszú távon maradhassanak. Ide számítanak olyan fiatal felnőttek, akik kisgyerekként, szüleikkel együtt érkeztek, és nem is ismernek más hazát, mint az Egyesült Államokat.

Tüntetés a Kapitólium előtt
©

Trump ezt a programot nem törölte el, de meg sem hosszabbította. Ez általános szokása: a felelősséget hárítva kifuttatja elődje elnöki rendeletben szabályozott projektjeit, és a törvényalkotásra bízza, hogy új megállapodást kössön. Most a demokraták épp erre használnák fel a költségvetési plafon elérését: akkor hajlandóak megszavazni a költségvetési módosítást, ha az szabályozza a 800 ezer „dreamer”, vagyis álmodozó státuszát, máskülönben márciustól elkezdődhetne ezeknek a fiataloknak a kiutasítása.

Fókuszban a politikai haszon

A demokraták nem csak felebaráti szeretetből cselekszenek. A DACA megvédésével ki akarják szolgálni a spanyolajkú kisebbséget, amely leginkább érintett a kérdésben. A republikánusok decemberben elbukták Alabamában az időközi szenátusi választást, ahol negyed évszázadon át nem tudtak veszteni. Ez alkalommal az afroamerikai szavazók nagyobb számban járultak az urnákhoz, mint amikor Obama elnöksége volt a tét, és 96 százalékuk a demokratákra voksolt. A különböző kisebbségek megszerzése tehát mélyen politikai kérdés.

Fal Mexikó és az Egyesült Államok határán
©

A republikánusok a kérdésben megosztottak. Trump és köre a szélsőséges álláspontot képviseli. Az elnök még a kampányban gyilkosoknak és nők megerőszakolóinak nevezte a mexikóiakat, továbbra is falat ígér fehér szavazóinak a déli határra, és már a legális bevándorlás ellen uszít, amikor minden tényt nélkülöző állításokat tesz a családegyesítésben behozott rokonok kapcsán, vagy éppen a zöldkártya-lottónak vet véget. Hogy mit gondol valójában, azt egy Fehér Házban megtartott találkozón mondta el:

nem akar bevándorlókat pöcegödör-országokból, mint amilyenek az afrikai államok és Haiti, sokkal inkább Norvégiából.

Le kell fordítani, hogy ez a bőrszín tekintetében mit jelent?

Trump ösztönös politikájához Stephen Miller elnöki tanácsadó szállítja a politikai radikalizmust. Így látja ezt a republikánus elit egyik tagja, Lindsey Graham szenátor is. Szerinte Miller a jelenlegi patthelyzet okozója. A mérsékelt konzervatívok ugyanis látják a demográfiai változást: a fehér szavazók kisebbségbe szorulnak. A republikánusok úgy számolnak, hogy a vallásosabb és társadalmi kérdésekben konzervatívabb spanyolajkúak természetes szövetségeseik lehetnek. Az ő jóindulatuk megszerzése kell is, hogy a hagyományosan jobboldali déli államokban őrizhessék pozíciójukat, itt nő ugyanis a legdinamikusabban a latin-amerikai származású lakosság.

Stephen Miller
©
Alkut álmodnak maguknak

Az hetek óta tudható, hogy az adósságplafon megemeléséhez a bevándorlás ügyében kell egy paktumot kötnie a két pártnak és az elnöknek. Trump a tévékamerák előtt tárgyalt is, amelyben megígérte, hogy bármit aláír, amiben a kongresszus meg tud állapodni. Az alku része lett volna, hogy a demokraták megszavazzák az általuk értelmetlen pazarlásnak tartott határfal megvalósításának első lépéseit, ha cserébe a DACA-programot meghosszabbítják 2018 márciusa utánra.

Ekkor jött azonban a „pöcegödör”-botrány. Nem csak a demokraták, több republikánus politikus is undorodva fordult el az elnöktől. Trump viszont már 2020-as választási kampányához gyűjti a pénzt, és a jelek szerint az eddiginél is idegengyűlölőbb üzenetekkel gondolja megtartani szavazói bázisát. Épp beiktatása első évfordulóján érte el a plafont az USA adóssága, és lépett érvénybe a kormányzati lezárás. Ennek keretében állami intézmények kénytelenek munkájukat szüneteltetni, és kényszerszabadságra küldtek szövetségi alkalmazottakat. Magyar turisták is érzékelhetik következményeit, ha az Egyesült Államokban járnak, mivel számos múzeum kapui maradnak zárva, bár New York állam ideiglenes átvette a Szabadság-szobor üzemeltetését, így az hétfőn már kinyitott.

Trump reakciója a szokásos volt: egyszerre számító és gyerekes. Úgy tett, mintha beiktatása évfordulója kapcsán ajándékként fogná fel a kormányzati zárat, majd gyorsan elnevezte azt Schumer Shutdown-nak, vagyis a szenátusi demokrata frakció vezetőjéről nevezte el a helyzetet. Ami vasárnap esti állás szerint nyúlhat, mint a rétestészta. Az alku nem tűnik lehetetlennek: az elnök megkapja a pénzt, hogy felmutathasson majd egy falszakaszt a határon, a demokraták pedig megvédik a 800 ezer álmodozót. Mindezt a létező legszűkebb engedménnyel teszik, vagyis a rendszerbe építik, hogy hamarosan újra alkudozni kelljen a plafonról. Ki tudja, mit lehet majd akkor kisajtolni a másikból?!

Donald Trump Mitch McConell és Chuck Schumer az Ovális Irodában
©

Öt éve volt már egy ilyen kormányzati zár, amely 16 napon keresztül tartott. 800 ezer szövetségi alkalmazottat küldtek fizetés nélküli szabadságra, és további 1,3 millió munkatársat érintett. A Moody’s úgy számolt, 55 milliárd dollárba került a központi költségvetésnek (ez a magyar GDP hatoda), és fél százalékkal rontott az éves gazdasági fejlődésen.

Ezt kockáztatják tehát most a felek. A kérdés az, melyik fél hátrál meg előbb, ki gondolja azt, hogy politikai esélyeit a másikénál jobban roncsolja a helyzet. Pesszimizmusra adhat okot, hogy a két politikai párt által célzott választói csoportok nem igazán érdekeltek a kompromisszumban: a globalizációban vesztes fehér réteg minden áron szigort követelhet, a spanyolajkúak pedig jövőt közösségük fiatal tagjainak.

Hogy mi az alku művészete, azt most Trump be tudná bizonyítani.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!