Németh András
Németh András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Hatvan újabb gyilkosság ügyében emeltek vádat Mihail Popkov ellen, s így 82 ember megölésével ő vezeti az orosz sorozatgyilkosok dicstelen listáját. Pedig erős mezőnyben versenyzett, aminek egyik oka az volt, hogy a szovjet majd az orosz rendőrség nem erőltette túl magát a mániákusok kézre kerítésében.

A külső szemlélő számára átlagos polgárnak tűnő Popkov 1992-től kezdve több mint két évtizedig gyilkolhatta büntetlenül a nőket a szibériai Angarszkban és környékén. Állítólag attól kattant be, hogy fiatal házasként munkából hazatérve egy használt óvszert talált a lakás szemetesében, s ezért nem csak saját feleségéből, hanem az egész női nemből is kiábrándult. A mániákus féltékenységtől szenvedő, rendőrként szolgáló Popkov módszere egyszerű volt: egyenruhába öltözve autójával körözött a különféle éttermek és bárok környékén, s kocsijába invitálta a magányos és kapatos nőket. Az autóban tovább itatta őket, majd amikor a nők már nem tudtak magukról, megerőszakolta és megcsonkította áldozatait. Többször előfordult, hogy a gyilkosság idején szolgálatban volt, s amikor a hatóságok megtalálták az erdős részeken kidobott holttestet, Popkov a nyomozókkal együtt tért vissza a bűntett helyszínére.


A nyomozás eredményességét rontotta, hogy a helyi rendőrség nem volt hajlandó egy ügyként kezelni a gyilkosságokat, a hatóságok állítólag inkább arra gyanakodtak, hogy a nők a térségben folyó bandaháborúk áldozatai. A vizsgálatot 2002-ben végül a szövetségi hatóságok vették át, s a nyomozók arra panaszkodtak, hogy angarszki kollégáik nem voltak együttműködőek, s inkább akadályozták, mint sem segítették a vizsgálatot.  Egy alkalommal Popkov is a nyomozók látókörébe került ám felesége – aki később azt állította, semmit sem tudott férje bűneiről – alibit szolgáltatott neki. Végül DNS-e miatt bukott le, s amikor tudta, hogy azonosították őt, Kínába próbált menekülni, s a rendőrök a vonatról szedték le Popkovot.

Andrej Csikatilo - nehéz sors, szörnyű bűnök


Popkov előtt az 52 emberrel végző Andrej Csikatilo, a rosztovi mészáros volt a leginkább hírhedt oroszországi sorozatgyilkos: az 1936-ban született mániákusnak szörnyű gyermekkora volt: éhezett, állítólag emberhúst is ennie kellett, hogy ne haljon éhen, míg anyját állítólag megerőszakolták az országot megszálló német katonák. Az egyébként értelmes Csikatilo felnőttkora is kudarcokkal volt teli: tanárként helyezkedett el, ám kollégái folyamatosan ugratták és piszkálták a különcként viselkedő férfit. Ha a hatóságok figyelmesebbek, talán senki sem halt volna meg: a az 1970-es években Csikatilo rendszeresen tett ajánlatokat diákjainak, ám a büntetés az volt, hogy csendben eltanácsolták őt az iskolából, ám a következő helyen folytathatta a lányok és fiúk zaklatását.

Csikatilo gyilkosság-sorozata 1982-ben kezdődött meg, általában tizenéves fiúkat és lányokat szemelt ki magának, s azzal csábította el őket, hogy megígérte, segíti vinni a táskájukat, és megmutatja a bélyeggyűjteményét. Végül erdős területekre csalta áldozatait, akiket megkötözött, s halálra szúrt. Számára az okozott kielégülést, ha látta vergődni áldozatait, s gyakran levágta az áldozatok nemi szervét, vagy kivájta a szemüket.

Bár 1983-tól kezdve rendőrök százai dolgoztak az ügyön, Csikatilo 1984-ben akkor sem bukott le, amikor a rosztovi utcákon részegen kujtorogva férfiaknak és nőknek is szexuális ajánlatokat tett, s az őt megállító rendőrök egy kést, hosszú kötelet és vazelint találtak a táskájában. Ez után még 21 gyilkosságot követett el, s akkor bukott le, amikor 1990-ben egy rendőr észrevette amint véresen és sárosan kitántorog az erdőből, ahol éppen végzett utolsó áldozatával, a 22 éves Szvetlana Korosztyikkal. Csikatilo együttműködött a rendőrökkel: megmutatta, kit hol ölt meg, s közben fokozódó öngyűlölet kínozta őt. Pere 1992-ben kezdődött meg, s bár azt ismételgette, hogy gyilkosságaival megtisztította a társadalmat, taps fogadta, amikor halálra ítélték őt.

Alekszandr Picsuskin - Csikatilo örökébe


Csikatilót akarta túlszárnyalni a moszkvai Alekszandr Picsuskin, aki lakóhelye közelében, egy külvárosi parkban csapott le áldozataira. Az 1974-ben született sorozatgyilkos apja alkoholista volt, s nagyon hamar otthagyta családját. Négyéves korában Picsuskin kiesett egy hintából, agysérülést szenvedett, s hosszú idegig egy szanatóriumban kezelték őt. Ismerősei szerint Picsuskin gyűlölte a szanatóriumot, s az ott töltött idő mély lelki sebeket ütött rajta.

„Olyan volt, mint amikor először leszel szerelmes” -  vallotta az 1992-ben elkövetett első gyilkosságról. Első áldozata barátja, Mihail Ogyijcsuk volt, akivel úgy döntöttek, gyilkos párost hoznak létre. Ogyijcsuk azonban végül meggondolta magát, s ezzel aláírta a saját halálos ítéletét: Picsuskin megfojtotta őt, majd a holttestet egy csatornába dobta. Az első emberölés után kilenc évig tartó tartó szünet következett. „Azon napon úgy éreztem, emberölő hangulatban vagyok” – magyarázta második gyilkosságát ugyancsak a bíróság előtt. Ekkor igencsak belelendült, 11 hét alatt nyolc férfit ölt meg, áldozatai többsége idős, vagy hajléktalan alkoholista volt.

Picsuskin, aki maga is rendszeresen részegeskedett, gyilkosságait kivétel nélkül józanon követte el, sőt még tornázott is, hogy jobb formában legyen. Áldozatait kalapáccsal ütötte agyon, eleinte több csapásra is szükség volt, később viszont már egy ütéssel is képes volt végezni áldozataival. Picsuskin „vadásznak” és az „erdő királyának” érezte magát, s az tetszett neki a legjobba, hogy hatalma volt áldozatai fölött.    „Nagyon szerettem hallgatni őket, hogy milyen terveik és álmaik vannak, mert tudtam, hogy ezekből semmi sem fog megvalósulni” – mondta. Végül úgy bukott le, hogy szinte mindent megtett annak érdekében, hogy végre fogják már el őt: tudta, hogy utolsó áldozata, kolléganője a végzetes randevú előtt megadta fiának későbbi gyilkosa nevét és telefonszámát. 
Bár hivatalosan „csupán” 49 ember megöléséért ítélték el őt, ő végig azt állította, hogy 61 embert ölt meg, s a célja az volt, hogy túlszárnyalja példaképét, Csikatilót. A letartóztatása utáni házkutatás során lakásában találtak egy sakktáblát, amelyen 61 mező le volt ragasztva – ezek jelölték a megölt embereket – s bírái előtt közölte: soha sem állt volna meg, s elfogásával nagyon sok emberéletet mentettek meg a rendőrök.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!