szerző:
MTI

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerdán, éves jelentésének bemutatásakor beszélt Genfben a mianmari helyzetről. A délkelet-ázsiai ország nemzetbiztonsági tanácsadója szerint nem történt népirtás, az érintett kisebbség tagjai más okból menekültek el, de állítólag visszafogadják őket, ha megtanulják például a burmai nyelvet.

Mianmar bizonyítékot követelt csütörtökön a rohingja muszlim kisebbség elleni állítólagos népirtásról.

Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerdán mutatta be éves jelentését Genfben. Ebben a dokumentumban a többi között kitért a mianmari helyzetre is. A főbiztos megismételte tavalyi értékelését, amely szerint az országban a muszlim rohingják ellen etnikai tisztogatás folyik Arakán államban. "Hivatalomnak erős a gyanúja, hogy tavaly augusztus óta népirtással felérő dolgok is történhettek Arakánban" – fogalmazott Zeid Raad al-Husszein.

"Gyakran hallottuk a vádat, miszerint Mianmarban etnikai tisztogatás, sőt népirtás zajlik" – reagált Taung Tun, a buddhista többségű délkelet-ázsiai ország nemzetbiztonsági tanácsadója a svájci városban. Ismét felhívta a figyelmet arra, hogy kormánya szerinte nem folytat ilyen politikát.

"Szívesen látnánk néhány egyértelmű bizonyítékot" – mondta a mianmari tisztségviselő.

"Az Arakán államban élő muszlim közösség túlnyomó többsége ott maradt. Ha népirtás történt volna, akkor mindannyiukat elüldözték volna" – állította Taung Tun.

A mianmari tisztségviselő olyan véleményét fejezte ki, hogy a muszlim kisebbség főleg azért menekült el, mert a kormány által terrorszervezetnek nyilvánított Arakáni Rohingja Megmentő Hadsereg (ARSA) félelmet keltett. Emellett azzal vádolta meg az ARSA-t, hogy kényszertoborzásokat folytatott, illetve a felperzselt föld taktikáját alkalmazta a harcosai visszavonulásaikor.

A mianmari illetékes azt ígérte: országa kész visszafogadni a menekülteket, szavatolva biztonságukat és emberi méltóságukat. Taung Tun szerint ezzel akarják kifejezésre juttatni azt, hogy Mianmar nem akarja őket elüldözni az országból. Rávilágított, hogy Arakán szövetségi állam 3 milliós lakosságának töredéke hagyta el az országot.

Taung Tun szerint a korábbi lakókat visszavárják, ha "részt kívánnak venni a nemzet életében", például megtanulják a burmai nyelvet. Mint mondta: aki mianmari állampolgár akar lenni, annak végig kell mennie a megfelelő eljáráson. "Nem lehet szó automatikus állampolgárságról" – tette hozzá.

Arakán szövetségi államban körülbelül egymillió rohingja élt gyakorlatilag teljes jogfosztottságban, mert a mianmari vezetők bangladesi illegális bevándorlónak tekintik őket, és állampolgárságot sem hajlandóak adni nekik.

A mianmari hadseregnek a rohingja lázadók ellen indított hadművelete miatt tavaly augusztus óta csaknem 700 ezer civil menekült el Arakán államból a szomszédos Bangladesbe.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
hvg.hu Világ

Három kegyetlen szeptemberi fotó is bizonyítja a mianmari népirtást – videó 18+

A Reuters rekonstruálta tíz rohingya férfi tavaly szeptemberi kivégzésének történetét három fotó segítségével, amelyeket a helyszínen, egy Inn Din nevű faluban készített az egyik buddhista lakó. A tíz férfi között két diák is volt. A Reuters két újságíróját őrizetbe vette a mianmari rendőrség, amikor a brutális kivégzés részleteinek feltárásán dolgoztak.