szerző:
MTI

Jelképes jelentőségű határozattal elvetette kedden a brit EU-tagság megszűnéséről szóló törvényjavaslatot a skót parlament.

Az edinburghi törvényhozás döntése nem ró semmiféle jogi kötelezettséget a konzervatív párti brit kormányra, de példátlan alkotmányossági helyzetet teremtett az Egyesült Királyság történetében. London azonban nagy valószínűséggel kerülni kívánja a konfliktus kiélezését a skót kormánnyal, és további tárgyalások várhatók Skóciával a kilépési törvényről.

A skót parlament jelentős, 93-20 szavazati többséggel döntött úgy, hogy nem adja hozzájárulását a brit EU-tagságot rögzítő törvény visszavonásáról szóló brit kormányzati tervezethez.

A skót kormány elsődleges kifogása az, hogy megítélése szerint a kilépési törvénytervezet nem részletezi kellően egyértelmű módon a Brüsszeltől Nagy-Britanniához visszakerülő döntési hatáskörök megosztási módját London és Edinburgh között a Brexit utáni időszakra.

Az 1997-ben Tony Blair vezetésével hatalomra került, 2010 óta ellenzékben politizáló Munkáspárt egyik első dolga volt annak idején a kormányzati decentralizációs program meghirdetése, és a Nagy-Britanniát alkotó, Anglián kívüli két tartomány, Skócia és Wales helyi önkormányzatiságának jelentős megerősítése.

Ennek jegyében – jóváhagyó népszavazások után – Walesben korlátozottabb, Skóciában viszont csaknem teljes jogkörű, még adóügyekben is illetékes helyi parlament jött létre, jóllehet az alapvető kormányzati feladatok – hadügy, külügy, országos költségvetés – Londonban maradtak.

A Skót Nemzeti Párt (SNP) vezette, függetlenségre törekvő skót kormány szerint a brit konzervatív kabinet által előterjesztett kilépési törvény veszélyt jelent az elmúlt két évtizedben kiépült, széles körű skóciai önrendelkezési rendszerre.

Edinburgh mindenekelőtt azt követeli, hogy az Európai Uniótól Nagy-Britanniához visszakerülő döntési hatáskörök közül a Skóciát érintő mezőgazdasági és halászati szakpolitikai döntések kerüljenek át a skót önrendelkezési jogosultsági rendszerbe, vagyis ezeket a brit kormány ne tartsa meg országos hatáskörben.

A brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők 51,9 százaléka a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök azóta többször is kilátásba helyezte, hogy Skóciában újabb népszavazást tartanak a függetlenségről, mert Skóciát – Sturgeon visszatérő érvelése szerint – nem lehet akarata ellenére "kirángatni" az Európai Unióból.

A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!