szerző:
MTI / hvg.hu

Kedden még úgy volt, Görögország és Macedónia végre megállapodott, hogy Észak-Macedónia lesz a délszláv ország új neve. Azóta viszont a macedón államfő jelezte, hogy nem írja alá az egyezséget, a görögök pedig bizalmatlansági indítványt kezdeményeztek a miniszterelnökkel szemben.

Elfogadhatatlannak tartja, ezért nem fogja aláírni a Macedónia nevének megváltoztatására vonatkozó egyezményt, mondta Gjorge Ivanov macedón államfő szerdán. A jobboldali elnök szerint a szociáldemokrata kormány nem törekedett arra, hogy minden párttal tárgyaljon a probléma megoldásáról, és hogy konszenzusra jusson a kérdésben. A megállapodás szövege szerinte megalázó és elfogadhatatlannak tartja, hogy meg akarják változtatni az alkotmányt és minden olyan jogszabályt, amely az ország nevére vonatkozik. A macedón ellenzéki pártok szerdán az ország névváltoztatása elleni tüntetésre hívták az embereket.

Azonban a görögök sem elégedetlenek maradéktalanul a megállapodással: a nacionalisták szerint elfogadhatatlan kapituláció az, hogy a macedónokat elismerik önálló népként. Az ellenzékben lévő Új Demokrácia jobbközép párt pedig bizalmatlansági indítványt tervez benyújtani Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel szemben a megállapodás miatt.

Zoran Zaev macedón és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök kedden jelentette be, hogy 27 év után kompromisszumos megállapodás született a görög-macedón névvita rendezésében, és a délszláv államot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni. Mivel Görögország történelmi okokból nem ismeri el Macedóniát ezen a néven, folyamatosan megvétózta az ország csatlakozását az EU-ban és a NATO-ba is. A megállapodás után Macedónia csatlakozási tárgyalásai előrehaladhatnának az Európai Unióval és a NATO-val is.

A névváltoztatásról szóló dokumentumot a két ország külügyminisztere várhatóan még a héten aláírja. Ezt követően a macedón és a görög törvényhozás elé kerül. Miután a macedón parlament egyszerű többséggel ratifikálta azt, az államfőnek kell aláírnia, hogy életbe lépjen. Amennyiben Ivanov nem írja alá, hanem visszautalja a képviselőháznak, ott ismételten szavazni kell róla. Ha a képviselők másodszor is megszavazzák az egyezményt, akkor az államfőnek már kötelessége aláírni.

Az államfő korábban az albán nyelvet is hivatalossá tevő nyelvtörvényt sem írta alá, de mivel a parlament másodszor is elfogadta, ekkor már alá kellett volna írnia. De nem tette, és ezzel olyan helyzet állt elő, amelyre még korábban nem volt példa: a törvény az államfő aláírása nélkül nem léphet életbe, de a parlament megszavazta, így a törvény státusza bizonytalan. És úgy tűnik, hasonló helyzet vár az ország névváltoztatására is.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
MTI Világ

Most már aztán tényleg rendeződik a görög-macedón névvita?

Észak-Macedóniának hívják ezentúl az eddig Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő délszláv államot – jelentette be a Szkopje és Athén közötti történelmi megállapodás hírét Zoran Zaev macedón miniszterelnök. Nem sokkal korábban Alekszisz Ciprasz görög kormányfő is megerősítette, hogy megszületett a megállapodás Görögország és Macedónia között az utóbbi elnevezése miatt több évtizede tartó vita rendezésének módjáról.