Németh András
Németh András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az USA közzétette a Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz közel álló politikusok és üzletemberek listáját. 210 közismert ember szerepel rajta, ám jóval érdekesebb az, hogy kik kerültek be a titkos záradékba.

A Kreml telefonkönyve és a Forbes üzleti magazin moszkvai kiadásában szereplő milliárdoslista első fele – ezek a fő forrásai annak a múlt héten közzétett hivatalos amerikai névsornak, amelybe azok az orosz politikusok és üzletemberek kerültek fel, akik közel vannak Vlagyimir Putyin államfőhöz. Így pedig a washingtoni érvelés szerint részt vehettek a 2016-os amerikai elnökválasztás eredményét befolyásolni kívánó orosz próbálkozásokban, vagy közük volt a 2014-es ukrajnai orosz beavatkozáshoz. A 210 nevet tartalmazó dokumentum – legalábbis annak nyilvános, Putyin-listaként is emlegetett része – minden bizonnyal sebtében készült el. Válogatás nélkül rajta vannak az elnöki tanácsadók és a legfontosabb miniszterek, míg az üzletemberek közül leginkább azokat vették be, akiknek a vagyona meghaladja az egymilliárd dollárt. A szégyenlista annyira felületes, hogy azt még az orosz ellenzék meghatározó alakja, Alekszej Navalnij is furcsának találta. Miközben üdvözölte, hogy elkészült a „tolvajok és csalók” első listája, megkérdezte, hogyan kerülhettek fel azok a milliárdosok – például Szergej Galickij, a Magnyit kereskedelmi lánc alapítója –, akiknek semmi közük nincs a moszkvai kormányhoz. „Milyen titkos információforrások kellettek ehhez a listához? Az elemzőim egy óra alatt meg tudnának írni egy ilyen névsort” – ezt már Michael McFaul egykori moszkvai amerikai nagykövet írta Twitter-bejegyzésében.

Nem kizárt, hogy a nyilvános listát még azok sem gondolták teljesen komolyan, akik összeállították. Arra ugyanis csak azért volt szükség, mert az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciók megszigorításáról hozott tavalyi amerikai törvény (CAATSA) előírta, hogy január végéig közzé kell tenni a Kreml „belső köréhez” tartozó, az államfőhöz fűződő kapcsolatból komoly hasznot húzó személyek nevét. Sokkal érdekesebb, hogy kik szerepelnek a titkos záradékban. Valószínűleg azok a háttérben tevékenykedő politikusok és üzletemberek, akik közvetlenül részt vettek az amerikai elnökválasztás befolyásolását célzó kísérletekben, vagy legalábbis finanszírozták azokat.

Vlagyimir Putyin jeges folyóba merül az ortodox vízkeresztkor. Fegyelmezetten tűr
©

Mint például Konsztantyin Malofejev, a Marshall Capital Fund alapítója, akiről az elemzők azt állítják, mindent kész támogatni, amire a Kreml nem adhat hivatalosan pénzt. Egyebek mellett részben állítólag ő finanszírozza a kelet-ukrajnai orosz beavatkozást, és ő fizeti a Moszkva támogatását élvező nyugat-európai radikális jobb- és baloldali pártok tanácskozásait is. De a Putyin Raszputyinjaként is ismert nacionalista tanácsadó, Alekszandr Dugin is felkerülhetett a listára. Az egykor a Jobbikkal is barátkozó filozófus ugyanis Nyugat-ellenes ortodox birodalmat építene, s a győzelemhez jól jöhetnek az ellenségnek tartott liberális világot megosztó szövetségesek is. Amerikai források szerint a titkos névsorban olyan személyek is vannak, akiket az USA azzal vádol, hogy részt vettek különféle korrupciós ügyletekben.

Függetlenül a nyilvános lista komolyságától, illetve a titkos névsor hosszától, Moszkvában komolyan vették a lépést, amely az orosz politikusok szerint újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az USA ellenségnek tekinti Putyint és környezetét. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő azt hangsúlyozta, hogy Washington be akar avatkozni a március 18-ai oroszországi elnökválasztás menetébe, s a lista közzétételével gyakorlatilag az összes orosz vezetőt Amerika ellenségének nyilvánította.

A névsoron szereplés egyébként valóban nem veszélytelen. A közzétételekor nem döntöttek ugyan újabb szankciókról, ám a „feketelistára” felkerült politikusok és üzletemberek, valamint az orosz elit egésze iránti nemzetközi bizalom tovább csökken. Nem lehet tudni ugyanis, mikor dönt az USA további szankciókról, s kiknek a nyakába sóznak újabb büntetőintézkedéseket. Márpedig a bizonytalanság az, amire nincs szüksége az európai piacokon jelentős befektetéseket felhalmozó orosz oligarcháknak: például a mostani névsorban előkelő helyen lévő Roman Abramovicsnak – a londoni Chelsea futballklub tulajdonosának – vagy az ugyancsak fontos európai érdekeltségeket birtokló Aliser Uszmanovnak. A listára felkerültek a legnagyobb orosz magánbank, az Alfabank tulajdonosai is, akiknek már decemberben is voltak rossz napjaik: a pénzintézet hollandiai irodáiban házkutatást tartottak a pénzmosás jelei után kutató nyomozók.

©

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Heather Nauert szerint a tavaly elfogadott szankciós törvény hatásos. Az oroszokkal való üzletelés esetleges káros következményeitől – az USA ellenlépéseitől – tartó kormányok ugyanis sorra szakítják meg az együttműködést a büntetőintézkedésekkel sújtott személyekkel kapcsolatban lévő vállalatokkal. „Ha pedig a törvény jól működik, akkor annak komoly elrettentő ereje van, s ezért nincs feltétlenül szükség újabb szankciókra” – magyarázta.  Donald Trump elnök egyébként rossznak és alkotmányellenesnek tartja a szankciós törvényt, s részben ez is lehet az oka annak, hogy Washingtonban csak tíz perccel a kongresszus által szabott határidő lejárta előtt tették közzé a nyilvános listát.

Putyin, aki szinte már egyedüliként nem szerepel valamilyen szankciós névsorban, egyelőre igyekezett derűlátónak tűnni. Hangsúlyozta ugyan, hogy a listakészítést ellenséges intézkedésnek tekinti, de azt is hozzátette, hogy egyelőre nem szándékozik ellenlépéseket tenni. „Nem akarjuk tovább rontani a helyzetet, s készek vagyunk javítani a kapcsolatokat, ha erre amerikai partnereink is hajlandók” – magyarázta. Az elnökválasztás egyedüli esélyese azt is közölte: a lista az egész orosz népet bünteti. „Ennek ellenére nem foglalkozunk vele, inkább magunkra és a gazdaságra figyeljünk” – tette hozzá Putyin.