Németh András
Németh András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Valószínűleg az amerikai-orosz viszonyt is "rendezi most és mindörökre" Donald Trump amerikai elnök, aki Helsinkiben tárgyal kora délután Vlagyimir Putyin orosz államfővel. A múltban ugyanezt tette az amerikai–kínai, az amerikai–észak-koreai és az amerikai–brit viszonnyal is, de nagyon gyorsan kiderült, hogy épp az ellenkezője történt.

„Nagyszerű kapcsolatot alakítottam ki Hszi Csin-ping kínai elnökkel, úgy vélem, egy csomó igazán súlyos problémát sikerült megelőznünk” – mondta 14 hónappal ezelőtt Donald Trump amerikai elnök, miután meglepetésszerű csúcsot hozott össze a floridai Palm Beachben kínai kollégájával. Az újsütetű barátság olyan mélyre sikeredett, hogy az USA és Kína – a világ két legnagyobb gazdasága – éppen most merül el az egész világot fenyegető kereskedelmi háborúban.

Egy hónappal ezelőtt Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tartott csúcstalálkozót Trump, s ott – miután a két fél aláírt egy másfél oldalas, túl sok konkrétumot nem tartalmazó közös nyilatkozatot – az amerikai elnök szerint a koreai válság rendezését, azaz az atommentesítést és a koreai háború hivatalos lezárását sikerült előkészíteni. Ehhez képest az amerikai műholdfelvételek azt mutatják, hogy Észak-Korea vidáman folytatja nukleáris létesítményeinek a fejlesztését, s Kim a múlt héten nem volt hajlandó fogadni a Phenjanba látogató Mike Pompeo amerikai külügyminisztert.

Miután a napokban hasonló módon rendeződtek a brit–amerikai kapcsolatok is –Trump előbb éles támadást intézett Theresa May brit kormányfő ellen, majd jól megdicsérte őt a közös sajtóértekezleten –, most a mélyponton lévő orosz–amerikai viszonyon a sor.

©

Aggódnak, mi lesz, ha négyszemközt maradnak

Trump – szokásával ellentétben – most azt nyilatkozta, nem vár túl sokat a találkozótól, viszont azt is hangsúlyozta, biztos abban, hogy rosszabb nem lesz a helyzet, mint eddig volt. „Úgy vélem, jó dolog találkozni. Igazán hiszek a találkozókban, úgy vélem a Kim Dzsong Unnal, vagy a kínai elnökkel folytatott tárgyalás is jó volt. Biztos, hogy nem lesznek rossz következményei a Putyinnal való találkozásnak, s még lehet, hogy lesz valami pozitív eredmény is” – mondta a Fehér Ház ura a CBS televíziónak adott nyilatkozatában. Majd rálőcsölte a problémákat – például a szíriai válság eltérő megítélését, valamint a 2016-os amerikai elnökválasztásba való állítólagos orosz beavatkozás ügyét – elődjére, Barack Obamára. „Mindez az Obama-adminisztráció idején történt. A Demokrata Párt szégyellheti magát, hogy hagyta meghackelni a szervereit” – magyarázta.

Trump azt is elárulta, hogy valószínűleg fel fogja vetni az orosz beavatkozási kísérleteket, azonban nem gondolt arra, hogy kérje Putyintól azon emberek az USA-nak való kiadását, akiket Washington a napokban név szerint is megvádolt az állítólagos akcióban való részvétellel. Trump persze igyekszik nem elmélyedni ebben a kérdésben, mert otthon azzal vádolják őt, ő is tudott az orosz kísérletekről, amelyek célja az volt, hogy ne a demokrata párti jelölt, Hillary Clinton nyerje meg az elnökválasztást.

A másik téma, ami napirendre kerülhet a Putyinnal tartott első hivatalos csúcson – s itt valóban születhet előrelépés – az a lejáróban lévő Start-egyezmény kérdése. A szakértők szerint ugyanis mindkét félnek érdeke a stratégiai nukleáris fegyvereket korlátozó szerződés meghosszabbítása, így elképzelhető, hogy Trump és Putyint elvi egyezséget köt a kérdésben. Az alkut az akadályozhatja meg, hogy a közelmúltban Trump ugyancsak az Obama-adminisztrációt hibáztatta az új Start kidolgozása során elkövetett állítólagos hibák miatt.

Trump szövetségesei, leginkább a NATO-tagállamok viszont attól tartanak, a nemzetközi politikát üzleti tárgyalásként felfogó amerikai elnök különféle egyoldalú engedményeket ad Putyinnak az orosz vezető bizalmának elnyerése érdekében. Erre például akkor lesz lehetősége, amikor négyszemközt, kizárólag a tolmácsok társaságában beszélgetnek majd, s az elemzők nem tartják kizártnak, hogy az amerikai politikus valamilyen formában belenyugszik abba, hogy Oroszország 2014-ben annektálta az Ukrajnához tartozó Krímet. Ennek egyébként már voltak előjelei, Trump például felvetette, hogy miért ne lehetne elismerni, hogy a Krím az oroszoké, ha a félszigeten úgyis mindenki oroszul beszél.

©

Az egófényezés nem maradhat el

A nyugatiak félelmét erősíti, hogy Trump egy olyan NATO-csúcstalálkozóról utazott Helsinkibe – Nagy-Britannia érintésével –, amelyen a pénzügyi viták miatt állítólag még azzal is fenyegetőzött, hogy kilép a szövetségből, s amelyen közölte, lehet, hogy könnyebb lesz Putyinnal tárgyalni, mint a hivatalos szövetségesekkel. S hogy emelje a tétet, közvetlenül a helsinki csúcs előtt ellenfélnek nevezte az EU-t, is amely egyelőre nem hajlandó engedményeket tenni az USA–EU kereskedelmi háborúban.

S valószínűleg Putyintól meg fogja kapni azt, amit a NATO-csúcson nem ért el: egója fényezését. Már csak azért is, mert Putyinnak igencsak tetszik, ahogy Trump a Kreml által ellenfélnek tartott NATO-t és az EU-t gyengíti. Az orosz elnök tapasztalt, ravasz politikus, aki Trumppal ellentétben jól felkészül tárgyalásaira, s pontosan tudja, mi a célja a megbeszéléseken. A hivatalos orosz álláspont szerint a találkozó fő feladata az, hogy megindítsa a két országot a kapcsolatok normalizálása felé.

Trump szabadságát viszont korlátozza, hogy az amerikai törvényhozáson belül kivételes egység van a demokraták és a republikánusok között abban, hogy nem kellene engedményeket adni Moszkvának. Ezért van az, hogy miközben Trump már többször dicsérte Putyint, s szemmel láthatóan csodálja az orosz elnök tehetségét, az USA megerősítette jelenlétét a NATO keleti, Oroszországgal határos térségeiben, meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat, s hatvan orosz diplomatát utasított ki a vegyi fegyverrel elkövetett angliai Szkripal-merényletben felmerült állítólagos orosz érintettség miatt. A törvényhozásban arra is készen állnak, hogy akár törvényekkel akadályozzák meg a Krímmel vagy Szíriával kapcsolatos engedményeket.

Nem véletlen, hogy az USA-ban a Helsinki-csúcs elé időzítették a vádemelést azokkal szemben, akiket a 2016-os amerikai elnökválasztás orosz manipulációjának segítésével gyanúsítanak, ahogy valószínűleg az is szándékos volt, hogy a britek most szivárogtatták ki: a Szkripal-merényletet valószínűleg ugyanaz az orosz kémszervezet, a GRU hajtotta végre, amely az elnökválasztásba is beavatkozhatott.

Ahogy Londonban, úgy Helsinkiben is lesznek Trump-ellenes tüntetések, igaz a finn fővárosban Putyin ellen is demonstrálnak. A hatóságok 16 tiltakozó akcióról tudnak, de nem tartanak attól, hogy zavargások törnének ki a város utcáin.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!