Németh András
Németh András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egyre több horvát elégedetlen az EU működésével, s növekszik a kilépést támogatók aránya, de sokan közülük nyugati tagállamokba költöznek. Pedig a tagság öt évvel ezelőtti elnyerése óta megugrott az export, és növekedésnek indult a gazdaság is.

Élénk a kontraszt az öt évvel ezelőtti és a mai Horvátország között. 2013-ban még tömegek ünnepelték, hogy a Jugoszláviából 1991-ben kivált ország 28. tagállamként csatlakozott az Európai Unióhoz, mára viszont szinte észrevétlen maradt az évforduló. A nyugat-balkáni országban legfeljebb néhány tudományos konferenciával, illetve politikusi nyilatkozattal emlékeztek meg a nemrég még történelminek mondott eseményről.

A kiábrándultság fő oka, hogy az EU-ba lépés óta eltelt évek nem igazolták a tagsággal kapcsolatos, valószínűleg sokszor túlzott várakozásokat. Míg az export valóban megugrott – az összes kivitel 56 százalékkal, az EU-tagországokba irányuló pedig 70 százalékkal nőtt –, s látványosan bővült az adriai tengerpart forgalma is, a gazdaság és a társadalom szerkezete a vártnál lassabban változik. Ezért továbbra is sok a válságtünet. A fiatalok közötti munkanélküliség például harminc százalék fölött van, s ez az arány csak azért nem magasabb, mert a 35 éven aluli horvátok egyre gyorsuló ütemben hagyják el az országot. 2000–2007 között összesen 67 ezren költöztek a határon túlra, mára ez a szám évente 50–60 ezerre nőtt, s egyelőre megállíthatatlannak tűnik az elvándorlás.

©

Már csak azért is, mert míg a csatlakozás pillanatában a 2009 óta NATO-tag ország az uniós egy főre jutó GDP átlagának 61 százalékán állt, mára három százalékponttal visszaesett, azaz a korábbinál is nagyobb a relatív elmaradottsága a fejlett tagállamoktól. Ez annak ellenére van így, hogy Zágráb számára eddig 10,7 milliárd eurónyi EU-s fejlesztési forrás nyílt meg – 2020-ra 13,7 milliárdra emelkedik –, amiből mindössze 4,8 milliárdot használtak fel. Az egyik legfontosabb, uniós támogatással megvalósuló program a Peljesac-híd közel 400 millió euróba kerülő felépítése: ha 2022-re elkészül a 2,5 kilométeres útszakasz, akkor határátlépés nélkül is el lehet jutni Horvátország egyik feléből a másikba. Jelenleg ugyanis csak Bosznián keresztül közelíthető meg a dalmáciai Dubrovnik és környéke, Neumnál ugyanis Bosznia területe eléri a tengerpartot.

A lélekszám csökkenése egyébként annyira súlyos, hogy a közelmúltban Kolinda Grabar-Kitarovic államfő is azzal riogatott, hogy a városok és falvak kiürülése miatt rendkívüli állapot alakul ki a húsz évvel ezelőtti 4,6 millióról mostanra 4,1 millió lakosúra olvadt országban. A legnagyobb arányban az egyetemet végzett, pályakezdésre készülő fiatalok mennek el, s az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy közülük csak kevesen térnek haza. Ennek hátterében részben az áll, hogy nagyon kiterjedt a horvát diaszpóra, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Nyugat-Európában is jelentős létszámú közösségek vannak, így az újonnan érkezők viszonylag könnyen beilleszkedhetnek új környezetükbe.

©
A világbajnoki döntős nem próféta saját hazájában

Pedig Modric nagyon sok pénzt vesztett korábbi mentora miatt. Egy évtizeddel ezelőtt, amikor a horvát válogatottat most a vb-döntőbe vezérlő középpályás az angol Tottenham Hotspurhoz igazolt a zágrábi Dinamótól, a vádak szerint Mamic, a klub akkori elnöke – egyben pedig Modric játékosügynöke – hónapról hónapra zsebre tette a focista jövedelmének a felét. Az illegális pénzjuttatást egy állítólag visszadátumozott szerződéssel tették törvényessé, s a bíróság előtt Modric azt mondta, már nem emlékszik, hogy mikor született a Mamiccsal kötött egyezség.

Mamicot a bíróság hat és fél évi börtönre ítélte ugyan, ám a kommentárok szerint a büntetés jóval súlyosabb lett volna, ha Modric és a korábbi mondatait hasonló módon visszavonó exdinamós Dejan Lovren terhelő vallomást tett volna a közben Boszniába – amelynek nincs kiadatási egyezménye a szomszédos Horvátországgal – szökött egykori klubvezető ellen. Mamic valószínűleg azért úszhatja meg viszonylag enyhén az ügyet, mert továbbra is fontos szerepet játszik a hírhedten korrupt horvát focivilágban: amíg a Dinamo élén állt, megismerte a horvát politikai elit tagjait, s kapcsolatai a mai napig élnek. S ami még fontosabb, sok mindent tud a hatalom közelében lévők viselt dolgairól.

Modricnak nemcsak saját hazájában gyűlt meg a baja a törvénnyel, hanem Spanyolországban is, ahol közel 800 ezer euró adót nem fizetett be. A csalást ott elismerte, s az adóhivatalnak lerótt közel egymillió eurót, hogy megússza a még komolyabb büntetést. Igaz, ez ügyben nincs egyedül, többek között az argentin Lionel Messivel, Javier Mascheranóval és a portugál Cristiano Ronaldóval került egy csapatba, mindannyian az arculatukhoz fűződő jogokért kapott pénzt próbálták offshore adóparadicsomokba menekíteni.

Horvátország jelenlegi helyzetét Ivo Josipovic, aki a belépés idején töltötte be az államfői tisztséget, a következőképpen értékelte: „A gazdasági nehézségek ellenére a felvételi tárgyalások utolsó szakaszában, majd a belépést követő egy évben Horvátország fejlettebb és élhetőbb hellyé vált. Jobban tisztelték az emberi jogokat, fokozódott a korrupció elleni harc, s látványosan javultak a szomszédjainkhoz fűződő kapcsolatok is. Most viszont úgy tűnik, a zágrábi kormány elfelejtette, hogy az EU-hoz csatlakozás után is folytatni kellene a reformokat. Úgy tesz, mintha már senki sem szólhatna bele abba, mit művel az ország, s mindent úgy csinálunk, mint régen. A rendetlenség, a klientúraépítés és a korrupció jellemzi az országot, s ráadásul a társadalom fejlesztését célzó terv sem létezik már.”

Tonino Picula, aki a horvát felvételi kérelem beadásakor, 2003-ban külügyminiszterként szolgált, azt hangsúlyozta, hogy a hosszú és nehéz csatlakozási tárgyalásokat követő belépés után azok az emberek húztak hasznot az EU-tagságból, akik tudták, mit akarnak, s képesek voltak alkalmazkodni az új körülményekhez. „Akik képtelenek voltak változtatni, a vesztesek közé kerültek” – mondta a politikus. Elsősorban azokra a mezőgazdasági termelőkre, illetve kis- és középvállalkozókra célzott, akik nem tudtak mit kezdeni azzal, hogy egyik napról a másikra megszűnt az uniós termékekre kivetett húszszázalékos vám.

A megosztottságot mutatja, hogy az egyik legújabb felmérés szerint a megkérdezetteknek mindössze az 57 százaléka szavazna arra, hogy az ország továbbra is az unió tagja maradjon, s 37 százalékos a kilépést szorgalmazók aránya. Ezzel Horvátország a 28 tagállam közül a 23. helyen áll, s csak Finnországban, Svédországban, Görögországban, Nagy-Britanniában, illetve Csehországban alacsonyabb a maradni kívánók aránya. Picula veszélyesnek tartja, hogy a horvátok fele teljesen közömbös az EU iránt, hiszen így az unió belső problémái miatt a közeljövőben tovább nőhet a távozni akarók száma. Ezzel arra a horvátok EU-val kapcsolatos érzelmeire rákérdező közvélemény-kutatásra célzott, amely szerint a megkérdezettek fele semlegesen gondolkodik az unióról, s csak 36 százalékuk mondta azt, hogy elégedett a szervezet működésével.

©

„Egyértelmű, hogy Horvátországban terjedőben van az euroszkepticizmus. Ám miközben egyre többen vannak rossz véleménnyel az unióról, tömegesen vándorolnak ki az EU-tagállamokba, s a távozók között nem kevés euroszkeptikus is akad” – vélekedett Zeljko Lovrincevic, a zágrábi Gazdasági Intézet elemzője. Egy másik szakértő, Ivan Rimac, a Zágrábi Egyetem politológusa szerint részben azért nő az EU-ellenesség, mert az egyszerű magyarázatokkal operáló populista pártok igyekeznek magukhoz vonzani azokat az embereket, akik nem értik az integráció meglehetősen bonyolult működését. „Az euroszkepticizmus térnyerése azt is jelzi, hogy egyre több választónak van elege a hagyományos politikai pártokból” – magyarázta.

A felmérésekből az is kiderül, hogy a horvátok nem a bevándorlás kezelésével elégedetlenek, a válaszolók leginkább a munkanélküliség csökkentésében, a gazdasági növekedés segítésében, illetve a szociális háló megerősítésében várnának többet az uniótól.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
HVG HVG Hetilap

Öngól

„Nagy játékos, egyike a legnagyobbaknak. Mint ember viszont egyre kisebbnek tűnik” – írta kommentárjában Luka Modricról, a horvát labdarúgó-válogatott csapatkapitányáról Damir Petranovic ismert újságíró. A 2012 óta a Real Madridban játszó, 32 éves középpályás korábban az egyik legnépszerűbb játékos volt az állandó focilázban égő Horvátországban, ám az elfogadottsága az utóbbi hónapokban nagyot zuhant, s nem tudni, az oroszországi labdarúgóvébén nyújtott teljesítménye ezen változtat-e. Mindezt azzal érte el, hogy egy évek óta tartó perben – megmásítva korábbi nyilatkozatait – nem tett terhelő vallomást Zdravko Mamicra, a horvát labdarúgás egyik legbefolyásosabb emberére.