Ha Magyarország érdekeit nézi, jobb, ha nem drukkol a Brexitnek

Farkas Zoltán

5 perc

2019.10.28. 06:00

2019.10.28. 13:02

A magyar gazdaság máris megérzi Nagy-Britannia távolodását az Európai Uniótól: a kölcsönös külkereskedelmi forgalom zsugorodik, a brit befektetések csökkennek, a brit cégek egyre kevesebb embert foglalkoztatnak Magyarországon.

Jobb egyszer megijedni, mint állandóan félni – így összegezhető az a várakozás, amely a Brexitet övezi a La Manche csatorna mindkét oldalán. Az exportáló vállalkozásoknak, a fuvarozóknak, a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgároknak – és viszont, az EU-ban élő briteknek – szóló riogatásoknak se szeri, se száma.

A brit földön veszteglő magyaroknak is kijut az intelmekből: ha biztonságra vágynak, és nem készteti őket hazatérésre a Brexit körüli felfordulás, előbb-utóbb regisztrálniuk kell magukat. Öt év után állandó, rövidebb ott töltött idő esetén ideiglenes letelepedési engedélyt kérhetnek – megállapodás nélküli kilépés esetén legkésőbb 2020. december 31-éig, különben 2021. június 30-áig.

A budapesti külügy szerint október elejéig 40 ezer magyar állampolgár fordult tartós letelepedési engedélyért a brit belügyminisztériumhoz. A nagy-britanniai foglalkoztatás néhány éve még enyhítette a felettébb súlyos hazai munkaerőpiaci feszültségeket, ma már növeli azokat. Mindazonáltal a szigetországban munkát vállalók hazautalásai a Magyar Nemzeti Bank korábbi becslése szerint nem érik el a félmilliárd eurót.

A Brexit előszele a brit–magyar árucserében már érződik. A Központi Statisztikai Hivatal adatsora 2013-ig tekint vissza, azóta mind a kivitel, mind a behozatal – egy-egy kisebb megbicsaklást leszámítva – folyamatosan nőtt. Ez azonban az idén megtört. A január–júliusi időszakban a magyar export (euróban) bő 8 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, az import pedig csaknem 12 százalékkal.