A HVG ügyvédje válaszol: mi köze a NAT-nak a törvény előtti egyenlőséghez?

Nehéz-Posony Márton

3 perc

2020.02.04. 14:00

A Nemzeti alaptanterv és az arról a szakmai szervezetek által megfogalmazott kritika kérdése csak látszólag korlátozódik a szűkebben vett közoktatás területére. Valójában nagyon is súlyos alkotmányos alapkérdésről van szó.

A Magyartanárok Egyesülete szerint az alaptanterv „olyan ideológiai kiindulópontokat tartalmaz, amelyek nem eredményezhetnek érvényes tanítási koncepciót. Az irodalom tananyag kitüntetett eleme az üldözött magyarság koncepciója, a Trianon fölötti gyász hangsúlyozása és a határon túli magyarsággal való egység deklarálása. Nem tagadva e történelmi trauma miatt érzett fájdalom jogosságát, illetve a magyar irodalom államhatárokon túllépő jellegét, úgy véljük, ezt a fájdalmat az irodalomtörténet vezérgondolatává tenni mélyen irodalomellenes gesztus.”

A Történelemtanárok Egylete is az ideológiai túlfűtöttséget rója az alaptanterv terhére. Közleményük idézi a rendeletből, hogy „fő cél a normakövető magatartás és a társadalmi felelősségvállalás megalapozása, a szabadság és felelősség, valamint az alapvető jogok és kötelességek egyensúlyának megismerése”. A történelemtanárok szerint ez a NAT kontextusában elfogadhatatlan, ugyanis itt a „normakövetés” előírt, kötelező ideológiát jelent. Ez szerintük nem lehet a történelemtanítás célja. Ebből a szempontból kifejezetten károsnak tartják, hogy a NAT „a tényeken alapuló reális és pozitív nemzettudat” kialakítását tekinti a történelemtanítás céljának: meg nem engedve, hogy a reális, tényeken alapuló történelmi megismerés bizonyos esetekben kritikus értékelést eredményezzen.