Sem az indítványozó XIII. kerület képviselő-testülete, sem pedig a javaslatot jóváhagyó fővárosi közgyűlés nem volt egységes abban, hogy nevezzék-e el Horn Gyula volt miniszterelnökről a fővárosi kerület egyik terét átszelő sétányt, ahol egyébként a 2013-ban elhunyt politikus szobra is áll. Végül többségi döntéssel mindkét testületen átment a névadás, de a közéletben ezután indult csak meg igazán a vita arról:
vajon az 1956 késő őszén a karhatalmi erőknél, a “pufajkásoknál” szolgálatot teljesítő Hornról kell-e elnevezni közterületet, még ha évtizedekkel későbbi politikusi érdemei vitathatatlanok is?
Nem véletlen a helyszín: Horn Gyula erősen kötődött a XIII. kerülethez, ami hagyományosan a baloldal legerősebb bástyája Budapesten. A városrészt 1994 óta az MSZP-s Tóth József polgármester irányítja, a helyi képviselőtestületben vele együtt 16 ellenzéki politikus ül és 6 kormánypárti. Nem csoda, hogy a Horn Gyula nevét viselő közterületről szóló javaslat – amely előzőleg az illetékes szakbizottságban is átment – nagyarányú támogatást kapott a képviselő-testületben.
A tavaly szeptember 9-i ülésen a 20-ból 16-an támogatták, és csak 4-en szavaztak nemmel arra, hogy a kerületi Gyermek téren áthúzódó, eddig névtelen sétány vegye fel Horn Gyula nevét. Ugyanitt, a téren áll egyébként már nyolc éve a volt kormányfő egész alakos szobra.

Horn Gyula szobra a XIII. kerületben - 2014-ben avatták fel
MTI / Honéczy Barnabás
A kerületben más is őrzi a politikus emlékét: egykori lakóhelyének, az Újpest rakpart 11-nek a falára került fel egy emléktábla, nem sokkal a halála után, 2013 őszén. Sőt, Horn még életében, 2004-ben a kerület díszpolgára lett.
A kerület határain túl azonban Horn megítélése mindig is kicsit más volt.