100-dik napjába lép az Ukrajna elleni orosz agresszió, és nem látszik a vége
Félő, hogy nem az Ukrajna elleni orosz invázió első szakasza volt a második világháború óta legsúlyosabb európai konfliktus legvéresebb időszaka. A példátlan nyugati szankciókkal sújtott Moszkva mindent egy lapra tesz fel, s a sok százmilliárd dolláros kárt szenvedett Kijev sem hátrál.
Ukrajnában a február 24-e óta tartó orosz offenzíva során 195 gyár, 24 ezer kilométernyi közút, 34 millió négyzetméternyi lakóépület, 300 híd és felüljáró, 230 egészségügyi intézmény, 540 óvoda, 940 oktatási intézmény, 250 templom, illetve műemlék és 90 ezer gépjármű semmisült meg vagy került az ellenség kezére. A Kijevi Közgazdasági Egyetem tanulmánya szerint az ország eddig közvetlen, illetve közvetett módon – az elmaradt befektetések, a munkaképes állampolgárok millióinak kényszerű menekülése, illetve a védelmi kiadások megnövekedése miatt – elszenvedett vesztesége megközelíti a hatszázmilliárd dollárt. Az összeg folyamatosan nő, a becslések szerint
az orosz támadók hetente legalább 4,5 milliárd dollár értékű további kárt okoznak csak az infrastruktúrában.
Az eddig használtnál jobb rakétákat küld az Egyesült Államok Ukrajnának
700 millió dollár értékű támogatást ad az USA Ukrajnának, Joe Biden pedig bejelentette, hogy ennek egy része a most használtnál fejlettebb technikát jelentő rakétákból áll majd.
Félő, hogy a rombolás üteme a közeljövőben gyorsulni fog. Amióta ugyanis a csecsenföldi fővárost, Groznijt, valamint a szíriai Aleppót rommá lövető Alekszandr Dvornyikov hadseregtábornokot bízták meg áprilisban a Kreml által csak „különleges katonai műveletnek” nevezett offenzíva vezetésével, gyökeresen megváltozott az oroszok taktikája. Ez azt jelenti, hogy a kelet-ukrajnai Donyec-medencében összevont támadók visszatértek az orosz hadsereg hagyományos hadviseléséhez, és a gyalogság bevetése előtt távolról igyekeznek tüzérséggel megsemmisíteni az ellenséget.