A kormány vízlépcsőkkel orvosolná az aszályt, de szakértők szerint ez több mint rossz ötlet
A Tisza újraszabályozását jelentené, ha a kormány az évtizedes vízlépcső-ellenességet letörve megvalósítaná csendben előkészített terveit. Az aszály akkora gondot okoz, hogy lépni kell, csakhogy a tervezett beruházások hosszú távon tovább fokoznák az elsivatagosodást.
Amióta adatokat gyűjtünk az aszályról, soha nem volt még csak hasonló kedvezőtlen állapot sem – ezt nem az egyik környezetvédelmi szervezet aktivistája mondta, hanem az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. Főnöke, Orbán Viktor megfogalmazásában ez úgy hangzik: „Én is járom az országot, szembesülök ezzel a helyzettel. A napraforgófejek is tenyérnyi méretűek, tehát arra a termésre is keresztet vethetünk.”
Bár a kormányfő tusványosi látomásából a klímaváltozás teljességgel kimaradt, a táborlakók kérdései között előkerült az elsivatagosodás. Orbán ezt követően a Kossuth Rádióban már magától is beszélni akart az aszályról – máshogy nem történhetett, hogy a riporter szóba hozta a „térd alatt érő” kukoricát.
Az aszálykár tehát már Orbán Viktor ingerküszöbét is elérte – nem függetlenül attól, hogy a kormánypárt szavazói rétegét kiemelten érintik az extrém időjárás okozta mezőgazdasági gondok.
Jordán Ferenc: Sivatagi show
A klímaválság elleni küzdelem legfontosabb eszköze az azonnali és drasztikus politikai klímaváltozás lenne. A természet ráér. Előbb-utóbb kikényszeríti. Vélemény.