Crystal Group
Crystal Group

Az offshore cégek legfontosabb tudnivalóit az első részben összegyűjtöttük, de arról nem esett szó, hogy mit takarnak a midshore és az onshore kifejezések, illetve hogyan kapcsolódnak ehhez a világhoz a szabadkereskedelmi zónák. Ezeket vesszük sorra a nemzetközi adótervezéshez tartozó fogalmakat tisztázó sorozatunk második részében.

Nem csak az offshore helyszínek számítanak adóparadicsomnak, a legismertebb és legelterjedtebb adóoptimalizálási rendszereken kívül léteznek még egyéb olyan gazdasági megoldások, amelyek hasonló, de kifinomultabb előnyökkel igyekeznek magukhoz vonzani a világ tehetős befektetőit.

Már a görögök is!

A történelemben mindig is jellemző volt az, hogy egy-egy országon belül kijelöltek egy olyan területet, amelynek különleges gazdasági státuszt adtak. Ezt a legtöbbször a kedvező földrajzi elhelyezkedés alapján választották ki, hogy egyedi, az ország többi részétől eltérő kiváltságos pénzügyi szabályozást alkalmazzanak. A gazdaság fellendítése érdekében időszámításunk előtt 166-tól Délosz szigete szabadkereskedelmi zónának minősült és egyben vámmentes területnek számított. A rómaiaknál is ismert volt az ún. civitas libera, amely a császár engedélyével hasonló funkciót töltött be. Európa középkori és újkori történetében is nagy számmal találhatunk kiváltságos városállamokat, amelyek szárazföldi vagy tengeri kereskedelmi csomópontok mentén jöttek létre. A legismertebbek ebből az időszakból a Hanza-városok voltak. A modern értelemben vett szabad kereskedelmi zónák kialakulása ugyancsak a 2. világháború utáni időszakra tehető. Az első ilyen zóna Írországban jött létre a Shannon nemzetközi repülőtér közelében Shannon Free Zone néven. A modern szabad kereskedelmi zónák egyfajta „állam az államban” jelleggel működnek; ezt a megoldást erősíti az a körülmény is, hogy általában földrajzilag különálló, nem ritkán kerítéssel elhatárolt területnek minősülnek – hangsúlyozta dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Group vezérigazgatója. Az adott állam szabályai csak részben vonatkoznak rá, illetve többnyire saját rendeleteket alkothatnak. Amíg a vállalkozások a zónán belül tevékenykednek, addig különleges előírások vonatkoznak rájuk. Ezen felül adó- és vámkedvezményeket kaphatnak, amíg a speciális övezet határain belül fejtik ki a tevékenységüket, azonban, amint elhagyják a zóna határát, akkor már az adott ország (adó)szabályait kell követniük. Sokszor alkalmazzák ezt a megoldást arra, hogy egy külföldi cég is végezhessen tevékenységet a befogadó országban anélkül, hogy ott ténylegesen regisztrálna. A Világbank meghatározása szerint a szabad kereskedelmi zónák vámmentes területek, amelyek raktározási, feldolgozási, logisztikai és re-export szolgáltatást nyújtanak a vállalkozások részére.

A modern korban aztán a szabadkereskedelmi zónák egyre inkább szakosodtak. Az általános, minden ágazat termékeit befogadó helyszíneken kívül kialakultak például a kifejezetten a híradástechnikai cégekre specializálódott zónák. Ezeket a területeket a kereskedelem mellett sok esetben már a feldolgozásra és összeszerelésre is használják, így ez az ágazat is fellendülhet az adott területen. Az utóbbi időben Afrikában is sorra jönnek létre a jellemzően Kínával közösen megalapított szabadkereskedelmi zónák, amelyeknek a célja a nyersanyagok exportálása, illetve ezt megelőzően azok helybeli feldolgozása.

Miért éri meg egy szabadkereskedelmi zóna létrehozása az államnak?

Elsősorban azért, mert az adott ország gazdasága sokkal többet nyer a kereskedelem és a feldolgozóipar fellendülésével, mintha jóval nagyobb nehézségek árán megpróbálná behajtani az adókat. Emellett persze káros hatása is lehet: azok, akik nem követik a szabályokat, bevételkiesést okoztak a rendszernek. A szabadkereskedelmi zónákon belül változatos cégformák megjelenésére adnak lehetőséget. Az Egyesült Arab Emírségekben például jellemzően egyetlen típust lehet alapítani a zónán belül, de vannak olyan területek is, ahol a betéti- és a részvénytársaság is elérhető cégforma.

Két világ határán

Az offshore cégek mellett az 80-as években megjelentek a midshore társaságok is, amelyek végezhetnek a bejegyzésük országában is gazdasági tevékenységet, azonban ebben az esetben adófizetési kötelezettségük keletkezik – folytatta dr. Magyar Csaba. A legtöbb midshore helyszínen az adómentességet territoriális adózással biztosítják, vagyis a társaságnak nincs adófizetési kötelezettsége addig amíg nem helyi forrású bevételei vannak. A területi alapú adózásnak az egyik válfaja, amikor ez a mentesség csak akkor biztosított, ha a vállalkozás ügyleteinek teljesítési helye külföldhöz köthető. Ugyancsak hasonló, de mégis eltérő módszer, amikor a társaságnak fizikailag nem érkezhet be a jövedelme az adott országba az adómentesség érdekében. Például, ha egy Hongkongban alapított vállalkozás nem ott végzi a tevékenységét, nem ott tárgyal, nem ott köt szerződést, akkor nem kell adót fizetnie a külföldről származó jövedelme után. Amennyiben viszont van helyi üzleti partnere, vagy onnan történik az ügyintézés, akkor a tevékenysége adókötelessé válik. Szingapúrban is territoriális adóztatást alkalmaznak csak kicsit másképpen; ha fizikailag bejön a bevétel az országba, akkor adóköteles, ha viszont nem érkezik be, adómentesnek számít. A két erős brit behatással bíró városállam nagyon meggazdagodott ezekből a rendszerekből, mára Ázsia gazdaságának „szívcsakráivá” váltak. Ehhez hozzájárult, hogy nagyon kevés adminisztrációt várnak el, rendkívül egyszerű a cégalapítás és az ügyintézés folyamata is.

A midshore helyszínek esetében tehát cégjogi szempontból nincs különbség a helyben tevékenységet végző társaságok és a külföldi tevékenységet folytató vállalkozások között. A különbség csak a jövedelem adóztatásában jelenik meg attól függően, hogy területi alapon nézve keletkezik-e adóköteles bevétel vagy sem. A midshore cégeknek többnyire (akár csak a többi helyi cégnek) számolniuk kell adminisztratív kötelezettségekkel, vagyis beszámolót és adóbevallást kell benyújtaniuk a hatóságok részére még akkor is, ha egyáltalán nem merül fel adófizetési kötelezettségük. A cégadatok a midshore helyszíneken többnyire nyilvánosak, vagyis az offshore helyszínekhez képest nagyobb transzparenciával működnek, szükséges a beszámoló és az adóbevallás benyújtása, valamint esetenként a könyvvizsgálat. A szigorúbb szabályozás, illetve a gazdasági erejük miatt az OECD, a G8 és az Európai Unió kevésbé támadja ezeket a helyszíneket.

Az európai adóverseny hatása

Az uniós tagállamok között erős verseny alakult ki, ugyanis a kisebb országok a befektetőket csak nagyon kedvező adózási szabályokkal tudják magukhoz vonzani. Ennek érdekében számos tagállam onshore adórendszert épített ki a nemzetközi tőke megnyerésére. Ez az adórendszer nem csak Európában ismert, de itt fejlődött ki a leglátványosabban. Jelenleg is aktív adóverseny zajlik az Európai Unión belül. Az adózás területén megkülönböztethetünk 10%, a 20% és a 30% közeli társasági adót alkalmazó országokat. Magyarország a 9%-os társasági adóval a legelőkelőbb helyen áll.

Az onshore helyszíneken a társaságok a világjövedelmük után adóznak (nem számít, hogy külföldi vagy belföldi eredetű), de ezt igyekeznek alacsony társasági adóval kompenzálni. Ezen felül a társasági adó rendszerében különlegesen előnyös szabályok vonatkoznak a holding társaságokra. Az osztalék és az árfolyamnyereség általában adóalap csökkentő tétel, továbbá gyakori, hogy a finanszírozási műveletek során felmerülő kamatot, valamint a szellemi termékekhez kötődő jogdíjakat kedvezőbben adóztatják. Az onshore cégek adóilletőséggel rendelkeznek a bejegyzésük szerinti államban, amely lehetővé teszi, hogy a nemzetközi adóegyezményekben rejlő lehetőségeket is kiaknázzák. A legtöbb onshore helyszín nem alkalmaz forrásadót az országot elhagyó tőkejövedelmekre, így jelentős mértékben egyszerűsödik az adótervezés a repatriálás területén. Az onshore országokban szinte teljesen transzparens a működés, beszámolót és adóbevallást is kell benyújtani.

Ilyen helyszínnek minősül hazánkon kívül Írország, Hollandia, Luxemburg, Ciprus, Málta, Belgium, Liechtenstein és Svájc. Némelyik ország a társasági adó látszólag magas mértéke miatt első ránézésre nem tűnik biztató helyszínnek, de a különböző tőkejövedelmeket, finanszírozási műveleteket és a jogdíjakat nagyon kedvezően adóztatják, tehát ideális holding helyszínek.


Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Zrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Crystal Group BrandChannel

Az offshore-lovagok még a válságot is megússzák!

Sokan nem tanulnak a 2008-as gazdasági világválságból. Pedig nem ártana, hiszen a tehetős vállalkozóknak nem nyújt elég biztonságot csupán az, hogy a vagyont aranyban, vállalati kötvényekben, részvényekben, vagy többféle devizában diverzifikálják, csökkentve ezzel a kockázatot. Fontos pénzügyi alapelv, hogy földrajzi szempontból is meg kell osztani a befektetéseket: lehet ugyan, hogy emiatt megkapjuk az offshore bélyeget, de erre is van megoldás.

Crystal Group BrandChannel

Szigorodó adórendszerek: mit tegyen a befektető?

Nem könnyű a befektetőknek, mert sorra szigorodnak az adórendszerek Európában: korábban többek között Gibraltár, Írország és az Egyesült Királyság nyújtotta a legjobb feltételeket, de a szabályok egyre szigorodnak.

Crystal Group BrandChannel

Offshore regék és mondák - 1. rész: ami a törikönyvekből kimaradt

Hogyan keletkeztek az adóparadicsomok? Mi is az offshore? Sokan nem ismerik a kialakulásuk történetét és gyakran keverik az idetartozó fogalmakat. Kétrészes cikkünkben ezeket tesszük most helyre. Elsőként lássuk, meddig kell visszamennünk az időben, és hogyan alakult az offshore cégek történetének első két százada!