ELTE ÁJK
ELTE ÁJK
Tetszett a cikk?

Ettől az évtől nagyobb eséllyel szerezhetünk gyógyírt, ha úgy érezzük, hogy egy állami döntés a jogainkat vagy a jogos érdekeinket sértette – ígéri az év elejétől hatályos új szabályozás azáltal, hogy nem kell fellebbeznünk egy közigazgatási határozat ellen, hanem közvetlenül a bíróságokhoz fordulhatunk. Az azonban nem változott, hogy továbbra is csak akkor kérjünk jogorvoslatot, ha alaposan meggyőződtünk az igazunkról.

Anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, jogosítvány, forgalmi engedély, halotti bizonyítvány, tb-kártya kiváltása, és persze adófizetés, a személyi jövedelmünk vagy az autónk, ingatlanunk után – megannyi eset, amelyek elintézéséhez akarva-akaratlanul is el kell battyognunk a hatóságokhoz, az önkormányzathoz, a föld- vagy az adóhivatalhoz. Gyűjtőnevükön ezek a közigazgatási ügyek, amelyek kivétel nélkül mindenkit a bölcsőtől a koporsóig kísérnek – jegyzi meg találóan dr. Rozsnyai Krisztina, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) Közigazgatási Jogi Tanszékének habilitált docense.

Bármilyen furcsa, e hivatalos ügyek 1957 óta egészen az elmúlt évig gyakorlatilag ugyanazon rend alapján intéződtek. Bár az államigazgatási eljárás általános szabályairól az 1956-os forradalmat követő évben életbe lépett törvényt 2004-ben – azaz tizennégy évvel a rendszerváltás után – felváltotta a közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, az a közigazgatási eljárás legfontosabb elveit érintetlenül hagyta, köztük a jogorvoslatok szabályait is.

Nem úgy az idén január 1-jétől hatályos, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, amely már gyökeresen megváltoztatta, hogyan lehet és kell a közigazgatási hatósági ügyekkel szemben jogorvoslattal élni.

Akkor most már nem a járási hivatalhoz kell bemenni, ha lejárt a személyink vagy a jogsink, vagy máshogy kell bevallanunk az adónkat, illetve lekérni a tulajdoni lapot, ha egy lakást szeretnénk vásárolni? Szó sincs erről, a hatóságoknál az ügyeinket ugyanúgy tudjuk most is elvégezni, mint a múlt év végéig – hangsúlyozza dr. Rozsnyai Krisztina. Változást akkor érzékelhetünk, ha nem értünk egyet valamely közigazgatási szerv döntésével, azt nem tartjuk helyesnek vagy méltányosnak, vagy éppen ellenkezőleg, elmulaszt meghozni számunkra egy fontos döntést. A legtipikusabb eset, ha nem értünk egyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kiszabott adóval, vámmal, illetékkel – ezek tették ki az elmúlt években az állammal való viták 35-40 százalékát. Ezekben alapvetően cégek sérelmezték, hogy például a kutatási-fejlesztési tevékenységük után miért nem részesülhettek adókedvezményben, vagy úgy ítélték meg, ők jogosan vonták le az általános forgalmi adót, a NAV azonban más véleményen volt.

Dr. Rozsnyai Krisztina az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének habilitált oktatója, fő kutatási területei a közigazgatási perjog és a közigazgatási eljárásjog. Az ELTE ÁJK-n szerzett diplomát, Münchenben, Párizsban és Speyerben is végzett tanulmányokat. Dolgozott az Alkotmánybíróságon, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal Hatósági Főosztályán, majd tudományos főtanácsadóként a Kúria Közigazgatási Kollégiuma mellett. 2015-2016-ban az igazságügyi miniszter felkérésére a közigazgatási perrendtartás kodifikációs munkálatait vezette.

A vitatott közigazgatási határozatok többségét 2017 végéig meg lehetett fellebbezni. E lehetőség azonban az idei évtől csak kivételes esetekben lehetséges. Helyette közvetlenül a közigazgatási bírósághoz lehet fordulni – ez az egyik legjelentősebb következménye a hatvan év után bevezetett új jogorvoslati rendnek.

Ez azonban az ELTE ÁJK docense szerint egyáltalán nem azt jelenti, hogy szűkült volna az állammal szembeni jogorvoslat hatékonysága. Éppen ellenkezőleg, az, hogy a közigazgatási bírákhoz kerülnek a vitás esetek, előrelépést jelent. A szintén 2018 január 1-én hatályba lépett közigazgatási perrendtartás szerint utóbbinak az első és legfontosabb feladata, hogy védje a felperes jogait – fogalmazza meg a változás fő célját dr. Rozsnyai Krisztina. Az új szabályok célja, hogy hatékony jogvédelmet nyújtsanak és a közigazgatási szervezet erőfölényét kiegyensúlyozzák. A közigazgatási bíróságoknak tartalmilag kell megvizsgálniuk a keresetet, ehhez pedig felkészült, ezekre az ügyekre specializálódott bírói karra van szükség.

Korábban olykor a közigazgatási ügyekben nem járatos polgári bírák is dönthettek, ezért is születhettek vitatható ítéletek, amelyeket aztán a Kúriának, illetve az Alkotmánybíróságnak kellett rendbe tennie. Ha azt vesszük, hogy az évi 20 millió közigazgatási ügy alig egy ezreléke, azaz 20 ezer került bíróság elé, akkor ez nem tekinthető vészesnek. Ám az már nem jó arány, hogy a perek egyötödében veszített az állam. Ez ugyanis azt jelzi, hogy bőven van még javítanivaló a közigazgatási határozathozatal hatékonyságán.

Ennek lehetnek a zálogai a közigazgatási ügyekre specializálódott bíróságok. Az országszerte működő húsz közigazgatási és munkaügyi bíróság közül nyolc kiemelt szerephez jutott. Nekik kell mindenekelőtt azt eldönteniük, hogy a közigazgatási szerv helyesen járt-e el. Például feltárta-e a tényállást, minden körülményt figyelembe vett-e, helyesen mérlegelt, az eljárást szabályosan vezette-e le, kapott-e lehetőséget a felperes arra, hogy véleményezhesse, vitathassa a határozatot.

A hatékonyság javítását célozza a társasbíráskodás nagyobb szerepe, ami azt jelenti, hogy három hivatásos bíró dönt a közigazgatási perekben. Jelentősen csökkennek a nemperes eljárás keretében intézhető ügyek, s a bíróság ezekben is peres eljárási rend szerint jár el, és már nem bírósági titkárok intézik ezeket. Új jogintézmény a mintaper, amire akkor van lehetőség, ha legalább tíz jogilag azonos eljárás indul a bíróság előtt. A közigazgatási perekben is lesz lehetőség bírósági közvetítésre, és a felek köthetnek egyezséget is. A gyorsabb végérvényes rendezés érdekében a bíróságok számos esetben meg is változtathatják a közigazgatási döntéseket.

Annak érdekében, hogy az új peres eljárási rendben gyorsabban és lehetőleg tényleges jogvédelmet biztosítva szülessen meg a döntés, általános szemléletváltásra van szükség. Nemcsak a bíráknak kell felkészültebbeknek lenniük, hanem az állami szerveknek, a közigazgatási határozat által érintetteknek, valamint az ő képviseletükben eljáró ügyvédeknek is – hívja fel a figyelmet dr. Rozsnyai Krisztina.

Fontos változás, hogy ettől az évtől már nemcsak a hatósági határozatokat lehet megtámadni, hanem azt is, ha az állami szerv nem tett eleget egy jogszabályi kötelezettségének. Ilyen tipikusan az, ha nem jelölnek ki a parkolásra övezetet. Nem hatósági döntéseket is meg lehet továbbá támadni: például, ha egy közlekedési táblát nem megfelelően helyeznek ki, vagy egy elhagyott autót nem szállítanak el és emiatt egyeseknek jogsérelme keletkezik. De jogsérelmet okozhat egy utcanév megváltoztatása az utcában lakóknak, vagy esetleg a névadó leszármazottjának is. Az is sérthet jogos érdekeket, és így bíróság előtt megtámadható, ha egy önkormányzat lebont egy játszóteret.

 

Esetek, amelyekben dönthetnek a közigazgatási bírák:
– a felsőoktatási intézménybe felvételiző nem ért egyet az eredménnyel,
– a hatóság elrendeli a jogszerűtlenül folytatott tevékenység felfüggesztését és bírság megfizetését,
– a Közbeszerzési Döntőbizottság ellenérdekű felek közbeszerzési vitáját dönti el,
– a hatóság megállapítja, hogy valaki engedély nélkül építkezik egy ingatlanon,
– a kormányhivatal hulladékgazdálkodási bírságot vet ki egy magánszeméllyel vagy egy gazdasági társasággal szemben,
– a társadalombiztosítási, a szociális vagy gyermekvédelmi ellátással, illetve az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott ellátással vagy támogatással összefüggő ügyek.

Eljárások, amelyekben továbbra sem a közigazgatási bírák döntenek jogorvoslati fórumként:
– szabálysértési eljárások
– parkolási díj meg nem fizetése miatti büntetések



Az oldalon elhelyezett tartalmat egy független szerkesztőség írta az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar megbízásából, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

ELTE ÁJK BrandChannel

Jogellenesen rúgták ki? Ezt mérlegelje, mielőtt pert indít

Általában a munkavállalót érinti hátrányosabban, ha egy munkaviszonyt jogellenesen szüntetnek meg. Egyrészt az eltávolítása a fő jövedelmi forrásától fosztja meg, másrészt az életének, a társas érintkezéseinek egyik legmeghatározóbb közösségéből ragadja ki. Más kérdés, hogy az őket ért sérelmek miatt az utóbbi időben kevesebben indítanak pert, mivel nagyobb az esélyük arra, hogy új munkát találjanak, méghozzá gyorsan.

ELTE ÁJK BrandChannel

„Rendkívül változatos módokon lehet valakit bántalmazni egy munkahelyen”

A munkahelyi erőszak munkakörtől, pozíciótól és tevékenységtől függetlenül bárhol megjelenhet, ráadásul erősen egyéni, hogy ki mit tart bántalmazásnak, megítélése pedig országonként már Európában belül is jelentősen eltér. Dr. Hungler Sára, jogásszal, munkajogi szakértővel a munkahelyi bántalmazás kiterjedt jelenségéről beszélgettünk.