A járvány alatt egyértelművé vált, hogy a felhőnél nincs jobb üzleti megoldás

A járvány alatt egyértelművé vált, hogy a felhőnél nincs jobb üzleti megoldás

Utolsó frissítés:

Invitech Szerző:

Invitech
Invitech
Tetszett a cikk?

A felhőszolgáltatások szép csendben váltak a mindennapjaink részévé. Első hallásra még mindig a techcégek hátországa juthat eszünkbe a felhőről, pedig már a filmezési és zenehallgatási szokásainkat is ez a technológia határozza meg, és egyre inkább elkerülhetetlen az üzleti világban is – a távmunkára való átállás is sokkal könnyebb volt a felhőt használó cégeknek. Hogy miért? Három szó: funkcióorientáltság, transzparencia, költséghatékonyság.

Az elmúlt néhány évben szinte észrevétlenül váltak az életünk nélkülözhetetlen részévé a felhőalapú megoldások, legyen szó céges IT infrastruktúráról, személyes fotók és videók tárolásáról vagy akár szórakozásról – hiszen amikor a Netflixen filmezünk vagy a Spotify-on zenét hallgatunk, már nem is gondolunk bele, hogy a felhőből streameljük a tartalmakat.

Ahogy az üzleti informatikában egyre szélesebb körben elterjedt a felhő használata, a hozzá kapcsolódó biztonsági megoldások is egyre fejlettebbé váltak. Az a legtöbb vállalat számára már egyértelmű, hogy felhő nélkül nem lehet működni – főként a koronavírus-járvánnyal elérkezett távmunka-boom idején –, de a technológiában rejlő igazi potenciált még nem mindenki látja.

Az IT infrastruktúra és üzemeltetés kiszervezése számos szempontból hatékonyabb a saját rendszerek és csapatok fenntartásánál. A felhőben tárolt adatokat bármikor, bárhonnan el lehet érni, és nagyobb biztonságban is vannak, mint a saját eszközökön, amelyek bármikor megsérülhetnek vagy elveszhetnek. Emellett már a munkavégzéshez szükséges szoftvereket is lehet használni a felhőn keresztül, így nem kell azokat beszerezni és telepíteni a céges számítógépre – sőt akár virtuális gépeket és szervereket is lehet igényelni, így az eszközpark beszerzési, üzemeltetési és karbantartási díját is el lehet felejteni, hiszen ezeket a feladatokat a havidíj ellenében elvégzi a szolgáltató.

Felhőtípusok

Privát felhő: Kizárólag egyetlen felhasználót szolgál ki. Működhet a felhasználó cég saját infrastruktúráján, vagy az adott ügyfél számára dedikáltan egy szolgáltató adatközpontjában is.

Nyilvános felhő: A független szolgáltatók által kínált standard megoldás. Beruházás nélkül, általában havidíj ellenében, szinte azonnal igénybe vehető, bármikor skálázható, és fizetni csak a ténylegesen igénybe vett erőforrások után kell.

Hibrid felhő: A kettő kombinációja. Gyakran olyan cégek veszik igénybe, amelyek elsősorban a privát felhőjükben dolgoznak, de egyes, nagyobb terheléssel járó feladatok esetében a nyilvános felhőhöz fordulnak.

Multicloud: Ebben a modellben egy cég több mint egy felhőszolgáltatást vesz igénybe, több szolgáltatótól – általában a különböző üzleti funkciókat támogató különböző IT megoldások eltérő igényei miatt.

Az International Data Corporation (IDC) felmérése szerint 2020-ban a közép-európai vállalatok 47 százaléka 2-3 felhőszolgáltatást vett igénybe, de meglehetősen nagy arányban (15%) vannak a 6-10 felhőt használó cégek, sőt 5 százaléknyian válaszolták azt, hogy 10-nél több felhővel dolgoznak. Ez is azt jelzi, hogy a multicloud egyre kevésbé opció, és egyre inkább adottság a vállalatok számára, ami az egyértelmű előnyök mellett kihívásokat is állít a cégek elé.

Teljesen életszerű helyzet, ha például egy vállalat nyilvános felhőből veszi igénybe a levelezési rendszerét, míg az ügyfélkapcsolati feladatokat egy másik gyártó felhőalapú megoldásán keresztül végzi el, az adatbázisokat pedig egy privát felhőben tárolja. A cégeknek ráadásul több gyakorlati szempontot is figyelembe kell venniük a felhő kiválasztásánál: a több országban működő vállalatoknak meg kell felelniük a helyi adattárolási szabályozásoknak, de biztonságosabb is lehet több beszállítóra vagy több földrajzi ponton működő szolgáltatásra támaszkodni.

A felhők szentháromsága: funkcióorientáltság, transzparencia, költséghatékonyság

Mivel a különböző felhőszolgáltatások egymással és a helyi (on-premise) megoldásokkal is integrálhatók, az így létrejött komplex multicloud környezetben elkerülhetetlenné válnak az üzemeltetési kihívások. A felhasználók és jogosultságok kezelése, az eltérő technológiák menedzselése, a szolgáltatásokon átívelő szabályozási és biztonsági kihívások vagy a különböző módon történő számlázásból fakadó problémák megfelelő szakértelmet igényelnek.

Az IDC magyarországi felmérése alapján azonban a kihívások ellenére mégis megéri felhőre váltani, hiszen épp azokra a problémákra nyújt megoldást, amiket a kutatásban részt vett vállalatok a legfontosabbaknak tartanak. A cégek 62 százaléka az üzleti hatékonyság növelését, 52 százalékuk az IT szolgáltatások minőségének javítását, míg 47 százalékuk az IT költségek (technológia, munkaerő, szolgáltatások) csökkentését sorolta a felhőtől elvárt legfontosabb üzleti előnyök közé.

Felhőszótár

On-premise: A felhőt nélkülöző, a felhasználó saját infrastruktúráján alapuló hagyományos üzemeltetési modell.

Infrastructure as a Service (IaaS): A legrugalmasabb, nagy mértékben skálázható felhőszolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó beruházás nélkül bármikor IT kapacitáshoz tudjon jutni, és csak a valóban igénybe vett erőforrásért fizessen.

Platform as a Service (PaaS): A felhőplatform-szolgáltatás fejlesztők számára nyújt olyan keretrendszert, amelyben testreszabott alkalmazásokat hozhatnak létre. Mivel az interneten keresztül elérhető, a tárhely, a szerver, az operációs rendszer és az infrastruktúra többé nem jelent gondot.

Software as a Service (SaaS): Az üzleti ügyfelek által leggyakrabban igénybe vett felhőszolgáltatás. Ebben a modellben nincs szükség szoftverek letöltésére és telepítésére, mert azok egy böngészőből bármikor és bárhonnan elérhetők. Ilyen például a Microsoft Office 365, a Dropbox vagy a Salesforce.

A felhőszolgáltatások egyik legcsalogatóbb tulajdonsága a funkcióorientáltság. A cégeknek nem kell hasraütés-szerűen előre felbecsülni, hogy mekkora eszközparkra vagy milyen szoftverekre lesz szükség, hiszen a felhőn keresztül egy jól kiszámítható havidíjért cserébe megkap szinte mindent, ami az adott munkához szükséges funkciókat ellátja.

A rugalmasság itt is számít: ha például menet közben kiderül, hogy újabb funkciókra vagy még nagyobb kapacitásra van szükség, akkor akár a meglévő szolgáltatás módosításával, akár új szolgáltatók megkeresésével azonnal megkaphatja azokat – mindezt úgy, hogy csak a használat arányában kell fizetnie érte. Enélkül például a webáruházak többsége is nagy bajban lenne a radikálisan megnőtt forgalmat generáló akciók (például Black Friday) idején, a felhőn keresztül azonban probléma nélkül bérelhetnek az általánosnál nagyságrendekkel nagyobb kapacitást, akár csak egyetlen napra.

Míg a funkcióorientáltság az IT szolgáltatások minőségének javításában tud segíteni, addig a felhőszolgáltatásokra jellemző transzparencia a munkafolyamatokat teszi egyszerűbbé, így az üzleti hatékonyságot is növeli. A szolgáltatók minden tevékenységet naplóznak, ezért a megrendelő bármikor egyszerűen hozzáférhet a részletes jelentésekhez. Ez nemcsak átláthatóbbá és biztonságosabbá, de elszámoltathatóbbá is teszi a felhőszolgáltatót egy saját IT csapatnál, ami gördülékenyebb problémamegoldást eredményez.

A felhő összes előnye közül talán a költséghatékonyságot kell a legkevésbé magyarázni. Hagyományos esetben az IT infrastruktúra kiépítése idő- és költségigényes feladat: az eszközöket és a szoftvereket be kell szerezni, a szerverek telepítésére és konfigurálására várni kell, a hálózat biztonságára ügyelő és a támadásokat elhárító szakembereket pedig meg kell fizetni. A felhőszolgáltatások esetében mindez benne van a havidíjban, és akkor még csak a normális működésről beszéltünk – az idén bekövetkezett világjárvány pedig azt is megmutatta, hogy a kényszerűségből rohamtempóban bevezetett távmunkára való átállás idő- és költségigénye ezekkel a megoldásokkal szinte a nullára csökken.

Ha többet szeretne megtudni a felhőszolgáltatásokról, töltse le az Invitech e témában írt e-bookját.