Lengyel Nagyk.
Lengyel Nagyk.

2018 januárjának második napján immár hatodik alkalommal vonták fel a lengyel lobogót az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Biztonsági Tanácsában (BT). Lengyelország az idei és a jövő évben lehet ideiglenes tagja a világszervezetnek, amelynek vezető szerepe van a biztonságot érintő globális vitákban, a konfliktusok megoldásainak keresésében. A lengyel tagság apropóján tekintjük át az ENSZ BT feladatait, működését, a tagsággal járó kötelezettségeket, lehetőségeket és Lengyelország célkitűzéseit.

A Biztonsági Tanácsról dióhéjban

Az ENSZ Biztonsági Tanácsát a második világháború után hívták életre a győztes nagyhatalmak – az Egyesült Államok, Nagy Britannia, Franciaország, Kína és a Szovjetunió –, első ülését 1946. január 17-én tartotta a londoni Church House-ban. A testület azóta is folyamatosan ülésezik, rendszerint az ENSZ New York-i székházában (bár volt már tanácskozás Párizsban és Addisz-Abebában is). A BT az ENSZ egyetlen szerve, amely az Alapokmány értelmében olyan döntéseket hozhat, amelyek megvalósítása kötelező a tagállamok számára.  A szervezet legfőbb feladata a béke és biztonság fenntartása. A működést szabályozó Alapokmány szerint a BT ennek érdekében ajánlásokat fogalmazhat meg, ideiglenes szabályokat dolgozhat ki, valamint nem fegyveres és fegyveres szankciókat is foganatosíthat. Ideiglenes szabályként elrendelhető például hadműveletek felfüggesztése, csapatok visszavonása, ám ezeknek nincs kötelező jellegük. Nem fegyveres szankciók lehetnek például a gazdasági kapcsolatok, a vasúti, tengeri, légi, postai összeköttetés megszakítása, egyéb forgalom felfüggesztése, diplomáciai képviselet megszakítása. A katonai akciók közé tartozhat a tengeri, légi és vízi haderő tüntető felvonulása vagy a blokád, a zárlat és a bojkott is. Az ENSZ-nek saját fegyveres ereje nincs, elsősorban a BT tagjai bocsátják a szervezet rendelkezésére haderejüket.  

Szintén fontos feladat a megfigyelő és békefenntartó tevékenység: előbbi alatt a „kéksapkás” erők fegyvertelen akciója értendő, amelynek célja a nemzetközi megállapodások, különösen fegyverszüneti egyezmények betartásának ellenőrzése az érintett államok beleegyezésével. Békefenntartó tevékenységet a „kéksisakosok” végeznek, nehézfegyverekkel – harckocsikkal, ágyúkkal – felszerelt alakulatokban. Feladatuk a harcban álló felek szétválasztása, vagy az igazgatás és rendfenntartás ellátása.

A Biztonsági Tanácsban rendszeres téma a szíriai polgárháború és más közel-keleti konfliktusok – például a teheráni kormány lépései és az iráni tüntetések vagy az izareli-palesztin konfliktus –, illetve az Észak-Koreával kapcsolatos szankciók.

Az öt alapító tagország helye tekinthető állandónak, mellettük további tíz tagállam tölt be ideiglenes tagságot a Biztonsági Tanácsban. Az ideiglenes tagokat a szervezet közgyűlése választja két évre. A BT minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Eljárási jellegű határozatok meghozatalához kilenc szavazat szükséges. A tartalmi kérdésekben hozott határozatok elfogadásához szintén kilenc szavazat kell, e határozatok viszont csak akkor érvényesek, ha a BT öt állandó tagja is megszavazta őket. Bármely állandó tag negatív szavazata (az úgynevezett vétójog) megakadályozhatja egy nem ügyrendi határozat elfogadását.

Az ENSZ logója
©

Szolidaritás, Felelősség, Elkötelezettség

Lengyelország hivatalos jelöltségét az ENSZ Biztonsági Tanácsába 2009 márciusában nyújtotta be, melynek kulcsszavai a Szolidaritás, Felelősség, Elkötelezettség voltak. A sikeres pályázat után Lengyelország hatodik alkalommal lehet a Tanács tagja 1946-47, 1960, 1970-1971, 1982-1983 és 1996-1997 után. A Lengyel Köztársaság felfogása szerint a Biztonsági Tanácsban betöltött tagság nem csak presztízs kérdése, illetve nem csak annak lehetősége, hogy az ország fontos, a nemzetközi politikára hatással lévő döntésekben vehet részt, hanem az egész kelet-közép-európai régió népszerűsítésének eszköze is. Az ENSZ BT-ben elnyert tagság kapcsán Lengyelország hitet tett amellett, hogy a szervezetben nem csak a maga érdekeiért küzd, hanem bizonyos módon a közép-és kelet-európai régió hangja is kíván lenni. Lengyelország esetében ez a kelet-európai csoport, mely 23 országot foglal magában. Ennek megfelelően Varsó a tagsággal járó lehetőséget arra szándékozik használni, hogy a nemzetközi társadalom figyelmét felhívja Ukrajna helyzetére, és részt vegyen az ENSZ békefenntartó tevékenységében. A lengyel tagság legfontosabb prioritásai között szerepel továbbá a Biztonsági Tanács hatékonyságának és a szervezet szerepének és tekintélyének növelése. Szintén kiemelt hangsúlyt fektetnek továbbá az olyan globális problémák kezelésére, mint amilyen a terrorizmus, az emberiség elleni bűncselekmények vagy a nemzetközi jog alapvető elveinek be nem tartása.

Bár Lengyelország az ENSZ BT rutinos visszatérőjének tekinthető, a legutóbbi tagság óta eltelt több mint 20 év alatt Lengyelország nemzetközi helyzete igencsak megváltozott: az állam a NATO és az Európai Unió tagja lett. A dinamikusan változó nemzetközi helyzet ugyanakkor – Lengyelország és egyszersmind az Európai Unió közvetlen szomszédságában – nyugtalan maradt. Lengyelország a nemzetközi jog hatalmát hangsúlyozva a nemzetközi kapcsolatokban, a Biztonsági Tanács tagjaként azon világ építéséhez akar hozzájárulni, mely a „jog erejére, és nem az erő jogára” támaszkodik.

A BT elnökségét havi váltásában töltik be az egyes tagországok, 2018 májusában éppen Lengyelországon van a sor.

 

Integratív hagyományok

Az, hogy Lengyelország nem csupán önmagát, hanem az egész kelet-európai régiót képviselni kívánja a Biztonsági Tanácsban, régi hagyományokon alapszik: a térség legnépesebb és legnagyobb területű országa mindig is élen járt az integratív törekvésekben. Ennek ékes példája a Józef Piłsudski marsall által kigondolt Intermarium (lengyelül Międzymorze). A szó jelentése tengerek közötti és a Balti-tenger és a Fekete-tenger által határolt országok szövetségére utal. A közép- és kelet-európai államok első világháború utáni föderációjába meghívták a balti államokat (Litvániát, Észtországot és Lettországot), Finnországot, Fehéroroszországot, Ukrajnát, Magyarországot, Romániát, Jugoszláviát és Csehszlovákiát. A cél egy olyan politikai-gazdasági-katonai szövetség létrehozása volt, ami képes ellenállni a korszak két agresszív birodalmi politikájának, vagyis Németország és Oroszország törekvéseinek. A történelem igazolta, hogy az elképzelés profetikus volt: a két világháború közötti időszak, majd az újabb világégés sajnálatos módon éppen a közép- és kelet-európai térség országaira gyakorolta a legdrámaibb hatást katonai leigázás és területrablás formájában. Józef Piłudski elképzelése a Prométheusz-terv része volt. A történelmi tapasztalatokon alapuló program célja a cári birodalom és utódállamai – így mindenekelőtt a Szovjetunió – erejének meggyengítése volt. Ennek szellemében Lengyelország az elsők között ismerte el Finnország, Észtország, Litvánia és Észtország függetlenségét, ugyanakkor politikai és katonai szövetséget is kötött az Ukrán Népköztársasággal.

A borítóképen az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy 2009-es New York-i ülése látható. A kép forrása: Wikipedia



Az oldalon elhelyezett tartalom a Lengyel Nagykövetség, a Lengyel Intézet és a Lengyel Befektetési és Kereskedelmi Ügynökség megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.