MOKK
MOKK

A Magyarországon mostanában napvilágot látó csecsemők közel felének a szülei nem házasok. De vajon tudja-e a már az egymilliót közelítő hazai élettárs mindegyike, mit kell tennie, ha a párjával gyermeket vállal?

A hosszan tartó kapcsolat nem a házasságról szól. Sokkal inkább arról, hogy két ember mennyire kompatibilis, és hogyan tud kommunikálni egymással. És persze mindkettőnek akarnia kell, hogy a kapcsolat működjön.” Ezzel magyarázta Goldie Hawn amerikai színésznő csaknem három évvel ezelőtt, miért él immár 35 éve élettársi kapcsolatban a szintén amerikai és ugyancsak színész Kurt Russell-lel. Még az sem késztette őket a boldogító igen kimondására, hogy gyermekük született, az idén már 32 éves Wyatt. Még hosszabb ideje van együtt Nyertes Zsuzsa a párjával, Attilával. A színésznő szerint az immár 44 éve tartó boldogságuk titka éppen abban rejlik, hogy nem házasodtak össze. Nekik is van gyermekük, Zsuzsó, akit mindketten a legerősebb összetartó kapocsnak tartanak.

A statisztikák szerint egyre többen vállalnak élettársi kapcsolatban is gyermeket. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Magyarországon 2015-ben az élveszületések 47,8 százaléka történt házasságon kívül, míg 1989-ben az anyák csupán 12,4 százaléka nem volt házas a gyermeke születésekor.

Ha az élettársaknak gyermekük születik, akkor őt ugyanolyan jogok illetik meg, mintha szülei összeházasodtak volna, mielőtt napvilágot látott. A törvényi szabályozás ugyanis a gyermek érdekeit tartja szem előtt. Azonban a házasságon kívül született gyermekek esetén az élettárs nem minősül automatikusan jogi értelemben apának, hanem erről külön nyilatkozatot kell tennie. Apai elismerő nyilatkozatot nemcsak a gyámhatóságnál, a bíróságon, az anyakönyvvezetőnél vagy hivatásos konzuli tisztviselőnél, hanem közjegyző előtt is tehet tenni.

Amennyiben az élettársaknak nem lehet gyermekük, és ezért az örökbefogadás mellett döntenek, akkor rájuk más szabályok vonatkoznak, mint a házasságban élőkre. Magyarországon ugyanis csak házaspárok vagy egyedülállók fogadhatnak örökbe gyermeket.  Élettársi kapcsolatban élők esetén tehát csak az egyik fél lehet jogilag a gyerek szülője, aki egyedülállóként jelentkezik, várakozik és fogad örökbe. Ami azzal jár, hogy a gyereknek csak az egyik fél lesz a törvényes képviselője, és a másik élettársnak nem lesz törvényes örököse sem. Ha az élettársak később összeházasodnak, házastársként már a másik fél is örökbe fogadhatja a párja gyerekét, de a házasságkötéssel automatikusan még nem válik jogilag szülővé.

A lombikbébiprogramba vágó élettársak pedig csak úgy kérelmezhetik az úgynevezett emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokban való részvételt, ha az élettársi kapcsolatuk fennállásáról közokiratban nyilatkoznak. Az élettársi kapcsolatot ugyanis a magyar jog nem ismeri el a házassággal egyenértékű jogintézménynek, még csak családjogi kapcsolatnak sem. Ezért kell az élettársaknak a lombikbébiprogramban való részvételhez közokirattal igazolniuk a kapcsolatukat, amelyet a közjegyző a felek közös nyilatkozata alapján állíthat ki.

 

A MOKK adataiból kiderül, hogy hiába élnek közel egymillióan élettársként egymással Magyarországon, 2017 végéig alig valamivel több mint egy százalékuk kérte a kapcsolatuk regisztrálását a közhiteles Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába. E nyilvántartás a bejegyzés napjától kezdődően bizonyítja az élettársi kapcsolat fennállását.

Nemcsak a gyermekvállalással összefüggésben segíthet a közjegyző az élettársaknak, hanem például vagyoni viszonyaikat is rendezhetik előtte. Élettársi vagyonjogi szerződést köthetnek a közöttük fennálló vagyonjogi rendszer megválasztásával, és végrendeletben rögzíthetik az öröklés rendjére vonatkozó akaratukat.

Az élettársak szétválásukkor a jogszabály által megengedett tárgykörökben közjegyző előtt, egyezségi eljárásban is rendezhetik a konfliktusukat. Az így létrejövő paktummal végérvényesen tiszta helyzetet teremthetnek egymás között, elkerülhetik a később felmerülő jogvitákat, mert a közjegyző által készített egyezség a bírósági döntéssel azonos joghatással bír, így a felek ugyanebben az ügyben már nem fordulhatnak bírósághoz.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.