Aegon Biztosító
Aegon Biztosító

Nagyon úgy tűnik, hogy az egyre szélsőségesebbé váló időjárással együtt kell élnünk. Annyit azért tehetünk, hogy felkészülünk a természeti károkra és körültekintőbben biztosítjuk magán- és céges értékeinket.

2006. augusztus 20. – mini-közvéleménykutatásunk során a megkérdezettek döntő többsége ezt a napot említette, amikor arról érdeklődtünk, melyik volt az elmúlt évtized legnagyobb természeti katasztrófája Magyarországon. A Budapestre akkor lecsapó viharban öten haltak meg és ezrek sérültek a Gellért-hegyi tűzijátékra várók közül. Mint a vizsgálatok kiderítették: ha a vihar nem is, a tragédia nagyobb körültekintéssel, szervezettséggel elkerülhető lett volna. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy napra pontosan egy évvel később hasonlóan durva vihar csapott le a fővárosra, ám a készültség miatt akkor senki nem sérült meg.

Természeti katasztrófákban világszerte több mint 1,2 millióan haltak meg 2000 és 2016 között –  sokkolt idén februárban az Aon Benfield éves globális éghajlat- és katasztrófajelentése. A legtöbben, közel 300 ezren 2010-ben, míg tavaly 8250-en vesztették életüket, ami ugyan töredéke a 17 éves 71 ezres átlagnak, ám egyetlen emberélet elveszítése is szomorú. Ugyanakkor a gazdasági veszteségek is jelentősek voltak: 1990 és 2016 között évente átlagban 22 olyan időjárási katasztrófa történt, amely legalább 1 milliárd dolláros kárt okozott, a legrosszabbnak, 41 esettel a 2013-as év bizonyult. Az összesített globális veszteség pedig megközelítette a 2800 milliárd dollárt 2000 és 2016 között.

A leginkább veszélyeztetett ország a hurrikánok által sújtott Egyesült Államok, míg a második Kína, ahol tavaly például az árvizek okozták a legnagyobb problémát. Az idők során leginkább Észak-Amerikában, Ázsiában, valamint Ausztráliában és Óceániában romlott a helyzet. Ezeket a földrészeket manapság nagyjából három és félszer több természeti katasztrófa sújtja, mint a nyolcvanas évek elején. Ezzel szemben Európában a károkkal és veszteségekkel járó szélsőséges természeti jelenségek száma az utóbbi három évtizedben „csak” 60 százalékkal gyarapodott. Kontinensünkön Lengyelország, Németország, Ausztria, Svájc, Franciaország és Olaszország a leginkább kitett a szélsőséges időjárási jelenségeknek, ezzel szemben Oroszországban és Skandináviában az ilyen jelenségek ritkábban fordulnak elő. Persze ettől még Oroszországot érzékenyen érintette a 2010. évi kánikula, az általa kiváltott aszály és az azzal összefüggésbe hozható tűzkárok, amelyek miatt az éves gabonatermés 25-30 százalékkal maradt el a 2009-es mennyiséghez képest.

És az időjárási helyzet egyre csak rosszabb lesz, jósolják a kutatók. Alföldi vagy Dél-dunántúli sivatag – egy 2010-es tanulmány szerint akár így is hívhatják majd Magyarország két említett régióját, miután 2030-2050-re a mai Szicíliához és Dél-Spanyolországhoz hasonló szárazságúak lehetnek, ami megkérdőjelezi azt, hogy ezeken a területeken a mezőgazdasági termelés a mai keretek között folyhat.

Kétségtelen, hogy az agrárium a klímaváltozásnak leginkább kitett szektorunk – állapítja meg az MKIK Gazdasági és Vállalkozáskutató Intézet A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 című tanulmánya. De negatív hatások érhetik az építőipart is, hiszen az éghajlatváltozás miatt felgyorsulhat az épületek és csatornarendszerek amortizációja. Az idegenforgalmat pedig a vizek mennyiségének csökkenése és minőségük romlása vetheti vissza. Az éghajlatváltozás miatt ráadásul növekedhet a kullancsok száma, melyek már ma is sok megbetegedést okoznak idehaza. További negatív következmény lesz az allergén pollent termelő növények virágzási idejének kitolódása, illetve új allergén növények megtelepedése.

A szélsőséges természeti viszonyokat ugyanakkor meglovagolhatja a magyar ipar, amelynek energiaigényessége közép- és hosszú távon csökkenhet, miközben a klímaváltozás miatt várhatóan növekedni fog a légkondicionáló berendezéseket, szigetelést és napelemet gyártó, valamint egyéb alternatív energiaforrásokat kiaknázó iparágak súlya.

A lakó- és ipari ingatlanok esetében a szél és a hozzá kapcsolódó felhőszakadás okozza a legnagyobb természeti károkat. A farádőlésből eredő károk mellett a jégverésből eredő károk is súlyosabbá válnak. Mindazonáltal Magyarország területi elhelyezkedése kedvezőnek mondható. Az utóbbi tíz évben Európában végigvonuló, jelentős széllökéssel és felhőszakadással járó óriásviharok hatását ugyanis mérsékelték az országot körülölelő hegyláncok. Más kérdés, hogy a kiadós nyári hőhullámok után keletkező viharok az utóbbi években egyre rendszeresebbé váltak. Az Aegon Biztosító szerint például 2017-ben legalább három alkalommal okoztak nyári viharok jelentős károkat országszerte.

Ezekre figyeljünk oda egy biztosításnál

  • Fontos azzal tisztában lenni, hogy a biztosítás pontosan milyen káreseményekre nyújt fedezetet. Benne van-e az alapbiztosításban például az árvíz- vagy földrengéskockázatra szóló fedezet. Eldöntendő, hogy biztosításunk úgynevezett „All risks” legyen, vagyis minden kockázatra szóljon, vagy csak megnevezett eseményekre. Ez attól is függ, hogy milyen a saját teherviselő képességünk, azaz mekkora önrészt tudunk vállalni egy-egy káresemény kapcsán. A magasabb önrész ugyanis alacsonyabb díjjal párosul.
  • Arra is érdemes odafigyelni, hogy egy-egy káresemény kapcsán pontosan mit fizet a biztosító, milyen önrészt alkalmaz, hogyan veszi figyelembe az amortizációt. Például totálkár esetén a casco biztosítás sok esetben csak az önrésszel és az amortizációval csökkentett összeget téríti meg. De ha a casco mellett rendelkezünk GAP biztosítással is, akkor akár megkaphatjuk a gépjármű újkori értékét és vásárolhatunk belőle egy újat.
  • Nagyon fontos, hogy biztosításainkat folyamatosan karbantartsuk. Ne csak a biztosítás megkötésekor legyenek helyesen megadva a vagyontárgyak értékei, a különböző limitek, hanem a szerződés teljes időtartama alatt. Jól felfogott érdekünk, hogy a lehető legrövidebb időn belül jelezzük, változás történt a rögzített biztosítási feltételekben – annak érdekében, hogy a legmagasabb szintű szolgáltatást kaphassuk a kárrendezés során.

És hogy mit tehetünk az egyre szélsőségesebbé váló időjárás ellen? Sajnos úgy tűnik, egyelőre vajmi keveset. A mezőgazdaságban a növénytermesztési technológiák megújítása, szárazságtűrő növényfajok termesztése mérsékelheti a veszteségeket. Az egészségügyben pedig a meteorológiai szolgálattal közösen végzett készültségi tervezés csökkentheti a veszélyeztetett csoportok (pl. idősebbek, szívbetegek) kitettségét. 

A szélsőséges időjárási viszonyok miatt felmerülő kockázatok kezelésében ugyanakkor a biztosítóknak kulcsszerepük lesz – állapítja meg az MKIK Gazdasági és Vállalkozáskutató Intézet. „A természeti katasztrófák elleni védekezésnek nem csak a meglévő vagyontárgyak esetén van jelentősége, hanem például a folyamatban lévő építkezések kapcsán is” – véli Dénes Attila, az Aegon Biztosító Corporate Üzletág igazgatója. Ez egyaránt igaz a nagy infrastrukturális beruházásokra, az irodák, társasházak vagy családi házak építésére is. A vihar, felhőszakadás vagy árvíz nem válogat és a félkész épületekben, utakban sokszor nagyobb kár keletkezik, mint a kész építményekben.

 

Mi az az „All risks” biztosítás?

Az Aegon Biztosító vállalati ügyfelei közül sokan választják az úgynevezett „All risks” (angolul: összes vagy minden kockázat) típusú konstrukciót. Ez esetben a biztosító nem adja meg előre, hogy milyen esemény ellen véd a biztosítás, hanem vállalja, hogy általában mindenre szól a fedezet, kivéve azokat, amelyeket kizárnak. Ez a biztosítási konstrukció nagyobb biztonságot nyújt, ugyanakkor drágább, mint a hagyományos, „célzott” konstrukciók. Az Aegon Biztosító tapasztalatai szerint a kis- és középvállalkozások főleg a hagyományos típusú biztosítások közül válogatnak, míg a nagyvállalati ügyfelek 60 százalékban megnevezett kockázatokra szerződnek, 40 százalékban pedig „All risks” típusú biztosításokat választanak.

Embercsempészet miatt feljelentést tesz Hadházy Gruevszki-ügyben

Embercsempészet miatt feljelentést tesz Hadházy Gruevszki-ügyben

Felújítás helyett inkább bezár két vasútvonalat a MÁV

Felújítás helyett inkább bezár két vasútvonalat a MÁV

Még tovább sem jutottak X-Faktorban, már kikerült a klipjük

Még tovább sem jutottak X-Faktorban, már kikerült a klipjük

Szeviép-ügy: Botkának ez kínos lesz

Szeviép-ügy: Botkának ez kínos lesz

Gigantikus anyaméhektől jött zavarba az arab emírség

Gigantikus anyaméhektől jött zavarba az arab emírség

Gyönyörű karácsonyfát állított Eger – hajnalban a szél ledöntötte (videó)

Gyönyörű karácsonyfát állított Eger – hajnalban a szél ledöntötte (videó)