Amikor valakinek – legyen magánszemély vagy vállalkozás – adóssága keletkezik, hajlamos pánikba esni. Ilyenkor sokaknak az az első gondolata, hogy csődöt jelentenek. Pedig ma már sokkal szofisztikáltabb jogorvoslati lehetőségek is léteznek, mint a 2008-as válság kirobbanása előtt. Ezért baj esetén érdemes alaposan tájékozódni és megnézni az új jogszabályokat.
A korábbi évek csökkenő trendje után tavaly növekedésnek indult a hazai fizetésképtelenségi eljárások száma: 2021-ben ezek mennyisége 20%-kal nőt 2020-hoz képest. Ezzel párhuzamosan a késedelmes pénzügyi teljesítések száma és azok értéke is megugrott. Ezt az önmagában is aggasztó trendet csak fokozza a kiemelkedően magas, az októberi 21,1%-os éves értékével már 26 éve nem látott szintre ment infláció, és különösen az eddig még sosem tapasztalt nagyságú energia- és nyersanyagárak miatti félelem.
Bár baj esetén sok adós alapból csődöt jelent, érdemes tisztában lenni azzal, hogy nem ez az egyetlen módja a pénzügyi helyzet stabilizálásának – hívja fel a figyelmet Papp Erika, a CMS vezető partnere, a pénzügyi csoport vezetője.
Ha nem működik a szerződéses út, mert például nem hajlandó a hitelező ezzel a megoldással foglalkozni, akkor csőd helyett még mindig meg lehet próbálni az idén július 1-jétől hatályos új jogszabály alapján a szerkezetátalakítást. Ennek előnye, hogy nem feltétlenül publikus. Nyilván az adósok legnagyobb problémája, hogy a közlönyben közzéteszik a velük szemben indult csőd- vagy felszámolási eljárás tényét, amely egyfajta a cégre került stigmaként a többi hitelezőt is azonnali ugrásra késztetheti. Ezzel szemben a szerkezetátalakítási eljárás tényét nem kell feltétlenül közzétenni, az adós csak egyes hitelezőkkel ül le tárgyalni, és ha sikerül velük megállapodnia, akkor minden mehet tovább a maga útján.
Ebben az új eljárásban az is lehetséges, hogy az adósnak nem kell a teljes vagyonát bevonnia, csak azokat az üzletágakat, amelyek bajba kerültek – hangsúlyozza Papp Erika. Ez sokkal könnyebb és gyorsabb megoldást kínál a csődnél, amelyre csak akkor kényszerül az adós, ha a szerkezetátalakítás nem lesz sikeres. Abban nincs változás, hogy ha a csőd sem működik, akkor elkerülhetetlenül jön a felszámolás. Arra vonatkozóan, hogy egy adós alkalmas-e a szerkezetátalakítási eljárásra, fontos eligazodási pont lehet az Igazságügyi Minisztérium által már egy ideje kilátásba helyezett, de még el nem készült adatbázis.
Ami a részleteket illeti, a szerkezetátalakítási eljárást az adós kezdeményezheti, és ha a bíróságtól azt kéri, általános vagy korlátozott moratóriumot kaphat, amelynek célja, hogy az adósi és a hitelezői érdekek egyensúlyba kerüljenek. Az adós egy szerkezetátalakítási terv összeállítására köteles, amelynek meg kell felelnie a hitelezők legjobb érdekei módszertani tesztnek. Ha létrejön az egyezség, akkor az kényszeregyezségnek minősül és az mindenkire kötelező lesz.
Hitelezőbarát a törvény rendelkezése a tekintetben, hogy védi és előnyben részesíti az új és az átmeneti finanszírozásokat. Ilyennek minősül minden olyan ügylet, amely észszerű, a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokhoz haladéktalanul szükséges költségek megfizetését vagy egyéb kifizetést és teljesítést szolgál.
A törvény azt is kimondja, hogy a moratórium során az adós tartozása miatt az alapvető szerződések (például energiaellátás biztosítása vagy nélkülözhetetlen alkatrész szállítása) teljesítése nem függeszthető fel, azok nem mondhatók fel vagy módosíthatók az adós számára kedvezőtlen feltételekkel. Ezek mellett megjelenik a csődmoratóriumból ismert ipso facto klauzulák tilalma, amely szerint a hitelezők – tekintet nélkül arra, hogy követelésükre a moratórium kiterjed-e – nem függeszthetik fel a hatályos szerződések szerinti teljesítést, illetve e szerződéseket nem mondhatják fel, vagy módosíthatják az adós számára kedvezőtlen feltételekkel a szerkezetátalakítás és a moratórium miatt.
Egy ökölszabály szerint, attól kezdve, hogy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben van az adós, már nem a saját és a cég, valamint a tulajdonosának az érdekeit kell nézni, hanem a hitelezőéit – mutat rá Kovács Sándor, a CMS pénzügyi csoportjának szenior ügyvédje. Nincs olyan kötelezettsége az adósnak, hogy bármilyen eljárást kezdeményezzen maga ellen. Ezt szem előtt tartva meg lehet úszni a későbbi felelősségre vonást.
Közkeletű vélekedés, hogy ha egy adós bajba kerül, akkor a bankok azonnal lépnek és viszik a hitel fedezetét. Ám Kovács Sándor szerint ők ennek pont az ellenkezőjét tapasztalják. A biztosítékok végrehajtása és az adós „bedöntése” a bankoknál végső lehetőség, ami egyébként mind a bírói gyakorlat, mind pedig a Magyar Nemzeti Bank bankokkal szembeni elvárása. Vagyis, ha enyhe a probléma, akkor ne a legvégső eszközhöz forduljanak azonnal, hanem próbálják meg mielőbb, más módon rendezni a dolgokat.
Talán kevésbé közismert, pedig már vagy tíz éve élnek a Papp Erika vezetésével, a Londoni Elvek mintájára még a 2008-as válság után kidolgozott Budapesti Elvek, amelyek megfelelő alapot nyújtanak a bajba jutott adós és hitelezői közötti egyeztetések megkezdéséhez. Emiatt a bankok között széles körben el is terjedt ezek használata. E keretek között, különösen több hitelező esetén, a hitelezők gyakran vállalják átmeneti időre, hogy nem tesznek lépéseket az adóssal szembeni követelés érvényesítése érdekében (standstill), de összességében a felek a tartozás fizetését átmenetileg közös szándékkal fel is függeszthetik (moratórium).
Ezen átmeneti időszakok alatt a felek közösen kidolgozzák és megvalósíthatják a mindkét oldalnak legkedvezőbb megoldást: például közösen értékesíthetik azokat a vagyonelemeket, amelyek nélkül az adós tovább tud működni, de az is lehet, hogy a fizetési nehézséget leginkább egy átmeneti, megmentő kölcsönnel lehet orvosolni. A bankok többsége által követett Budapesti Elvek mindkét oldal gazdasági érdekeit figyelembe véve a kooperációra épülnek. A lényeg itt az egymás iránti bizalom fenntartása, és annak felismerése, hogy az adott helyzet nem feltétlenül zéró összegű játszma. Együttműködve, a saját maguk által kialakított, rugalmas szerződéses keretek között mindkét oldal kedvezőbb helyzetbe kerülhet, mint a szigorú, eltérést nem engedő jogszabályi eljárások során.
A Budapesti Elvek jelentőségét mutatja, hogy azok alapján készült el egy MNB-állásfoglalás. Arról például, hogy ha egy olyan adós kerül bajba, amelyet több bank együttesen, konzorciális hitellel finanszírozott, akkor az egyes bankok nem külön-külön próbálnak megoldást elérni, hanem kineveznek egy koordinátort arra, hogy csak és kizárólag ő tárgyaljon az adóssal, ami már alapból leegyszerűsíti a teendőket. És ez az irányelv is tartalmazza azt, hogy előnyben kell részesíteni a már említett megmentő kölcsönt.
Igaz, a Polgári Törvénykönyv végrehajtási keretszabályai is kellő rugalmasságot adnak a bíróságon kívüli igényérvényesítéshez. Érdemes azonban meghatározni, hogy a biztosítéki vagyontárgy piaci értékét ki, mikor és milyen feltételekkel határozza meg. Figyelni kell arra, hogy a piaci ár meghatározása időt vehet igénybe, és mivel az adós ilyenkor már rendszerint nem együttműködő, valószínű, hogy megtámadja az árat. Márpedig ennek sikere esetén a bíróság elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését a megtámadási per jogerős határozatának meghozataláig. Ám, mivel a biztosítéki vagyontárgy vételárának kérdése elszámolási jogvita tárgya, ez önmagában nem akadályozhatja meg a vevő tulajdonszerzését.
A jogi lehetőségek tehát adottak, és ezzel a bankok már régóta tisztában is vannak, sőt, alkalmazzák is azokat, most már csak az kellene, hogy az adósok is éljenek azokkal.
A tartalom a CMS Budapest támogatásával, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Belső feszültségek, rég elvétett politikai ritmus, tévedhetetlensége látszatát veszítő vezető – számos jel szerint mély sebeket ejt a Fideszen, hogy Magyar Péteren nem tud fogást találni. Forrásaink szerint a közvélemény-kutatások miatt nő a feszültség a pártban, de az egység még nem bomlott meg.
Új helyzet van.
Orbán Balázs és az MCC hazugsággal vádolja a HVG-t, pedig saját számaikkal állnak konfliktusban.
Budapest hozzászürkült az országos átlaghoz. A legjobb teljesítményt ugyan a belvárosi iskolák diákjai nyújtották, de átlagban Budapest már nincs az élen.
A több mint másfél millió gyorshajtónak mintegy hatoda nem fizetett.
A MagNet Bank helyi fiókját próbálták meg kirabolni. A rendőrség keresi az elkövetőt.
Még lakat sincs a kapun.
