HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Gyorsuló tempóban válnak igényessé a magyar fogyasztók, és ebből a magyar cégek is profitálhatnak, de ehhez eredeti termékekre van szükség – véli Bendzsel Miklós, a Magyar Formatervezési Tanács alapítója.

HVG Extra Business: Mi jut eszébe a magyar dizájnról egy külföldinek?

Bendzsel Miklós: Biztos vagyok abban, hogy elsőként a „smart” szócska. Az informatika és a digitalizáció most kiemelt szerepet kap, de általában igaz, hogy a szakma legpatinásabb hazai oktatási intézményei is technológiára érzékeny helyek.

HVG Extra Business: Az „ötletes” jelzőt korábban inkább a magyarokra jellemző buherával kötöttük össze.

Bendzsel Miklós: Az anyagi szűkösségen felülemelkedő lelemény mindig fontos lehet, de ma a gyakorlat változatos módon ad választ. Említhetem a világítástechnikát, ahol olyan érzékeny termékekkel lepjük meg a világot, mint például a Farkas Anna által tervezett világítótest, amely az égbolt csillagrendszereit pontosan és a kívánt geolokációba igazítva jeleníti meg a mennyezeten.

HVG Extra Business: Planetáriumot minden gyerekszobába?

Bendzsel Miklós: Ennél több: tetten érhető az anyagválasztás kifinomultsága, de az az érzék is, amellyel új funkciót álmodott a klasszikus használati tárgynak. De erősek a magyar tervezők az olyan, szaniterárukhoz hasonlóan fontos tárgyakban is, mint a nyílászárók vagy az ügyfélirányító rendszerek. Magyarországon erős emellett szociális illetve a szolgáltatásdizájnban megtestesülő gondolkodás is, elég megnézni az utóbbi években végzett formatervezők munkáit. A harmadik fontos elem a vizuális nyelv erőteljes és jó használata. Széket tervezni minden kurzuson alap, de az az ambíció, amellyel a betűmetszést vagy a fontkészletalkotást űzik a fiatalok, kiemelkedő a fővárosi és a soproni egyetemen is. Minden évben vannak olyan hallgatók, akiknek diplomamunkaként tervezett betűkészleteik nemzetközi fórumokon köszönnek vissza.

©

HVG Extra Business: A széket említette, ami azért is fontos, hiszen nemcsak tetszetősnek kell lennie, hanem alapvetően kényelmesnek is. Ezt a kettős funkciót is teljesíteni tudják a tervezők?

Bendzsel Miklós: Ön is jelét adja annak a társadalmi elvárásnak, hogy ami tervezett, az szép legyen. De az első szempont mégiscsak az, hogy ergonómiailag megállja a helyét. Közben van még számos más elvárás: hogy beleférjen a költségkeretbe, hogy az olcsóbb szállítás, raktározás, tárolás okán „rakásolható” legyen, és így tovább.

HVG Extra Business: Milyen egy XXI. századi okos szék?

Bendzsel Miklós: Csípőből három vonást fogok felsorolni. Először is válaszoljon az igényekre: például a színházi szék kényelmes legyen pehelysúlyú gyerek, de súlyos felnőtt számára is, vagy ha szabadtéren található, akkor bírja az időjárás viszontagságait. De az okos jelenti a szilárdságot-rugalmasságot is: nem mindegy, hogy ha beleütközöm, a szék roncsolódik vagy én. A nyolcvanas évek végén lepték el Magyarországot a fröccsöntött műanyag székek, amelyek sok kerti mulatságon hozták nehéz helyzetbe használóikat, amikor összeroskadtak. Létezik ma már okos anyag is: az ebből készült tárgy felveszi az ülő test súlyát, nyomását, és kényelmes is.

HVG Extra Business: Ezek mennyire találják meg a vevőiket? Hiszen azokat a silány műanyag székeket még ma is megtaláljuk az üzletekben.

Bendzsel Miklós: A fogyasztói igényesség társadalmi tanulás révén jön létre. Magyarországon sokáig népszerű gondolat volt, hogy „tudja a magyar fogyasztó, mi a jó, de a pénztárcája nem engedi meg”. Ebben sok igazság van, de a barkácsáruházakban legalább három árfekvésben lehet ma már minőségi kerti székeket vásárolni. Azt gondolom, hogy ma Magyarországon – különösen a negyven év alatti fogyasztói társadalom aspirációinak köszönhetően – nagy keletje van az okosságnak, az esztétikumnak, az ergonómiának és a divatnak. És mindez megfizethető az átlagos fogyasztó pénztárcájából is, kis megtakarítással. Fontos az is, hogy a magyar belsőépítészeti kultúra halad a multifókuszpontú, hibrid stílus felé – egy biedermeier és egy art deco könyvespolc mellett nyugodtan feltűnhet egy skandináv kanapé meg egy német ipari üveg-fém dohányzóasztal is, és ezt nem érezzük zavarónak.

©

HVG Extra Business: Ez a tanulási folyamat mennyire halad előre Magyarországon? Mennyire mond ellent annak, hogy a magyar – általánosságban – egyre árérzékenyebb fogyasztó?

Bendzsel Miklós: Nézetünk szerint a hazai fogyasztó gyorsuló tempóban válik igényessé. A lényeg azonban nem a tempó, hanem hogy ez az igény tud-e ipart teremteni. A magyar betonalkalmazási kultúrában ez sikerült: ezt az anyagot ma már síremléktől kezdve, a női táskákon át a fülbevalóig használják, Magyarországon pedig szeretik és vásárolják annyian, hogy több cég az itteni fogyasztásból kezdte el a felemelkedését. Ez arról tanúskodik, hogy a magyar fogyasztó – szemben a rögzült közhelyekkel – a XXI. századra van kihegyezve. Jó lenne, ha ezzel a magyar közbeszerzési kultúra is lépést tudna tartani. Ezért is visszük vidékre a dizájnhetet, hogy megnyerjük az ottani önkormányzatokat is. De nincs meg az a kifinomult piacvédelem sem, ahogy a skandinávok vagy a franciák védik a saját műhelyeiket úgy, hogy közben az uniós versenyképességi szabályoknak is megfeleljenek.

HVG Extra Business: Egy márkatervezővel beszélgettem nemrég, aki arra panaszkodott, hogy a termékek jó részét még mindig igénytelen csomagolásban kínálják, holott a letisztultabb, funkcionálisabb külső nem feltétlenül kerülne többe.

Bendzsel Miklós: Ezzel egyet kell értenem. Amikor azt állítjuk, hogy attitűd és kulturáltság kérdése az igényes dizájn áthelyezése a fogyasztásba és termelésbe, akkor a hétköznapok esztétikája azt kívánná, hogy ne becsüljük le a szerényebb pénztárcájú vásárlót sem. Itt rekedtünk meg, a reklámújságok nyolcvanas években megragadt esztétikájánál. Ezt kellene magunk mögött hagyni.

Gyükeri Mercédesz cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2017/3-as számában.

A téli lapszám középpontjában a tudásmegosztás és a mentorálás témája áll. Interjúkkal, portrécikkekkel, szakértői anyagokkal próbáljuk bemutatni az életen át tartó tanulás egyik módját, amely megkülönböztethető képességeket kölcsönözhet nekünk. Arról is szót ejtünk, hogy a tudásmegosztás és a mentorálás a minőségi emberi kapcsolatok kialakításában is rendkívüli jelentőséggel bír.

Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezménnyel! Ha pedig érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!