HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ma a Wikipédia lehetőséget ad arra, hogy kiszolgálja azoknak az embereknek is a kíváncsiságát, akik nem szeretnek olvasni, vagy sok energiát fektetni a tudásba, csak tudni akarnak – állítja Gervai Péter, a magyarországi Wikipédia alapítója.

„Nem gondoltam volna, hogy ez lesz belőle. És bár már akkor látszott, hogy a befektetett energia megérte, nem hiszem, hogy újra bele mernék kezdeni. Az elejéről biztosan nem”

– vallja Gervai Péter. A magyar nyelvű Wikipédiát megteremtő informatikai mérnök 45 évesen a szakma doyenje. A Pilisjászfalun élő, kétgyermekes apa jelenleg is négy projekttel foglalkozik egyszerre, ami csak úgy fér bele a családi életbe, hogy minden munkát csakis rugalmas időbeosztással vállal el.

Csillapíthatatlan tudásszomj

Gervai Péter a nyílt forráskódú rendszereken alapuló internetes hálózati tervezés és üzemeltetés specialistája, informatikai rendszertervezéssel és programozással is foglalkozik. Ezt részben azzal magyarázza, hogy a Kandóra járt.

A rendszerváltás körüli időszak leggyakorlatiasabb műszaki főiskolájáról (amelyet mára az Óbudai Egyetembe olvasztottak) szerinte annyit feltétlenül érdemes felidézni, hogy akkoriban a hallgatók és az oktatók jelentős hányada amolyan mindenhez értő, érteni akaró mérnökemberekből állt. Ők kezdték fabrikálni a nyolcvanas évek végén megszülető informatika gyakorlati megoldásait is, így Gervai számára egyértelmű volt a választás. Igaz, gimnáziumban érettségizett, és 18 évesen azt se tudta, mi akar lenni, de a Kandó kinyitott előtte jó néhány kaput.

A „minél több érdekes dolgot meg akartam tudni” faktorhoz az is hozzátartozott, hogy hatodikos korától számítógépeket bűvölt. Az alapokat autodidakta módon sajátította el: „amit ma tudok, azt magamtól tanultam meg, senki sem kényszerített rá”. Így volt ez nála az angollal is, amit a számítógépes játékokban elhangzó vagy kiírásként megjelenő szövegek megértéséhez jegyzetelt ki füzetekbe; és így volt az informatikával is, amit otthon, a gépeket nyomkodva tanult meg. Ez a fajta problémamegoldó készség, illetve gyakorlatiasság eredményezi a folyamatos megrendeléseket; rendre azzal keresik fel, hogy itt-ott hallották, erre vagy arra a problémára megoldást talált – és hát lenne egy hasonlóan érdekes feladat. Állandóan jár az agya, és van, hogy mindent félrerak, és akár egy éjszakai műszakot is végigtol a Wikipédiával.

Úgy saccolja, havi munkájának legalább 20 százalékát önkéntesként végzi – 2003 óta javarészt a Wikipédiával. Emellett több hazai e-közösség megszervezésében is részt vett: egyik alapítója a magyarországi FidoNet hálózatnak, majd a Mozilla Open Directory magyar nyelvű részének, és évekig a Magyar Linux IRC csatorna operátora is volt. Jó néhány nyílt forráskódú programban szintén felbukkant az utóbbi években, most éppen az OpenStreetMapbe öl más munkáinál is több időt. Néhány hónapja a Petőfi Irodalmi Múzeum 280 ezer címszavas adatbázisának nyílt hozzáférésű rendszerbe importálhatóságán dolgozott, és időnként a Wikipédia körüli általános munkavégzésbe is be-bekapcsolódott.

©

Az Omegától a félmillió szócikk felé

A Gervai Péterhez kötött magyarországi Wikipédia 2003 márciusában, az Omega együttesről szóló szócikkel indult el. A sok helyen leírt sztori a mama kedvenc együtteséről jól hangzik, de a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a lokalizáció ötlete azért máshonnan indult. Gervai a neten magyar királyok utáni keresgélése során botlott bele az angol Wikipédiába, és ezt átböngészve jutott el odáig, hogy engedélyt kérjen a magyar változat megalapítására. Majd az útmutatók, irányelvek lefordítása után megírta első szócikkét. Az Omega wikipédiás publikálásának idejére azonban gyakorlatilag már kialakult az a ma is használt módszere, hogy ami éppen érdekelte, amire rákeresett és amiről jegyzetelt is, abból születtek a szócikkei. Gervai 2003 júniusa óta, gyakorlatilag megállás nélkül írja, szerkeszti és pátyolgatja az egyre terebélyesebbé váló struktúrát és tartalmakat. Ő is egyike annak a ma mintegy 600 állandó, aktív szerkesztőnek, akik a Wikipédia láthatatlan szürke eminenciásai.

A szócikkek száma és minősége ennek megfelelően lassan 15 éve folyamatosan gyarapodik és javul. A 2003 júliusában publikált első magyar Wikipédia szócikk után októberre lépték át a századikat, 2004 júniusában már az ezres határon jutottak túl, egy évvel később pedig a húszezresen. 2008 nyarán, amikor megalapították a Wikimédia Magyarország Egyesületet (amelynek elnöke ma is Gervai Péter), már több mint százezer szócikk volt kereshető és olvasható a Wikipédián. Három évvel későbbre ez is megduplázódott, jelenleg a félmilliós szám felé tart a rendszer. Ezzel a magyar Wikipédia befér a világelitbe: a több mint 290 nyelven elérhető, 39 millió szerkesztő által gondozott teljes Wiki-világban 40 milliónál több szócikk szerepel, ezzel az emberiség legnagyobb enciklopédikus művének tekinthető.

A magyar nyelvű Wikipédia organikusan fejlődött, de a kezdeti időszakhoz viszonyítva a kihívások és a feladatok is átalakultak. Az indulás után a fő feladat az volt, hogy egy nem ismert rendszer üres lapját el kellett kezdeni teleírni.

„Megvan az a szerencsés tulajdonságom, hogy szeretek struktúrákat létrehozni”

– mondja erről az időszakról Gervai, arra utalva, hogy a magyar Wikipédia azért is maradt működőképes, mert először leírták a játékszabályokat (azt, hogy mi való bele és mi nem), és csak utána indult el a tartalom feltöltése. Emlékei szerint az „igazán nagy küzdés” addig tartott, amíg elérték a kritikus tömeget.

©

Feltérképezni és befoltozni a lyukakat

A fejlődés másik dimenzióját az jelentette, amikor rájöttek, hogy nagy lyukak vannak a rendszeren. Mert sok volt ugyan az informatikus, és így az ehhez a közeghez közeli témák, mint például a matematika és a reáltudományok, de így még jobban kiütköztek azok a nagy fehér foltok, amelyek például a biológia területén adódtak. Csillagászati szócikkből is sok készült, de nem volt kielégítő a természettudományi, irodalmi témák feldolgozottsága. A történelmi szócikkek által bemutatott korok is véletlenszerűek voltak: az Árpád-házi királyok és a második világháború feldolgozottsága kipipálható volt ugyan, de az ókorból vagy a polgárosodás korából „sehol se voltunk”.

Gervaiék számára így a legnagyobb feladattá az vált, hogy miként lehet megugrani azt a következő szintet, amelyhez a rendszerben lévők tudása nem volt elég. Arra jutottak, hogy először is a lyukakat kell feltérképezniük. Azután az is bizonyítékokra lelt, hogy azokkal is vigyázni kell, akik egy-egy területhez nagyon értenek, mert van, hogy azt a sajátjukként kezelik. Ez utóbbiból is feszültség keletkezett: a finnugor nyelvtörténeti szócikkek kezelésével kapcsolatban például sokára és rengeteg áldozat árán jutottak el odáig, hogy mindenki elfogadja: meg kell maradni a lehetséges objektivitásnál.

A mai, több mint 400 ezer szócikkből álló rendszer megfelelően átfogónak tekinthető. Jelenleg inkább azzal küzdenek a szerkesztők, miként kezeljék a felbukkant „ötperces szupersztárok” kérdését, a reklámfelületet kereső gazdasági szereplőket és a személyekről megjelent információkat olykor nehezményező ügyvédeket.

Végtelen mennyiségű olvasnivaló

A Wikipédián olvasható szócikkek nyilvános, máshol már megjelent információkból építkeznek. Ha egy állításhoz nincs külső forrású bizonyíték, akkor azt a tételt általában le sem közli a szócikk. Ez az ökölszabály, és bár a rendszert működésben tartó online közösség strukturálisan ugyanúgy működik ma is, mint öt vagy akár tíz éve, maga a rendszer sokkal nagyobb, többszereplős, és bonyolultabbá vált benne a közösségi interakció is. A szócikk-készítési irányelvekbe öt éve bekerült forrásállítási kényszer miatt a Wikipédia egyre jobb minőségű tartalmat szolgáltat ugyan, viszont így egy-egy alapos szócikk megírásához akár egy hónapnyi munkára is szükség lehet – mindezt önkéntesként.

Ez, valamint a grandiózus növekedés és a finanszírozhatóság kérdése is oka annak, amiért már sokszor, sokan előre eltemették a Wikipédiát. Gervai viszont úgy látja, a rendszerrel túljutottak azon, „hogy csak úgy meg lehessen halasztani”. A relevanciája, a szerkesztési módja, vagy akár a szerkesztői gárdája folyamatosan és dinamikusan változott ugyan az utóbbi másfél évtizedben is, de az interneten ma nincs konkurense. Lehet, hogy nem marad ugyanaz, ahogy ma ismerjük, de ami adatként már ott van benne, az ott is marad – véli Gervai Péter.

A Wikipédia aktuális lényege ugyanis ott keresendő, hogy nincs a kíváncsiság kielégíthetőségének terjedelmi korlátja, így végtelen mennyiségű olvasnivalót kínál. Ráadásul az az előnye is megvan a könyvekkel szemben, hogy a közérthetőséget elsődleges szempontként kezeli, így a Wikipédiát az átlagember is jól tudja használni. Van benne ugyan sok specifikus információ, de a szócikkek úgy íródtak, hogy az elején mindenki megérthesse a benne foglaltakat. Gervai azért szereti ezt a tagolást, mert a Wikipédia ezzel lehetőséget ad azon emberek kíváncsiságának a kiszolgálására is, akik nem szeretnek sokat olvasni, nem hajlandók sok energiát fektetni a tudásba, csak tudni akarnak.

„Nekem az a célom, hogy az emberek a szándékaik szerint tájékozottak legyenek – lehetőleg mindenről, és így tudjanak dönteni”

– magyarázza.

Szabó M. István cikkét teljes terjedelmében elolvashatja a HVG Extra Business 2017/4-es számában.

A legutóbbi lapszám középpontjában a tudásmegosztás és a mentorálás témája áll. Interjúkkal, portrécikkekkel, szakértői anyagokkal próbáljuk bemutatni az életen át tartó tanulás egyik módját, amely megkülönböztethető képességeket kölcsönözhet nekünk.

Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg!

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
20 év börtönt kapott a Call of Duty-játékos, mert megöltek miatta egy embert

20 év börtönt kapott a Call of Duty-játékos, mert megöltek miatta egy embert

168 Óra: Több ezer milliárd forintba is kerülhet Magyarországnak az Elios-ügy

168 Óra: Több ezer milliárd forintba is kerülhet Magyarországnak az Elios-ügy

Havasi: Kacsa, hogy Gruevszki a miniszterelnök házában lakik

Havasi: Kacsa, hogy Gruevszki a miniszterelnök házában lakik

“Ez legalább nem fagy le” – miért esküszik sok magyar ma is a Windows XP-re és a 7-re?

“Ez legalább nem fagy le” – miért esküszik sok magyar ma is a Windows XP-re és a 7-re?

Brüsszeltől vár segítséget a kormány az osztrák családi pótlék ügyében

Brüsszeltől vár segítséget a kormány az osztrák családi pótlék ügyében

Megvan a Fortnite és a PUBG méltó kihívója? Új játék jön a telefonokra, és nem akárkitől

Megvan a Fortnite és a PUBG méltó kihívója? Új játék jön a telefonokra, és nem akárkitől