HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Hogyan formálják a találmányok a gazdaságot? – teszi fel a kérdést új könyvében Tim Harford közgazdasági újságíró. Cikkünkben a szögesdrót Amerikára - és az ország későbbi befolyását tekintve az egész világra - gyakorolt hatása kerül terítékre.

1876 végén John Warne Gates egy texasi katonai bázison drótkerítésből karámot épített, és elkezdett fogadásokat kötni a nézőkkel, hogy vajon az oda terelt erős bikák áttörik-e a törékeny drótot. Nem tudták. Sőt, amikor Gates segítőtársa izzó billogvassal a csordára támadt, még akkor is tartott a drótkerítés. Gates újfajta kerítésére hamarosan özönleni kezdtek a megrendelések. A korabeli reklám ezt a kerítést – az illinois-i Joseph F. Glidden szabadalmát – „a korszak legnagyobb felfedezéseként” népszerűsítette.

Miért volt szükség rá?

Míg mai fejjel a telefont egyértelműen forradalmi újításnak tartjuk, a szögesdrót hasonlóképp óriási változásokat hozott Nyugat-Amerikában, ráadásul sokkal gyorsabban. Joseph Glidden szögesdrótterve nem az első volt, de a legjobb – a birtokok körül ma is éppen ugyanezt látni. A hegyes tüske egy sima drótra csavarodik rá, majd – nehogy szétcsússzanak – egy második szál sima drót csavarodik össze az elsővel. A farmerek azonnal lecsaptak az ötletre.

Nem ok nélkül örültek az amerikai gazdák a szögesdrótnak. Abraham Lincoln 1862-ben aláírt telepestörvénye ugyanis meghatározta, hogy minden becsületes állampolgár Amerika nyugati területein igényt tarthatott 160 hold földre. Cserébe nem kellett mást tenni, csak otthont építeni és öt éven keresztül művelni a földet. Az volt az elképzelés, hogy a telepestörvény jó hatással lesz a földekre, másrészt az amerikai állampolgárokra, azáltal hogy a szabad és szorgalmas földtulajdonos a nemzet jövőjének alapja lesz.

Egyszerűen hangzik. A préri óriási, feltérképezetlen területe azonban inkább lett volna alkalmas nomádok számára, mint a telepeseknek. Sokáig ez a rész a bennszülött amerikaiaké volt. Miután az európaiak megérkeztek és egyre nyugatabbra nyomultak, a cowboyok szabadon terelgették csordáikat a síkvidéken. A telepeseknek azonban szükségük volt kerítésekre, nem utolsósorban azért, hogy visszatartsák a szabadon nyargalászó marhákat, nehogy letapossák a termést. Fa nem volt túl sok, a tüskebokorsövény pedig lassan növekedett. Az egyszerű drótkerítés sem működött, hiszen a csorda könnyen átgázolt rajta. 1870-ben az amerikai mezőgazdasági minisztérium kutatása arra jutott, hogy amíg valamelyik kerítéstechnológia nem válik be, lehetetlen lesz Nyugat-Amerikában letelepedni.

Lehetővé tette a törvény érvényesítését

A szögesdrót azonban gyorsan megváltoztatta, amit a telepestörvény nem tudott. Feltalálása előtt a préri határtalan tér volt: inkább hasonlított az óceánhoz, mint művelhető földterülethez. A magántulajdon sem volt jellemző, egyszerűen nem lehetett megoldani. A szögesdrót tehát a telepesek egyik legnagyobb problémáját oldotta meg.

De véres összeütközéseket is szított, amikor a telepes gazdák megpróbálták kijelölni földtulajdonuk határait. E területeket korábban az őslakos indián törzsek birtokolták. Huszonöt évvel a telepestörvény után azonban megszületett a Dawes-törvény, amely erőszakkal jelölt ki területeket őslakos családok számára, a megmaradt földeket pedig fehér gazdáknak adta. Nem csoda, hogy e törzsek az ördög kötelének nevezték el a szögesdrótot.

A cowboyok is gyűlölték a drótkerítést: a marhák csúnya sérüléseket és fertőzéseket szedtek össze miatta. A hóviharok közeledtével a jószágok délre indultak, olykor azonban fennakadtak a kerítésen, és ezrével hullottak el.

Miközben a szögesdrót eredeti értelme az volt, hogy érvényt szerezzen a törvényes határoknak, sok kerítés illegálisan épült, megkísérelte magáncélokra kisajátítani a közös tulajdonú földet. Amikor nyugaton mindenfelé elterjedtek a szögesdrót kerítések, harcok törtek ki. A hatóságok bekeményítése után azonban véget értek a kerítésromboló háborúk, a szögesdrótok pedig megmaradtak.

Filozófiai vita a határokról

Az Egyesült Államok alapító atyáira nagy hatást gyakorló 17. századi angol filozófus, John Locke sokat tépelődött azon, miként juthat valaki törvényesen saját földterülethez. Hogyan vált a természet ajándéka magántulajdonná? Vajon mindez szükségszerű következménye volt annak, hogy valaki egy csapat féleszűvel mindent megkaparintott, amit csak tudott? Ha igen, akkor minden civilizáció erőszakos rablásokra épült. E végkövetkeztetés nem nagyon tetszett Locke-nak – vagy legalábbis a bőkezű támogatóinak.

Locke szerint egyedül a saját munkánkat birtokoljuk. Ha pedig a munkaerőt és a természet nyújtotta földet összeadjuk – például felszántjuk a talajt –, akkor elegyítettünk valamit, ami ténylegesen a miénk, valamivel, ami senkié. Azáltal válik tulajdonunkká a föld, hogy dolgozunk vele, megműveljük.

Barbara Arneil Locke-szakértő politológus szerint a Hogyan hoztak létre magántulajdont az első emberek? kérdés Locke számára egyet jelentett a Kinek van joga kisajátítani az amerikai földeket? kérdéssel. Az érvelés előfeltételeként azt is állítania kellett, hogy a föld termékeny, de gazdátlan, vagyis, mivel az őslakos törzsek nem „fejlesztették”, nincs joguk birtokolni. Ezt a nézetet nem minden európai filozófus osztotta. Jean-Jacques Rousseau, a 18. századi francia filozófus tiltakozott a bekerítés ellen.

A magántulajdonra épülő modern gazdaság nyitott kérdései

A modern gazdaság a magántulajdonra épül: arra a jogi tényre, hogy a legtöbb dolognak van tulajdonosa. A modern gazdaságok ráadásul azon az elképzelésen alapulnak, hogy a magántulajdon jó dolog, mert befektetésre és a tulajdon fejlesztésére ösztönöz. Lehet az egy parcella föld az amerikai Közép-Nyugaton, egy lakás Kalkuttában vagy épp egy szellemi tulajdon. Ez tényleg nyomós érv – könyörtelenül fel is vonultatta mindenki, aki azt bizonygatta, hogy az indiánoknak nem volt igazán joguk a saját területükhöz, mert nem művelték aktívan. A jogi tények azonban elvont dolgok. A birtoklás előnyeinek megszerzéséhez ellenőrzést kell gyakorolni a tulajdon felett.

A szögesdrót továbbra is a világon széles körben használt eszköz földek elkerítésére. A gazdaság sok más szegmensében is tombol a harc azért, hogy a gyakorlatban is birtokoljuk, ami elméletben a miénk. Lehet a zenészek művein copyright, ám a szerzői jog gyenge védelmet nyújt a fájlmegosztó szoftverekkel szemben. Még senki nem találta fel a virtuális szögesdrótot, amely ugyanolyan hatékonyan keríti körbe a dalokat, mint a szögesdrót a földet. A digitális gazdaság kerítésromboló háborúi semmivel sem kevésbé szenvedélyesek, mint a vadnyugati csaták voltak: a digitális jogokért folyó harcokban például a Disney, a Netflix és a Google küzdenek, míg a kalózok gyorsan elbánnak a digitális szögesdróttal. Amikor bármely gazdasági rendszerben a tulajdon védelme terítékre kerül, nagy a tét.

A fenti írás Tim Harford A csecsemőtápszer, a radar és a kettős könyvelés című könyvének egy szerkesztett részlete.

Hogyan változtatta meg a fogamzásgátló tabletta a jogász szakmát? Miként tette tönkre a vonalkód a családi kisboltokat? Miért növelte az egyenlőtlenséget a gramofon? Tim Harford közgazdasági újságíró könyvében – a rováspálcától a vonalkódig, a betontól az ékírásig - 50 találmányt mutat be a fentihez hasonlóan emlékezetes történetekkel. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Romák integrációja: javuló helyzet

Romák integrációja: javuló helyzet

A normalitást meg kell védenünk! - A HVG adventi kalendáriumában ma: Sztojcsev Iván

A normalitást meg kell védenünk! - A HVG adventi kalendáriumában ma: Sztojcsev Iván

Magyar kormányzati oldalakat és szervereket is vírussal fertőztek meg, sok adatot ellophattak a hackerek

Magyar kormányzati oldalakat és szervereket is vírussal fertőztek meg, sok adatot ellophattak a hackerek

Modern robotot mutatott be az orosz állami tévé, de kiderült, hogy csak egy jelmezbe öltözött ember volt az – videó

Modern robotot mutatott be az orosz állami tévé, de kiderült, hogy csak egy jelmezbe öltözött ember volt az – videó

Fellélegezhet Justin Bieber, új negatív rekord született a YouTube-on

Fellélegezhet Justin Bieber, új negatív rekord született a YouTube-on

Tüntetők jutottak fel a Fidesz-székház erkélyére

Tüntetők jutottak fel a Fidesz-székház erkélyére