HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A pénz nem az a nagyszerű ösztönző erő, amelynek a többségünk feltételezi, sőt néha még eltántorítóan is hathat. A hatékony ösztönzés titka a kapcsolódás és a jelentőség érzetének megteremtése – mutat rá Dan Ariely pszichológia- és viselkedési közgazdaságtan professzor.

A munkavállalói elkötelezettségről 2000 óta adatot gyűjtő Gallup közvélemény-kutató szerint az amerikai alkalmazottak többsége nem motivált a munkájában. Ma 50% nem elkötelezett (azaz bejár dolgozni, de nem érzi magára nézve kötelező érvényűnek a munkaszerződését), és 17% aktívan nem elkötelezett (vagyis ki is mutatja elégedetlenségét).

A negatív motivációt nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a nem elkötelezett munkavállalók jellemzően későn érkeznek, korán elmennek, a lehető legkevesebb energiát fektetik a munkájukba, lazábban kezelik a céges költségszámlákat, és az is előfordul, hogy rendszeresen szabotálják a munkaadójukat.

Miért veszítik el az emberek a munkahelyi motivációjukat?

Részben azért, mert a mai napig az ipari forradalom korában kialakult fogalmak mentén gondolkodunk. Vagyis, a munkaerőpiacot olyan helynek tekintjük, ahol az egyének a befektetett energiájukat bérre cserélik. Ebből pedig azt a következtetést vonjuk le, hogy az embereket többnyire nem érdekli, mi történik a munkájukkal, egészen addig, amíg elfogadható kompenzációban részesülnek érte.

A munkavégzést munka és bér viszonyára leegyszerűsítő szemlélet Adam Smith 1776-os művéből, A nemzetek gazdagságából ered. Ebben a skót közgazdász kifejti, milyen előnyös a nagy feladatokat fázisokra bontani, és az embereknek alfeladatok elvégzésére szakosodni. Híres gombostűgyári példája valahogy így nézett ki: „Az egyik ember drótot húz, a másik egyenget, a harmadik szabdal, a negyedik hegyez, az ötödik csúcsot köszörül, hogy ráilleszthessék a fejet.”

Az ipari forradalom gyártulajdonosa valóban nagyobb nyereséget könyvelhetett el az előállítás részfeladatokra bontásával, és szakosodott munkások alkalmazásával. Ez utóbbiak szemszögéből azonban ez a megközelítés azt jelentette, hogy többé nem volt nagyobb szerepük, mint egy gépezet fogaskerekeinek. Csupán a bérükért dolgoztak, és nem érzékelték, hogy a feladatuk miként illeszkedik a nagy egészbe.

A kapitalizmus működését egy egyszerű képlettel leírhatónak tekintették: az embereknek vannak vágyaik és szükségleteik, az ezek kielégítését szolgáló dolgokat a vállalatok legyártják és kiszállítják, a munkások pedig lehangoló körülmények között gürcölnek azért, hogy megvásárolhassák a termékeket. Azt feltételezték, hogy az örömtelen robotért járó ellenszolgáltatás (bércsekk) kellően vonzó, vagyis megéri szenvedni, ha aztán cserébe hozzájuthatnak a kívánt tárgyakhoz.

Smith iparosodás kori nézeteit generációk örökítették tovább egymásnak megkérdőjelezhetetlen igazságként, ám ahogyan a modern kutatások bizonyítják, a munka a pénznél és megvásárolható dolgoknál többről szól.

Hogyan motiválhatjuk magunkat?

Akár otthon, akár a munkahelyünkön időről időre előfordulhat, hogy ránk tör az unalom és minden olyan céltalannak tűnik. Azon kapjuk magunkat, hogy ugyanazt az egyhangú, hálátlan tevékenységet végezzük újra meg újra. Hogyan javíthatunk a helyzetünkön, amikor a körülményeken nem változtathatunk? A válasz a mentális keretünk átalakításában rejlik.

Egy kórházi alkalmazott például – akinek a szemétkihordás és a műtéti eszközök fertőtlenítése volt a feladata - néhány hónap elteltével annyira belefásult a munkájába, hogy a munkanélküliség perspektívája is vonzóbbnak tűnt a maradásnál. Az édesanyja azonban ráébresztette, hogy az övé a kórház egyik legfontosabb állása, mert az oda kerülő emberek különösen védtelenek a veszélyes baktériumokkal szemben. Elmagyarázta, hogy az ő munkája nélkül a páciensek még betegebbekké válhatnak, sőt akár meg is halhatnak. Mindez más megvilágításba helyezte a fiatalember teendőit, és ismét büszke lett arra, amit csinál.

Amikor tehát unottnak és motiválatlannak érezzük magunkat, tegyük fel a kérdést: Miként segít a munkám másoknak? Hogy tudom meglátni, mi az értelme? Ezzel a szemléletmóddal jó eséllyel képesek leszünk megtalálni a pozitív választ. A sziszifuszi típusú munkákban is megpróbálhatjuk felfedezni a kreativitást vagy a tanulási lehetőséget.

A fenti cikk Dan Ariely Motiváció című könyvének szerkesztett részlete. Mi indít cselekvésre, miért vesződünk hálátlannak tűnő feladatokkal, miért csináljuk? – teszi fel a kérdést könyvében Dan Ariely, aki a motivációt és az irracionális emberi viselkedést kutatja. Tökéletes válasz természetesen nem létezik, ám a háttérben rejlő okok és mozgatórugók feltárása, a motivációink megértéséhez vezető út izgalmas, érdekes és hasznos, vagyis igen motiváló. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
HVG Extra Business Business magazin

Hogyan építsünk bizalmat?

Ha megismerjük viselkedésünk mozgatórugóit, növelhetjük csapatunkban a bizalom és az együttműködés kialakulásának esélyét, a cég iránti lojalitást, továbbá erősíthetjük a vállalati kultúrát. Tudományos kísérletek az együttműködésről.

HVG Extra Business Business magazin

Milyen hatással van a munkahelyi pletyka a cég működésére?

Minél kiterjedtebb a munkahelyi pletyka, annál inkább kel önálló életre. Alulról szerveződő módon alakítja ki saját útjait, egyben feladatokat vesz át a formális vezetői kommunikációtól. Cikkünkben megmutatjuk, miként befolyásolhatja egy vállalat működését a pletyka.

Négykerekűt is gyárt már a Segway, és csodásan néz ki

Négykerekűt is gyárt már a Segway, és csodásan néz ki

132 ezer forint különbség is lehet a bolti eladók fizetése között

132 ezer forint különbség is lehet a bolti eladók fizetése között

Kovács Patrícia: „Nagyon érdekel, hogy mi van az ajtó mögött”

Kovács Patrícia: „Nagyon érdekel, hogy mi van az ajtó mögött”

Távozhat Trump védelmi minisztere

Távozhat Trump védelmi minisztere

Pénzbírságra ítéltek egy férfit, aki levizelte az auschwitzi áldozatok emlékművét

Pénzbírságra ítéltek egy férfit, aki levizelte az auschwitzi áldozatok emlékművét

Megszavazták: vége a lakástakarékok állami támogatásának

Megszavazták: vége a lakástakarékok állami támogatásának