„Türelmesen kerestem a lehetőséget, hogy erre a pályára léphessek”

„Türelmesen kerestem a lehetőséget, hogy erre a pályára léphessek”

Utolsó frissítés:

HVG Extra Business Szerző:

HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az űripar jellemzően nem része a mindennapi beszélgetéseinknek, pedig Magyarország is képviselteti magát a területen: van például saját űrkutatási irodánk is. Vezetője, Tari Fruzsina a gyerekkora óta tudta a célt, az oda vezető utat pedig határozott lépések kombinációjával járta végig. Interjú.

HVG Extra Business: 2014-ben került a Magyar Űrkutatási Iroda élére. Kevesen büszkélkedhetnek azzal, hogy jogi és műszaki felsőfokú végzettségük is van – mindez pedig az űrszektorral tetézve igazi különlegesség. Honnan jött az érdeklődés?

Tari Fruzsina: A középiskolában csillagásznak vagy meteorológusnak készültem. Aztán mégis inkább a földhöz ragadt témákat céloztam meg. Előbb jött a kevésbé férfias szakmának látszó jog, majd a műszaki egyetemen az ipari termék- és formatervező mérnök szak.

HVG Extra Business: Hogyan csatlakozott ehhez a párosításhoz az űr?

Tari Fruzsina: Amikor kiderült számomra, hogy létezik világűrjog, arra gondoltam, hogy a diplomamunkámat ebből írom. Bár akkoriban úgy tűnt, ennek Magyarországon nincs létjogosultsága, úgy gondoltam: az ember legalább egyszer foglalkozzon azzal, amivel szeretne. Aztán tagja lettem a Magyar Asztronautikai Társaságnak, majd onnan vezetett az út az iroda élére.

HVG Extra Business: Milyen előnyei voltak a bejárt kacskaringós szakmai útnak?

Tari Fruzsina: A jogi végzettség elsősorban a jogszabályi környezet és a nemzetközi kapcsolatok megfelelő átlátásához és kezeléséhez szükséges. A műszaki ismeretek és a mérnöki gondolkodás megértése pedig elsődleges a hazai és a nemzetközi szakma előtti hitelességem megszerzésében és fenntartásában. Az egyes űrprogramok megértéséhez és a megfelelő programok támogatásához szintén hasznos ez a kettős profil.

Névjegy
Dr. Tari Fruzsina 1980-ban született Székesfehérváron. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, majd ezzel részben párhuzamosan a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának ipari termék- és formatervező mérnök szakán végzett. Ezt követően a XI. Dél-Párizsi Egyetem Jean Monnet Karán elektronikus hírközlési és világűrjogi mesterdiplomát szerzett. Magyarországra hazatérve a Faludi Wolf Theiss nemzetközi ügyvédi irodában dolgozott ügyvédjelöltként, miközben a MASAT 1 magyar műhold felbocsátásának jogi munkáin segédkezett, majd a Vodafone Magyarország Zrt.-nél lett jogtanácsos. A Magyar Asztronautikai Társaságnak 2002-től tagja, majd 2014-től elnökségi tag; a Magyar Űrkutatási Irodát 2014 óta a vezeti.

HVG Extra Business: Amikor Párizsba ment tanulni, tisztán látta maga előtt az utat, vagy inkább csak a témát szerette volna jobban megismerni?

Tari Fruzsina: Attól kezdve, hogy elkezdtem világűrjoggal foglalkozni, minden alkalmat megragadtam, hogy erről a területről több ismeretet szerezzek. Nem tudtam pontosan, milyen utat járok majd be, de „nyitott szemmel jártam”, és türelmesen kerestem a lehetőséget, hogy erre a pályára léphessek. Emellett látszólag a területhez nem kapcsolódó munkákat is végeztem, de az ott megszerzett tapasztalataim is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy ezen a területen eredményes lehessek. Természetesen a jogi egyetem végén azért bemutatkoztam Both Elődnek, aki 17 évig vezette a Magyar Űrkutatási Irodát, de akkor még nem volt hely az irodánál jogásznak, és szükség sem volt rá. Később mégis úgy alakult, hogy a nyugdíjba vonulásakor – a rólam adott ajánlása alapján is – én kerültem az iroda élére. A két időpont között éppen tíz év telt el. Ez alatt elvégeztem a párizsi egyetemet, ismeretterjesztő előadásokat tartottam a világűrjogról, ügyvédjelölti időszakomban pedig az iroda nevében véleményeztem az első magyar műhold felbocsátási szerződését.

HVG Extra Business: Ha egy laikus az űriparra gondol, a NASA, a holdra szállás és a televízióban látott rakétafelbocsátások jutnak eszébe. Magyarországtól ez nagyon távol áll, mit csinál itthon az űripar?

Tari Fruzsina: Az említett példák az űripar látványos formái, de a terület számtalan egyéb szolgáltatását használjuk napi szinten. Ilyen például a GPS-ként ismert műholdas helymeghatározás, vagy a meteorológiai előrejelzés kapcsán nap mint nap látott műholdfelvétel a televízió képernyőjén. Magyarország 2015 óta tagja az Európai Űrügynökségnek, ezáltal pedig nemzetközi űrprogramok közvetlen résztvevője. A hazai űripari és űrkutatási szervezetek az iparágban elsősorban beszállítóként vesznek részt egy-egy alkatrésszel, berendezéssel, műszerrel vagy digitális termékkel. Itthon körülbelül 50 űripari és űrkutató szervezetről beszélhetünk, és körülbelül 400 szakemberről – ami nem is nagyon kis szám.

HVG Extra Business: A hazai űrkutatási tevékenység – összehasonlítva például az amerikaival – mikor juthat el arra a szintre, hogy ismert terület legyen, akár munkavállalói körben is?

Tari Fruzsina: Az űrtevékenység nagyon érdekes terület: az állam nélkül egyelőre nincs űrkutatás, de a magánszektor hatékonyabb a legtöbb fejlesztés hasznosításában. Ezért az űrtevékenységhez kötődő kutatás és ipar csak az állam és a magánszektor szoros összekapcsolódásával lehet rentábilis. Az államnak azért kell magára vállalnia az első technológia kifejlesztését, mert annak finanszírozása túlmutat a magánszektor szereplőinek képességein.

HVG Extra Business: Amikor az iroda élére került, milyen programot látott maga előtt?

Tari Fruzsina: Úgy fogalmaztam meg, hogy újjáépítést kell végrehajtani. Elsődleges feladat volt a csatlakozás az Európai Űrügynökséghez, és a szervezet belső működésének megismerése. Hosszú távú gondolkodást igényel annak eldöntése, melyik programnak van létjogosultsága a szektorra jellemző, 15–20 éves megvalósítási időkkel dolgozva. A másik cél a kétoldalú nemzetközi kapcsolatok ápolása volt, hogy minél inkább be tudjuk mutatni a hazai űrszektort, és ezzel segítsük az üzletszerzését. Ennek egyik eleme volt az az űrkatalógus, amelyben bemutattuk az összes hazai űripari szereplőt, képességeikkel és eddigi tapasztalataikkal. Hosszú távú kitűzött célom, hogy ne csak külföldi beszállítóként fejlődjünk, hanem gyártsunk és üzemeltessünk magyar műholdat. Ezt egyrészt az állam saját érdekből is használhatná, másrészt az így gyűjtött különleges információt nemzetközileg is tudnánk szolgáltatni.

HVG Extra Business: Hallhatunk erre példát?

Tari Fruzsina: A technológia támogathatná például a mezőgazdaságot. Jó műholdas felvételek alapján meg lehet állapítani a talaj felázottságát, vagy hogy hol vannak a jellegzetes belvizes területek. Ugyancsak műhold segíthet megbecsülni, mekkora egy erdő fatömege, mekkora a teljes terület, hol termeltek ki fákat – ezzel is segítve a változáskövetést. Műholdak mérhetik a városok körüli levegő összetételét és szennyezettségét, segítve a várostervezést. Az építésügy a felvételek segítségével láthatná, hol van nem bejelentett építkezés vagy illegális szemétlerakó. Nem kellene csak megérzés vagy bejelentés alapján pásztázni a környéket.

HVG Extra Business: Mi szükséges ennek a megvalósulásához?

Tari Fruzsina: A feladat két részből áll: egyrészt a megfelelő műhold felbocsátásából és azon a szenzorok üzemeltetéséből, másrészt az adatok eltárolásából és az elemzéshez szükséges szaktudásból. Az utóbbi iránti igény munkahelyeket teremthet, és a szolgáltatást igénybe vevő szervezeteket is hatékonyabbá teszi.

HVG Extra Business: Hol tartunk most?

Tari Fruzsina: Jelenleg az elemzési szaktudásra fókuszálunk, és ennek a megalapozásához már készül is a földmegfigyelési információs rendszer. Ennek célja, hogy Magyarországról minél több felvételt beszerezzen, tároljon és feldolgozzon. A rendszert a megfelelő szoftveres képességekkel látjuk el, hogy a felvételek feldolgozása után azok akár laikusok számára is érthetők legyenek.

HVG Extra Business: Felmerült már önben, hogy a nemzetközibb témákban, külföldön helyezkedjen el?

Tari Fruzsina: Én itthon vagyok igazán boldog, ezért a szakmai céljaimat is az itteni lehetőségek között igyekszem kiteljesíteni. Élvezem a munkámat, hiszen itthon vagyok, mégis nemzetközi helyszíneken dolgozhatok a hazai űrtevékenység előremozdításán.

Mata Juli cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2018/2-es számában.

Miért nincs több női vezető? Miért sikeresebbek a férfiak? Sheryl Sandberg Dobd be magad című könyve nem vitatja a társadalmi korlátok szerepét, de önkritikusan elemzi, hogyan korlátozzák a nők, akarva-akaratlan, maguk is karrierjüket. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.