Érdemes-e magolni? Mi ennek a tanulási módszernek a hátránya?

Érdemes-e magolni? Mi ennek a tanulási módszernek a hátránya?

Utolsó frissítés:

HVG Extra Business Szerző:

HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az iskolában a legtöbben bemagoltuk a verseket és a matematikatételeket. Van, aki ugyanezzel a módszerrel jegyez meg más információkat is. De vajon mennyiben hatékony ez a módszer?

A magolás lényege az ismételgetés. Minél többször elismétlünk valamit, annál nagyobb az esélye, hogy megragad a fejünkben.

Egyes országokban eltérő kifejezést használnak erre a tanulási módszerre. Görögül azt mondják, papagalia, azaz „papagájtanulás”, Franciaországban pedig a par cœur, azaz „szívből” kifejezéssel élnek. Egyik országban sem tartják túl sokra a módszert, a tanárok szerint fontosabb a megértés.

Kína egyes részein úgy hívják, hogy tian yazi, azaz „kacsatömés”, Németországban pedig a der Nürnberger Trichter, azaz „a nürnbergi tölcsér” kifejezést használják, mindkét esetben arra utalva, hogy a tudást egyszerűen beletöltik a diákok fejébe. Kínában ugyanakkor a magolást a tanulás fontos elemének tartják.

Mi a hátránya?

Az információ sokszori elismétlése valóban növeli az esélyét, hogy emlékezetünkbe véssünk valamit, a legnagyobb gond azonban ezzel az, hogy nem kell hozzá megértenünk, amit tanulunk. Ha ugyanis a megjegyzett információt nem igazán értjük, nem fog kapcsolódni a meglévő tudásunkhoz (fogalmakhoz), ezért később nehezebb lesz felidézni.

Ez magyarázza, hogy a bemagolt anyagot miért felejtjük el olyan gyorsan, ha nem gyakoroljuk rendszeresen. Ennek tökéletes példája az a diák, aki a vizsga előtt teletömi a fejét információval, de pár hónap múlva már szinte semmire sem emlékszik belőle.

Magolás vagy önellenőrzés?

Az értelmes tanulás, amely során az új információt megértjük és a meglévő tudásunkhoz kapcsoljuk, általában jobb és tartósabb emlékeket eredményez.

A hatékony tanulás másik módszere az „önellenőrzés”. Ennek az a lényege, hogy rendszeres időközönként ellenőrizzük a megjegyezni kívánt információt a memóriánkban, még aznap vagy később.

Miután megpróbáltuk felidézni, összevetjük az információ helyességét az eredeti adatokkal. Az önellenőrzés hatékonyabb a magolásnál, és jobb módszer a memória fejlesztésére.

Egy gyakorlati példa

Tegyük fel, hogy az alábbi adatokat szeretnénk megjegyezni egy vetélkedőre, amin egy hét múlva veszünk részt. Magoljuk be az első 3 tényt: egyenként ismételjük el  őket hangosan tízszer! Ezután egy nap alatt tanuljuk meg a másik 3 tényt önellenőrzéssel! Olvassuk el őket újra, majd később a nap folyamán ellenőrizzük a tudásunk!

Addig folytassuk, amíg mindhárom tényt hiba nélkül fel nem tudjuk idézni. Két nap múlva próbáljuk felidézni mind a 6 tényt.

- 2009-ben 528 millió ember élt az észak-amerikai kontinensen.

- Az Egyesült Királyságban a férfiak várható élettartama 77,6 év, a nőké 81,7 év.

- A Vénusz légkörét elsősorban szén-dioxid alkotja.

- Az oximoron két ellentétes értelmű szó összekapcsolása (például fülsiketítő csend).

- 2005-ben Algéria 15 éves és annál idősebb lakosságának 34%-a volt analfabéta.

- Az egymérföldes síkfutás világrekordját egy marokkói atléta tartja, aki 1999-ben 3 perc 43 másodperc alatt futotta le a távot.

A fenti cikk egy szerkesztett részlet a Fejleszd a memóriád! című könyvből. Önnel is előfordult már, hogy nem emlékezett arra, hogy hova tette a kulcsot? Bemutatkozott valakinek, akit elvileg már ismert? Elfelejtett egy születésnapot vagy valamilyen fontos évfordulót? Pascale Michelon könyve segítségével csökkentheti a feledékenységet, és javíthatja az általános mentális állapotát. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.