HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Mi győzte meg a befektetőket a Facebook korai növekedése idején? Eric Ries Szilícium-völgyi vállalkozó és író eszmefuttatása a legfontosabb nem bizonyított feltételezésekről.

2004-ben három másodéves egyetemista érkezett a Szilícium-völgybe új sütetű egyetemi közösségi hálózatukkal. Addigra egy maroknyi intézményben működött élesben. Nem volt piacvezető közösségi hálózat, még csak nem is volt első az egyetemiek között: más cégek már korábban piacra dobtak ennél több funkciót kínáló termékeket. 150 ezer regisztrált felhasználójával nagyon keveset hozott a konyhára, azon a nyáron a fiatalok mégis megszerezték az első 500 ezer dollárnyi kockázati tőkét. Alig egy év múlva még 12,7 milliót.

Mostanra persze már mindenki kitalálta, hogy ez a három másodéves egyetemista Mark Zuckerberg, Dustin Moskovitz és Chris Hughes, a Facebook megalapítói voltak. Történetük bejárta a világot. Sok figyelemre méltó vonása van, de csak egyre szeretnék összpontosítani: hogyan tudott a Facebook ennyi pénzhez jutni, amikor olyan kevesen használták?

A befektetőket két tény győzte meg leginkább a Facebook korai növekedése idején. Az egyik, hogy mennyi időt töltöttek a Facebook aktív felhasználói az oldalon. A felhasználók több mint fele minden áldott nap bejelentkezett. Ez korai példa arra, hogyan erősítheti meg egy vállalat értékhipotézisét – azt, hogy az ügyfelek értékesnek találják a terméket.

A Facebook kezdeti lendületére vonatkozó második meggyőző tény az volt, milyen ütemben terjedt el az első néhány egyetemen. A növekedési ütem lenyűgöző volt: a Facebook 2004. február 4-én indult, és a hónap végére a Harvard hallgatóinak közel háromnegyede használta, pedig egy fillért sem költöttek marketingre vagy reklámra. Más szóval, a Facebook beigazolta a növekedési hipotézist.

Ez a két hipotézis a két legfontosabb nem bizonyított feltételezés, amelyekkel minden új startup szembesül.

Akkoriban sokan kritizálták a Facebook első befektetőit, és azzal jöttek, hogy a Facebooknak „nincs is üzleti modellje”, és csak szerény árbevételt tud felmutatni. A Facebookban a dotkomkorszak túlkapásainak visszatérését látták: mint amikor a kis forgalmú cégek hatalmas tőkéhez jutottak, csak hogy „felkeltsék a figyelmet” és „gyorsan nagyra nőjenek”. A dotkom-korszak számos startupja azt tervezte, hogy később más reklámozóknak adja el a felkeltett figyelmet. Valójában ezek a szétpukkadt dotkom-lufik szinte csak közvetítőkereskedők voltak: fizettek azért, hogy felkeltsék az ügyfelek figyelmét, majd azt tervezték, hogy másoknak eladják ezt a figyelmet.

A Facebook azonban másként működött, mert más volt a növekedés motorja. Nem fizetett semmit az ügyfélszerzésért, és vonzereje folytán napról napra egyre több ügyfél figyelmét vonta magára. Márpedig az soha nem volt kérdéses, hogy a figyelem értékes a reklámozók szemében.

A startupoknak olyan kísérleteket kell végezni, amelyek segítségével meg tudják határozni, milyen technikák fognak működni az adott körülmények között. A startupok esetén a stratégiának az a szerepe, hogy segítsen megtalálni a megfelelő kérdéseket.

A stratégia feltevéseken alapul

Minden üzleti terv előfeltevések sorával kezdődik. Ezekből kiindulva körvonalaz egy stratégiát, majd bemutatja, hogyan lehet megvalósítani a vállalat vízióját. Mivel nem bizonyított tény, hogy igazak az előfeltevések (végül is ezért feltételezések), és tényleg gyakran tévesnek bizonyulnak, a startup kezdeti erőfeszítéseinek célja, hogy a lehető leggyorsabban tesztelje ezeket.

A hagyományos üzleti stratégia abban jeleskedik, hogy segít a menedzsereknek egyértelműen azonosítani, mely előfeltevéseket hozzák az adott vállalatnál. Az innovatív vállalkozó első kihívása abban áll, hogy olyan szervezetet hozzon létre, amely szisztematikusan tudja tesztelni ezeket a feltételezéseket. A második kihívás az, hogy ezt a precíz tesztelést úgy végezze, hogy közben nem veszíti szem elől a vállalat vízióját.

A tipikus üzleti terv számos előfeltevésében nincsen semmi különös. Ezek jól megalapozott tények, amelyeket az ágazati tapasztalatokból vagy egyszerű következtetéssel lehet levezetni. A Facebook esetén nyilvánvaló volt, hogy a reklámozók fizetni fognak az ügyfelek figyelméért. A hétköznapi részletek között azonban megbújik egy csomó előfeltevés. Több bátorság szükséges ahhoz, hogy az ember szemrebbenés nélkül – és jelen időben – kijelentse: „Szerintünk az ügyfelek nagyon vágynak arra, hogy a miénkhez hasonló terméket használhassanak”, vagy „Szerintünk a szupermarketek felveszik termékünket a kínálatukba”.

Az innovatív vállalkozók klasszikus jellemzője, hogy úgy tesznek, mintha ezek a feltételezések máris igazak lennének. Találó rájuk a nem bizonyított feltételezés kifejezés, hiszen az egész vállalkozás sikere ezeken áll vagy bukik. Ha igaznak bizonyulnak, akkor fergeteges lehetőségek nyílnak meg előttük. Ha tévesnek, akkor a startup a teljes kudarcot kockáztatja.

A fenti cikk Eric Ries Lean Startup című könyvének szerkesztett részlete. Ries szerint a startupoknak át kell hatolniuk a bizonytalanság ködén, hogy megtalálják a fenntartható vállalkozáshoz vezető sikeres utat. A lean gyártás tapasztalataira építve a Lean Startup forradalmian új menedzsmentmódszert kínál. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
HVG Extra Business Business magazin

Sikerre vágyik? Íme 5 makacs tévhit, ami csak nehezíti a dolgát!

Hogyan lehetséges a gyarapodás a bizonytalanság közepette? Mekkora a szerencse és az innováció szerepe a tartósan jó teljesítményben? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad a neves vezetéstudományi szakértők - Jim Collins és Morten T. Hansen - új könyve. Részlet.

Nézze csak, kivel érkezett Orbán Viktor a Puskás VIP-lelátójára!

Nézze csak, kivel érkezett Orbán Viktor a Puskás VIP-lelátójára!

Az én hetem: Parti Nagy Lajos és Orbán Viktor pöttyös lova

Az én hetem: Parti Nagy Lajos és Orbán Viktor pöttyös lova

Így kezdődnek a hatoslottó számai: 3, 4, 5

Így kezdődnek a hatoslottó számai: 3, 4, 5

Két magyar barlang is kinyitja kapuit az asztmások előtt

Két magyar barlang is kinyitja kapuit az asztmások előtt

„Egy normális demokráciában Tarlós Istvánnak jár az emelt végkielégítés”

„Egy normális demokráciában Tarlós Istvánnak jár az emelt végkielégítés”

A Playboy és a Cosmopolitan is megszűnik a lengyeleknél

A Playboy és a Cosmopolitan is megszűnik a lengyeleknél