Újabb élelmiszer-drágulástól tart a FÉSZ
A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége szerint áremelő hatása lehet a hulladékgazdálkodási rendszerben bevezetett változásoknak és a csomagolási díjak további növelésének.
#élelmiszerárak
És akkor a benzin adója nő, de a Túró Rudié csökken
A bolgár tranzitadó ellenére is jönni fog az orosz gáz; elkészültek a 2024-es adószabályok tervei; számolgat a kormány, milyen fejadagokra lenne szükség, ha valami nagy baj történne az országban. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Emlékszik még, milyen volt a Nagy Infláció előtt? Megnéztük, mennyit nőttek az árak három év alatt
A kenyér ára duplájára nőtt az elmúlt három évben, az élelmiszerek átlagosan 62, a szolgáltatások 27, a benzin 73 százalékkal kerül most többe, mint 2020 szeptemberében. Megnéztük, hogyan változtak az árak, amióta eldurvult az infláció, és hogy a drágulás mostani lelassulása ellenére hol tartunk több éves összevetésben.
A "profitéhes multik" esete a "nem hülye" vásárlókkal - ez a hvg.hu szeptemberi bevásárlókosara
Az árstop kifutásával a kormány felpörgette a multiellenes szólamokat, és talán van még, aki elhiszi, hogy a Karmelitából törik le az inflációt. Valószínűleg nem azok, akik boltba járnak.
A kormány hadat üzent a "profitéhes multiknak" a 95 grammos tábla csoki miatt
A bújtatott áremelés ellen jó eséllyel pár, az EU által előírt módszer segíthet, nem a propaganda.
GVH-elnök: A nagy áruházláncok egyszerűen elszámolták magukat, aminek az árát a magyar fogyasztók fizették meg
Rigó Csaba Balázs azért azt is hozzátette, hogy „lehet, hogy a kiskereskedelmi szereplők magatartása nélkül is Magyarországon lett volna a legmagasabb az élelmiszer-infláció".
Csökkent az infláció, de nem annyira, mint a kormány remélte
Egy éve nem volt ennyire alacsony az infláció, de az, hogy 17,6-ról 16,4 százalékra lassult, csak ahhoz képest jó, ami eddig volt. Az élelmiszerek ára havi szinten március óta nem nőtt ekkorát, a cukor ára egy hónap alatt a másfélszeresére ugrott, ahogy véget ért az árstop, de a benzin és a szolgáltatások drágulása sem segített.
Megugrottak az árak az árstop kivezetése után, kérdés, van-e visszaút – ez a hvg.hu augusztusi bevásárlókosara
Árfigyelő, kötelező akció, az árstop vége – csak kapkodja a fejét az, aki augusztusban élelmiszerboltba ment. Megnéztük, a sok százalékjel árnyékában hogyan is változtak az árak, mennyire vetette vissza a már elindult áresést, de kiderült az is, hogy a kristálycukorért vagy a húsért jóval többet kell fizetnünk, mint eddig.
Lement 20 százalék alá az infláció, de sok okunk nincs az örömre
Tavaly augusztus óta nem látott szintre lassult az inflációnk, ami persze így is EU-rekorder, 17,6 százalékos. Az elmúlt egy hónapban az élelmiszerek árai már estek, a szolgáltatásoké és a háztartási energiáé viszont nagyot nőtt.
Duplájára drágult cukor, akciós csirke far-hát, hiányzó árcédulák – ilyen az első nap az árstopok után
Jelentősen megdobja a bevásárlás árát az árstop kivezetése azok számára, akik befőzni készülnek, vagy akik húsételt terveznek ebédre – ezt tapasztaltuk a hatósági árak kivezetése utáni reggelen. Vannak persze meglepetések is, és több termék ára esett.
Hét fontos tanulsággal köszönt ránk az árstopok nélküli világ
Az inflációt nem nyomta le, de hozzásegítette a Fideszt egy újabb választási győzelemhez, így azóta is rendületlenül okolhat a párt mindenki mást a drágulásért. Mit adott nekünk az ársapka?
Tényleg nem nézi szinte senki az állami árfigyelőt - derült ki a GVH-elnök szavaiból
Egy hónap alatt több, mint 650 ezren keresték fel az online árfigyelő oldalt a GVH elnöke szerint, de a pozitívnak szánt üzenettel csak azt ismerte el, amit eddig is tudtunk: szinte senki nem nézi a kormány inflációletörő csodafegyverének szánt árösszehasonlító oldalt.
Szinte senki nem nézi az állami árösszehasonlító oldalt, állítólag mégis emiatt csökkent az élelmiszer-infláció
A Gazdasági Versenyhivatal elnöke szerint részben az árösszehasonlító portáljuk miatt csökkent az élelmiszer-infláció júliusban, a látogatottsági adatok szerint viszont az állami árfigyelő szinte senkit sem érdekel.
És akkor tényleg a mohóságinfláció miatt nem ment 20 százalék alá a drágulás?
20,1 százalékosra lassult az infláció júniusban, noha már egyes számjeggyel kezdődőt várt a kormány. Az élelmiszerek ára sem csökkent nagyot, amiben az is szerepet játszik, hogy a gazdák, köztük Mészáros Lőrinc nyereségigénye felülírta ezt. A magas infláció ugyanakkor magas kamatokkal jár, így pedig borzasztó terhet jelentenek a kamatkiadások, ami az államadósság kezelését és a költségvetést is nehéz helyzetbe hozza. A gazdasági problémákat a sokasodó akkugyárak sem oldják meg, főként, ha elszennyezik az egész országot. Így pedig már a balatoni nyaralás sem olyan felszabadító, főként ha a Shein oldalán vettük a fürdőruhát. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Felfedi a kereskedők üzleti titkait a kormány, de ezzel sem állíthatja meg a drágulást
Az alkotmányos jogok sérelmével járhat a kötelező akciózás elrendelése és újabb zavarokat okozhat a gazdaságban a piaci működéssel szembemenő kormányintézkedés.
Kínos meglepetés: még mindig 20 százalék fölötti az infláció
20,1 százalékosra lassult az infláció júniusban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Az élelmiszerek ugyan olcsóbbak voltak, mint májusban, a szolgáltató szektorban és a benzinkutakon azonban akkora drágulás volt, hogy májusról júniusra összességében még emelkedtek is az árak.
A profitban úszó termelők nem engednek a méregdrága élelmiszerek árából
Az agrárgazdálkodók – lobbierejüknek is köszönhetően – hatalmas nyereségre tettek szert a magasan tartott élelmiszerárakon. Most igyekeznek megmagyarázni, mire kell nekik ez a pénz.
Sírtak a gazdák a rezsi miatt, aztán kihúztak maguknak 2-3-szoros hasznot a vásárlók zsebéből
Minden feltétel adott, hogy érdemben olcsóbbak legyenek az élelmiszerek, ám a gazdák, köztük például Mészáros Lőrinc nyereségigénye felülírja ezt. A termelők jelentős része aszályban is át tudta hárítani a költségeit, most pedig arra hivatkoznak, hogy fejlesztésre kell a pénz.