Hamarosan jön a legújabb kormányzati csodaszer az infláció ellen: az állami árösszehasonlító
Mi jó ideje írjuk össze az árakat az élelmiszerboltokban, de az infláció csak nem szorult vissza. Bezzeg ha a versenyhatóság teszi!
Mi jó ideje írjuk össze az árakat az élelmiszerboltokban, de az infláció csak nem szorult vissza. Bezzeg ha a versenyhatóság teszi!
Az alapanyagok drágulása csak az egyik tényező, ami az inflációt befolyásolja.
Az infláció és az élelmiszerek drágulása már lassulni kezdett, de még mindig olyan extrémen nagy, hogy a kormány nem engedi meg magának az árstopok kivezetését. A kormányinfón elhangzottak alapján valószínű, hogy még néhány hónapig maradnak a rögzített árak.
Satuba kerültek az agrárvállalkozók, mert kiszorulhatnak a boltok polcairól, miközben az uniós pénzesőből éppen gigafejlesztésekre készülnek, amihez viszont sok pénz kell.
A most olcsóbbá váló termékek adják az áruházlánc trappistasajt-forgalmának háromnegyedét.
Vajárcsökkenés után hagymaárrobbanás előtt jártuk be a hazai élelmiszerüzleteket, ahol úgy tapasztaltuk: ha az infláció letörésére várunk, érdemesebb a piaci folyamatokat figyelni, mint a kormány intézkedéseit.
Van egy rossz hírünk: nagy esély van rá, hogy nem lesznek olcsóbbak az élelmiszerek. Vagy ha igen, akkor sem akkora mértékben, mint amennyivel az elmúlt időszakban drágultak. Az élelmiszerpiacon egyelőre annyira bizonytalan a helyzet, hogy biztosat nemhogy fél-egy évre, de pár hónapra sem mer senki mondani.
Elsősorban a tejtermékek között vizsgálódnak.
A konkurens cég hétfőn csökkentette az árait, ők sem vártak sokáig.
Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek hatvan százalékának romlott az elmúlt időben az életszínvonala.
Hol van már a tavalyi forgalom, vagy akár a karácsonyi roham az élelmiszerüzletekben? Januári bolti körképünk csak egy dologban hasonlít az elmúlt éviekre: az árak növekedése továbbra sem állt meg.
Az önmagát immár nemzetiként aposztrofáló Gazdasági Versenyhivatal „többek között” az élelmiszerláncok körmére néz, vajon miért drágulnak Magyarországon kiemelkedő mértékben az élelmiszerek.
Nem hozott csodát a karácsony: látszik, hogy az árkorlátozás nem, csak a piaci folyamatok képesek lassítani az élelmiszerek drágulását.
Tavaly óta negyedére csökkent a különbség a magyar és az olasz árak között lidls bevásárlások alapján.
Az alacsony termelékenység, a helyettesítő termékek árának emelése, a verseny kiiktatása és így tovább: az MNB közzétette azokat a számításait, amelyek alapján Matolcsy György a múlt héten arról beszélt, az árstopok önmagukban 3–4 százalékponttal járultak hozzá a dráguláshoz.
Az élelmiszeripari és vendéglátós vállalkozások elmentek a falig: ha a folyamatosan növekvő költségeiket teljesen áthárítanák a vevőikre, eltűnne a kereslet. Újabb áremelések nélkül azonban tömeges csődök jöhetnek.
Négyből két árstop már elesett, szóval nem igaz, hogy „működnek”. Nem igaz, hogy a kormány a termékhiányhoz köti az árstopok kivezetését, hiszen termékhiányok vannak. Nem igaz, hogy az árstopok mérséklik az inflációt, ellenkezőleg, növelik azt. Nem igaz, hogy a kormány mindent megtesz az árstopok fenntarthatóságáért – hiszen az árstopok önmegsemmisítő intézkedések.
Az ENSZ mezőgazdasági szervezetének statisztikája szerint a cukor ára 6,9 százalékot ugrott februárban, amivel elérte az elmúlt hat év legnagyobb szintjét.
Bizonyos termékekből csaknem kétszer, akár két és félszer annyit vásároltunk, amióta a kormány kihirdette az árstopot.