Sorsdöntő EU-csúcs kezdődik csütörtökön: az övezeti országok állam- és kormányfőinek talán az utolsó sansza, hogy elhitessék, van megoldásuk az eurózóna válságára. De mi van, ha nem sikerül? A hvg.hu számba vette a közös valuta megszűnésének brutális következményeit. Nehogy azt higgyük, hogy megúszhatjuk!
Kína "titokban felajánlotta az euróövezet megsegítését", de ennek fejében átfogó költségvetési reformokat és további állami kiadáscsökkentéseket vár el - írta a The Sunday Times.
A magyar származású milliárdos befektető, Soros György kezdeményezésére mintegy 100, különböző országokból származó politikus, tudós és befektető nyílt levélben sürgős intézkedéseket követelt a pénzügyi válság megoldása érdekében. Az euróövezet országainak kormányfőihez címzett levelet a Handelsblatt című német üzleti napilap hozta nyilvánosságra szerdai számában.
Az európai bank- és biztosítói rendszert kell rövid időn belül rendbe tenni, különben nemhogy elhúzódó gazdasági válság, hanem komoly társadalmi földmozgások is megrengethetik Európát - mutatott rá a hvg.hu-nak adott interjújában Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője.
Négyéves a pénzügyi világválság. A BNP Paribas 2007 augusztusában jelentette be, hogy megszakítja kapcsolatait három amerikai ingatlanpiaci kötvényekre specializálódott fedezeti alappal, s fellebbentette a leplet a derivatívok és másfajta banki innovációk okozta szörnyű káoszról. Onnantól nem volt megállás a lejtőn.
Az adóssághegyek mára a bankvilágból átvándoroltak az állami szférába, s ahelyett, hogy a pénzintézetek bedőlése fenyegetne, államcsődök rémével szembesül a világ. Emiatt a piaci félelemnek a korábbiaknál is magasabb szintje alakult ki, amely állandóan jelen van, mint a háttérsugárzás, s talán az árfolyam-ingadozások is ezért állandósultak, hiszen a befektetők minden apró jelre ugranak.
A válsághullámok felkorbácsolódása sok neves befektetőt és közgazdászt késztetett arra, hogy nyilvánosan kifejtse a véleményét a helyzetről és a várható fejleményekről. Ha hinni lehet nekik, talán nem szakad ránk a mennybolt.
Az elmúlt hónapban 2 pontot esett a NetHangulat index értéke, és a mutató jelenleg 20 ponton áll – derül ki az NRC Piackutató felméréséből. A júniusi emelkedés tehát átmenetinek bizonyult, és úgy tűnik, folytatódik az internetes közhangulat tavaly november óta tartó romlása. Már csak a netpolgárok 11 százaléka optimista, 85 százalékuk ellenben úgy látja, rossz irányba mennek a dolgok.
Azután, hogy a S&P leminősítette az USA-t és Európában folytatódott a pénzügyi válság, hatalmas bizonytalanság lett úrrá a világgazdaságban. Egymásnak ellentmondó befektetői nyilatkozatok, nemzetközi beavatkozás és vészprognózisok közzétételével telt az elmúlt három nap.
Az Egyesült Államokban patthelyzet van abban a vitában, amely az államadósság 14,3 ezer milliárd dolláros plafonértékének megemeléséről szól. Ha nem lesz megegyezés az augusztus 2-ai határidő előtt, akkor a szövetségi kormány kifogyhat a pénzből és az USA akár fizetésképtelenné válhat. Közben vezető közgazdászok, köztük a válságot megjósoló Nouriel Roubini megállapították, hogy a világ még mindig bajban van. Sajnos velünk együtt.
Az európai bankok ingatag helyzete jelenti a fő fenyegetést a világ pénzügyi rendszerére. Ezek a pénzintézetek arra kényszerülnek, hogy friss tőkét szerezzenek – állítja a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Több pénzintézet vált törlesztésképtelenné a pénzügyi válság elhatalmasodása utáni három évben a Moody's Investors Service adósbesorolási listáján szereplő cégek közül, mint a megelőző negyedszázadban, a hátrahagyott adósság pedig csaknem a hétszeresére dagadt - áll a nemzetközi hitelminősítő Londonban közzétett új összesítésében.
Egy nagyobb és három kisebb bank vált a múlt héten fizetésképtelenné az Egyesült Államokban, jelezvén, hogy a gyengébb tőkeerejű bankok számára még nem ért véget a pénzügyi válság.
