Hercsel Adél
Hercsel Adél

A tudomány egyre pontosabb választ tud adni arra, hogy miért öregszik és hal meg idővel minden, ami él, és miért számíthatnak hosszabb életre a nők. Egyes öregedéselméletek szerint attól lesz rövidebb az életünk, hogy testünk karbantartása helyett inkább az utódok nemzésére és felnevelésére koncentrálunk. Legyen intő jel az ecetmuslica-életmód!

Nem csupán az alkimisták keresték a bölcsek kövét: 2016-ban is még mindig számtalan kutató bízik abban, hogy egy szép napon megtalálja az örök élet titkát. Persze, aki az öregedést megelőző és végleg kiiktató csodaszerre vár, bizony várhat a végtelenségig (vagyis addig pont nem), mert az evolúciót az efféle ostoba reménykedés egyáltalán nem érdekli. Aki mégis öröklétről álmodozik, forduljon az igazán nagyok módszeréhez, és igyekezzen valami maradandót alkotni.

©

Mindez persze nem jelenti azt, hogy az öregedés működési mechanizmusait ne lehetne megérteni. Sőt, amikor a tudomány jelenlegi állása szerint már köztünk van az a gyermek, aki várhatóan 137 évesen fog meghalni, és a gyermekeink megérhetik majd akár a 100 éves kort is, miközben a várható élettartamunk – globális átlagban – hetente egy hétvégével meghosszabbodik, a témán való elmélkedés különösen aktuális, mert

sürgősen meg kell tanulnunk alkalmazkodni egy minden eddiginél hosszabb élethez.

Hosszúélet-tanulmányok

Rudi Westendorp holland orvos, biológus, aki Öregség öregedés nélkül című kötetével már biztosan halhatatlanná tette magát, azt mondja, hogy az öregedés folyamata azoknak az apró károsodásoknak a felhalmozódása az évekkel, amelyek a létezésnek köszönhetően sújtanak bennünket. Akárcsak egy betegség, az öregedés sosem egy okra vezethető vissza: az öregedés részokok egyedi játékából alakul ki.

A Hosszú Élet Tanulmányok kutatás vezetője ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy felesleges a „normális” öregedés fogalmán rugózni. Ahhoz, hogy időskorban megelőzhetőek legyenek a testünkben jelentkező rendellenességek, létfontosságú, hogy a kutatók és az orvosok belássák: az öregedés nem normális. Csak ezekből az elvi alapokból kiindulva vizsgálhatják érdemben az öregedéssel kapcsolatos biológiai mechanizmusokat – állítja Rudi Westendorp.

Rudi Westendorp
©

A holland tudós érveléséhez Darwint hívja segítségül. Ha A fajok eredetét az öregedés szempontjából olvassuk újra, Darwin lényegében azt mondja, hogy evolúció-biológiai szempontból nézve az öregedés teljességgel érdektelen: csak az élet kezdete, továbbá a gyermeknemzés és a gyermeknevelés képessége számít. Ha egy felnőtt olyan újszülöttet hozott létre, akiből később szexuálisan aktív egyed vált, biológiai értelemben már teljesítette a feladatát.

Darwin fitnessnek, vagyis alkalmasságnak, rátermettségnek nevezte az említett ciklus ismétlésére való emberi képességet. A fitness tehát azt jelenti, hogy késztetést érzünk arra, hogy gyermekeket nemzzünk, és felneveljük őket. Az említett alkalmassági program alsó határa az embereknél 40 év, de ideális esetben inkább 50 éven át tart.

Eldobható testünk

Úgy tűnik tehát, hogy a testünkben az öregedés nem függ össze a DNS-sel, amely az élethez szükséges program kódját hordozza. A kilencvenes évek végén a tudományos áttörést hozó darwini gondolatok továbbgondolásából született a Tom Kirkwood-féle eldobható testről szóló elmélet. A brit gerontológus professzor Time of Our Lives című kötetében abból indul ki, hogy a természetes kiválasztódás révén a fajok életútjukat környezetükhöz igazították, így elegendő ideig élnek ahhoz, hogy szaporodni tudjanak.

©

Miután a gyermekek megfogantak, majd felnőttek, a test „eldobhatóvá” válik, hiszen már garantált a DNS fennmaradása, vagyis az öregedés már „megengedett”. Evolúciós szempontból nézve 50 év után a test immár elhanyagolhatja addigi szorgos munkáját, és a DNS, akár a kígyó, ledobhatja régi bőrét. Mindebből pedig egy másik elmélet, a cost of sex (magyarra leginkább a szex költségeként fordítható) teória következik. Ez azt mondja, hogy mindössze két lehetőségünk van: vagy a termékenységbe, vagy a saját testünk fenntartásába ruházunk be.

A sáskák és a muslicák példája

A biológusok már régóta jelentőségteljes tudással rendelkeznek az egyes fajok életútjával, fejlődésével és hanyatlásával kapcsolatban: mindez azonban egyelőre csekély mértékben szivárgott be az orvostudományba. Az állatvilágban sehol sem találunk példát tökéletesen fenntartott test és a gazdag utánpótlás kombinációjára. Ennek legextrémebb példája az imádkozó sáska nősténye, amely a párzás után felfalja a hímet, hogy táplálékot biztosítson utódainak.

Az ecetmuslicákkal végzett kísérletek még ennél is érdekesebben támasztják alá a cost of sex öregedéselméletet: Bas Zwaan professzor a kilencvenes évek derekán észrevette, hogy az ecetmuslicák alacsonyabb hőmérsékleten hosszabb, míg magas hőmérsékleten rövidebb ideig élnek. Az is kiderült, hogy a hosszabb ideig élők kevesebb, míg a rövidebb élettartamú ecetmuslicák több petét produkáltak. Linda Partridge brit biológus úgy próbált a jelenségre magyarázatot találni, hogy a muslicákat két csoportra osztotta: az egyikbe azok kerültek, amelyek igen, a másikba pedig azok, amelyek nem éltek nemi életet.

Hamar kiderült, hogy a hímeknek, amelyek naponta találkoztak nősténnyel, ötször nagyobb esélyük volt arra, hogy elpusztuljanak, mint azoknak, amelyeknek nem volt dolguk nősténnyel. A mikroszkóp alatt az is kiderült, hogy a hímek a párzás során, például a szárnyaikon, komoly károsodásokat szenvedtek, így a párzás többnyire maradandó károsodáshoz, halálozáshoz vezet.

©

Kisebb botrány kerekedett abból, amikor Rudi Westendorp és kutatócsoportja a brit arisztokrata családok családfáit tanulmányozta, mert végtelenül leegyszerűsítve a kutatók arra jutottak, hogy a brit arisztokraták is úgy „szaporodtak”, mint az ecetmuslicák. A különös konklúzió abból a megfigyelésből származott, hogy a legmagasabb életkort (80 év) az egy gyermeknek életet adó, de leginkább a gyermektelen brit arisztokrata nők élték meg.

Szóval ez is csak a cost of sex-et igazolta, amit Richard Dawkins 1976-ban Az önző gén című kötetében így írt le: az egész genetikai program a DNS, és nem mi magunk, az emberek szolgálatában áll. Mi csupán az életet hordozó molekulák időleges tárolói vagyunk. Ebben az esetben a test a csomagolás, ami arra szolgál csupán, hogy eldobják.

Mindent összevetve az öregedés annak az élet érdekében működő evolúciós programnak az egyik mellékhatása, amely a DNS átadását szolgálja a gyermekeinknek. Mivel a túlélés esélye általában korlátozott, soha nem lehet az utódokba eleget fektetni. A halál és a kihalás még napjainkban is reális lehetőség magunk, a családunk és az egész faj esetében.

Nincs túlélés a nagyik nélkül

Ugyanakkor miért élünk kétszer negyven, vagy épp kétszer ötven évig? És miért élnek tovább a nők a férfiaknál? A nőkkel kapcsolatban két hipotézis és több kutatás is erősíti egymást: az ún. nagymama-elmélet szerint a menopauzális nők azzal, hogy részt vesznek az unokák gondozásában, hozzájárulnak ahhoz, hogy több gyermek szülessen a családban. A posztmenopauzális nő tehát hozzájárul a túléléshez és a faj alkalmasságának megőrzéséhez.

©

A nők többé-kevésbé hirtelen bekövetkező menopauzájával ellentétben a férfiak termékenysége csak fokozatosan csökken. Azok a férfiak viszont, akik időskorban is nemzenek gyermekeket, még teljes erőbedobással vesznek részt a végkimerülésig tartó versenyben, és tovább is élnek. Mivel több gyermeket nemzenek, genetikai anyaguk az átlagnál mélyebb nyomot hagy, vagyis rátermettebbek. Azt a tulajdonságot pedig, hogy magas kort érnek meg, ezek az idős apák nemcsak a fiaiknak, hanem a lányaiknak is átörökítik.

A várható legmagasabb életkor folyamatos növekedésére ennél sokkal egyszerűbb a válasz: a higiénia, a tiszta ivóvíz, illetve a jobb minőségű táplálék, a fertőzések sikeres leküzdése, a műszaki találmányok és az orvosi újítások, a csökkenő erőszak és a jobb közigazgatás kombinációja.

Hiába hiszik sokan, nem igaz, hogy ma új betegségek szedik áldozataikat: inkább arról van szó, hogy korábban kevesen érték meg azt a magas életkort, amikor ezek a betegségek jelentkeztek.

És ha már ennyi szó esett arról, hogy az utódokba való invesztálás miatt a testünk rengeteget károsodik, a B-oldalon az is igaz, hogy a teljes flórához és faunához viszonyítva az emberi faj kivételes regenerációs képességgel rendelkezik: a testünk nem csupán egy ernyedt zsák, ami passzívan állja az ütéseket, majd egyszer csak összecsuklik. A szervezet válaszol: az elszenvedett károsodásokat megpróbálja kijavítani a maga keretein belül. Persze az emberi regenerációs képesség csak részleges: egy levágott ujj nem nő vissza, de egy lehorzsolt bőrfelület igen.

©

Minden jel arra mutat, hogy az ismételt testi és mentális erőfeszítés erősíti testünk regenerálódási képességét, és csökkenti agyunk időskori leépülését, aminek következtében a károsodás és a regenerálódás közötti egyensúly a fokozott terhelés ellenére helyreáll, és lassabban keletkeznek maradandó károsodások.

A hosszú, egészséges életre vonatkozó intelem tehát egyértelmű, ahogy az is, hogy óvatosan bánjuk az erőforrásainkkal, miközben erőnket megfeszítve megpróbálunk nyomot hagyni magunk után az emberiség történetében.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
50 éves lett Will Smith, úgyhogy kiugrott egy helikopterből – videó

50 éves lett Will Smith, úgyhogy kiugrott egy helikopterből – videó

Menekülteket szállító csónakra lőttek rá marokkói haditengerészek

Menekülteket szállító csónakra lőttek rá marokkói haditengerészek

A legértelmetlenebb márkanevek, melyeknek mégis van titkos jelentésük

A legértelmetlenebb márkanevek, melyeknek mégis van titkos jelentésük

5 tanács egy profi fotóstól: mitől lesz jó egy kép az Instagramon?

5 tanács egy profi fotóstól: mitől lesz jó egy kép az Instagramon?

100 millió forintért kelt el egy legendás Apple-gép

100 millió forintért kelt el egy legendás Apple-gép

Még négy évig kérhetnek pénzt szabadidő helyett a rendőrök

Még négy évig kérhetnek pénzt szabadidő helyett a rendőrök