szerző:
Vándor Éva
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ráskó Eszter tudatosan, önismerettel felvértezve foglalta el a helyét a standup-térben: ő a szókimondó kövér lány, aki eddig nem nagyon volt, éppen ezért nem lehet nem észrevenni. A kommentelők az elején még vissza akarták küldeni a konyhába – igaz, civilben valójában HR-es –, de ennek ellenére imádja, amit csinál. Azt vallja, hogy minél kevesebb a titka az embernek, annál szabadabb. Interjú.

hvg.hu: Nem elég, hogy humorista, HR-es és végzett pszichológus, ráadásul még nő is. Ebben a minőségében készen áll arra, hogy megállapodjon a miniszterelnökkel?

Ráskó Eszter: Én már nagyon várom, hogy személyesen megkeressen. Régóta vágyom egy motorcsónakra és néhány apróságra, szóval tudnék válogatni, ha úgy alakulna, bár nem tudom, hogy pontosan mi a megállapodás tárgya.

hvg.hu: Kevés embernek van ilyen konkrét elképzelése.

R. E.: Bármikor tudok rögtönözni egy kívánságlistát, azt el tudom küldeni a megállapodás első lépéseként, hogy a bizalmat megalapozzuk. Elég sok adót fizettem az elmúlt években, és ha abból vissza lehetne csurgatni kicsit, annak nagyon örülnék, köszönöm előre is. Szóval igen, hallottam erről a paktumról, de sajnos nem lett eléggé kibontva a téma. Ha például ilyen szolgálólány meséje-szerű megállapodásra törekednek, és vörös ruhákban kellene járni, meg középvezetőknek szülni a csemetéket a Kárpát-medencébe, akkor a héten még ne keressenek. Szívesen lennék amúgy nőügyi miniszter egy kis időre, de félek, nem olyan változásokra vágynak, amiket én tudnék eszközölni. Valószínűleg nem születne több gyerek, de talán többet tudnának meg a bennük rejlő potenciálról meg a világról, mint most. És természetesen alanyi jogon járna a csokoládé és a kismacska mindenkinek.

Bonyolult téma, hogy hogyan lehetne jobb világot létrehozni, de az sokat segítene, ha nem a szülőcsatornájukon át akarnák megismerni a magyar nők igényeit.

©

hvg.hu: Onnan, ahol áll és él, milyen ma Magyarországon nőnek lenni?

R. E.: Én sosem éreztem azt, hogy engem diszkriminálnának. Sokat gondolkoztam, hogy ez miért van így, valószínűleg azért, mert 190 centi vagyok, nem vagyok az a klasszikus törékeny női alkat. Ha egy szobába bemegyek, akkor jelen vagyok. Nem hiszem, hogy a közeli hozzátartozóimon kívül bárkinek is megfordulna a fejében, hogy milyen jó lenne elnyomni ezt a nőt. Bár nekik azért elég gyakran... De ha beosztotti munkakörben dolgoznék vidéken egy eldugott CBA-ban, ahol ne adj' isten egy szexista főnököt dobna a gép, nekem meg ez lenne az egyetlen lehetőségem arra, hogy munkám és megélhetésem legyen, akkor nem biztos, hogy így látnám ezt a dolgot. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ha nehézségem támadna, akkor csak irányt változtatnék vagy megtalálnám a módját, hogy leküzdjem. De sajnos nem ez az általános helyzet a világban.

©

hvg.hu: A humor mennyire eszköze az önismeretnek önnél?

R. E.: Az egyik kedvenc témám az önismeret, egyrészt ez a legfontosabb egy ember hitelességével kapcsolatban, másrészt kifogyhatatlan humorforrás. Az emberek sokszor nem akarnak hazudni, csak épp nincs önismeretük, nem látják magukat és megfelelő visszajelzéseket sem kapnak. Folyamatos küzdelem, hogy az ember updatelje a saját önismeretét, és a humor valahol annak az eszköze, hogy validálja a hibáinkat, hogy kevésbé fájjon az, ha valami rosszat csinálunk, vagy ha valami nem úgy sikerül, ahogy szerettük volna. A humorban az önismeret azért is nagyon fontos, mert a nézők rögtön kiszagolják, ha fals vagy. Akkor tud igazán rossz lenni egy előadás, ha te valamiért nem vagy önmagad és a közönség visszatükrözi a te lelki állapotodat. Az önismeret abban segít, hogy az ilyen helyzetekben hogyan tudd ezt kifejezni számukra anélkül, hogy sérülne az energia, a hangulat, és végig szórakoztató tudj maradni. Amúgy a saját nyomoromon tudok a legjobbakat nevetni.

hvg.hu: A Comedy Club legújabb szériáját úgy hirdetik, mint a műsort, ahol az ország legjobb standuposait lehet látni, köztük önt. Amikor ezt a szuperlatívuszt olvassa, az megdobbantja a szívét?

R. E.: Örülök neki, de nem hinném, hogy kifejezetten rám vonatkozna. Egyébként is egy olyan viszonylatban, ahol ott van egy Hadházi, Litkai, KAP, elég nehéz lenne legjobbnak lenni. De a legnagyobb igen! Mármint fizikailag ugye... babumm tsssh.

©

hvg.hu: A humorista címkét magáénak érzi?

R. E.: Örülök, ha annak tartanak, mert az elején nagyon finomkodó volt a hozzáállásom. Úgy gondolom, hogy a humorista olyan kifejezés, amelyet ki kell érdemelni. Aranyosi Péterrel beszélgettünk egyszer erről, amikor jöttünk haza egy fellépésről, és ő mondta, hogy hagyjam ezt a hülyeséget, hiszen rendszeresen fellépek, a közönség nevet, szóval én már humorista vagyok. Azt vártam, hogy egyszer csak történik valami, lesz valami lehetőség, amit jól hozok le, és onnantól humorista leszek. Aztán arra jutottam, hogy akkor nem várom tovább a beiktatással egybekötött koronázási ceremóniát.

hvg.hu: Ha körülnéz ebben a közegben, észreveszi, hogy ön az egyetlen nő?

R. E.: Nem én vagyok az egyetlen, csak  most én kerültem egy kicsit az előtérbe. Ott van Kormos Anett, Ács Fruzsi, Zabolai Margit. Mindannyian lányok vagyunk,  fotókkal tudom bizonyítani.

©

hvg.hu: Van valami ötlete arra, hogy a humor miért lett férfi felségterület?

R. E.: Minden újságíró megkérdezi tőlem, hogy miért nem akarnak a nők humoristák lenni. Mi lehet erre a jó válasz attól, aki speciel az akar lenni? Kéretik minden egyéb asszonyt megkérdezni, aki nem humorista, hogy miért nem az! Esetleg kiíratok majd erre egy népszavazást, ha én leszek a nőügyi miniszter. Hogy miért ilyen férficentrikus? A férfi kollégák erre azt mondják, hogy evolúciós szinten a nőknek nem volt szükségük arra, hogy humorral nyűgözzék le a férfiakat. Már akinek! – gondoltam magamban. Az biztos, hogy én nem tudom e nélkül elképzelni az életemet. Valamiért nálunk inkább más verbális műfajokat kötnek a nőiséghez. Mint például az éneklést. Miközben Amerikában sok női humorista van, nyilván a társadalmuk ebbéli szabadossága miatt. Lehet, hogy egyszerűen csak arról van szó, hogy ebben a műfajban kíméletlenebb az ítélet egy elhibázott produkció kapcsán, ezáltal nem is olyan vonzó ez az ipar. Mert a humor veszélyes műfaj, még ha ártalmatlannak is látszik.

hvg.hu: Tapasztalt valamit ebből a veszélyességből?

R. E.: Igen, elég sokat, főleg az elején. Nem úgy volt, hogy női előadóként megérkeztem, és senki le se szarta, hogy nő vagyok. Rögtön jöttek a kommentelők a sablonos dumákkal, hogy úristen, menjen vissza a konyhába! Sokkal szigorúbbak velünk nőkkel, mint a férfiakkal, mert alapvetően nehezen teszik túl magukat azon, hogy ez már nem a 18. század, nálunk meg ráadásul a konyha a nappaliban van, szóval teljesen tanácstalan voltam.

hvg.hu: Fel volt készülve ezekre a reakciókra? Számított ezekre?

R. E.: Ahogy mondani szokták, tudtam, hogy ez lesz, csak nem sejtettem. Meglepetésként azért nem ért. Gondoltam, hogy fogok hatást gyakorolni az emberekre, mert provokatív műsort raktam össze. Volt, hogy leültem kommenteket olvasni, jöttek a gyalázkodó boldogtalan emberek, én meg azon gyötrődtem, hogy tényleg ezeknek teszem ki a szívem, lelkem? Az ember aztán persze rájön, hogy ez egy nagyon szűk réteg az egészhez képest. Ha belegondolsz, te mikor kommentelnél egy céltalan parasztságot valahová csak úgy? Én speciel soha. Ezt is el kell engedni.

hvg.hu: Mi kellett ahhoz, hogy így legyen? Tudatosítani, hogy ők nem az ön közönsége?

R. E.: A durva az, hogy ők is a nézőim, ők is a közönségem. Csak ezek az emberek közben a saját démonaikkal küzdenek. Volt, hogy rám írta valaki, mekkora szar vagyok. Visszaírtam neki, hogy kedves tőle, de ez mégis csak egy ilyen műfaj, néha szarnak is kell lenni benne. Annyira meglepődött, hogy visszaírtam neki, és nem paraszt voltam, hogy utána az volt a következő reakciója, hogy ő amúgy nagyon szeret engem. Szóval ez egy ilyen frusztrált társaság, akik nem találják a hangot a társadalommal, és ezért ilyen fórumokon élik meg a frusztráltságukat. Ez nagyon nehéz életstílus lehet, és nagyon szomorú is, de mivel nem tudok vele mit kezdeni, csak elfogadom így, ahogy van.

©

hvg.hu: A standupban van verseny? Meg kell harcolni a helyért másokkal?

R. E.: Klasszikus értelemben nem, inkább talán belső harcok vannak, amit az ember magával folytat a megújulásért. Minél unikálisabb a karaktered, annál nagyobb eséllyel tűnsz ki a tömegből. Éppen ezért a fiúknak nehezebb dolguk is van, mert jóval többen vannak. Nőből kevesebb van, másfelől én valamilyen szempontból hiánypótló is vagyok, én vagyok a szókimondó kövér lány, ami eddig itthon nem volt. Próbálták felhizlalni Anettet egy darabig, de hát látod...

De nem érzem azt, hogy lenne verseny, én inkább a támogatást érzem mindenki részéről.

hvg.hu: A humort általában egyfajta érzékként értelmezzük, amellyel születik valaki. Lehet ezt tanulni?

R. E.: Biztosan lehet fejleszteni, de nem tudom, hogyan, mert én ezzel születtem, már gyereknek is ilyen teli szájjal röhögő kis pocok voltam, a nevetés, a jókedv, a hülyéskedés, egymás vérének a szívása az üzemanyagom.

hvg.hu: A cinizmussal hogy áll?

R. E.: Inkább az irónia. Én magamat szeretem bántani, ez az én műfajom, és ez azért is jó, mert akkor nem kapok utálkozó leveleket utána. Micsoda stratégia, mi? Cinikus akkor szoktam lenni, amikor kicsit már fáradt vagyok, vagy éppen maga alá gyűrt az élet.

hvg.hu: Ha nevetni akar, akkor kit hallgat?

R. E.: Én a kollégáimon szoktam nevetni, főleg amikor az öltözőben elszabadul a pokol. Nincs kedvenc humoristám, inkább kedvenc poénjaim vannak különböző emberektől.

hvg.hu: Ha átlagoljuk a magyar közönséget, milyen poénnal lehet biztosra menni?

R. E.: Nagyon szeretik a káromkodást, ebből is született az a humoretikai dilemma, hogy a szitokszóval generált nevetés nem igazi humorista kvalitás, vagy néha mégis? Mert ha egyszer csak elkáromkodod magad, azon mindenki nevetni fog, ez így működik a színpadon is és egy munkahelyi prezentáción is, de vannak olyan jól felépített poénok, amik intelligensek, több értelműek, de egy káromkodás nélkül mégsem ütnek akkorát. Van aztán néhány elcsépelt téma, szex, disznóölés, ezek pörögnek. Alapvetően azok a legnépszerűbb témák, amelyek mindenkit érintenek. Ide tartozik az összes emésztőrendszeri zavar és szexuális jellegű probléma, illetve a türelmetlenség szülte feszültségforrások. Ezeket a hétköznapokból generálódó poénokat mindig szokták szeretni. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenkinek ezeket kell hajtani, de az esendőség mindig kelendő.

hvg.hu: Mi az, ami rizikós témának számít?

R. E.: Ha a szüleimről beszélek, akkor például megvan a rizikója annak, hogy egyszer csak nem lesz hová hazamenni, szóval ez egy konfliktusforrás. A politika olyan szempontból rizikós, hogy ha nem értesz hozzá, és úgy humorizálsz, akkor csak simán egy hiteltelen bolond vagy. Ennélfogva én tartózkodom a politikától, mert nyilvánvalóan van véleményem, de nincs teljes körű ismeretem a témában. Igazából bármin lehet viccelődni a haláltól az abortuszon át mindenig, nyilván a megfelelő kontextusban, a megfelelő felütéssel működhet. Nincsenek tabuk, stílusok vannak, meg elképzelések.

©

hvg.hu: A választások után rengeteget beszéltünk arról, hogy az ország kettészakadt, mást gondolnak vidéken és mást a fővárosban. Humorban is létezik vidéki és fővárosi?

R. E.: Vidéken művházakban lépünk fel, Pesten a Dumaszínházban, és mind a kettő nagyon jó közeg, mert a műsor miatt jönnek az emberek, nem az van, hogy egy paradicsomfesztiválon két népdalénekes között én vagyok a töltelékprogram. A humor önálló produkciónak számít. A vidéki közönség kevésbé kritikus, jobban örülnek nekünk, gyakrabban kérnek fényképet, aláírást. Budapesten kicsit kritikusabbak. Vannak témák, amelyeket sosem próbálnék ki vidéken, és vannak témák, amelyeket sosem próbálnék ki a fővárosban. Budapesten a provokatívabb dolgokat könnyebben megengedem magamnak. Vidéken több az idősebb néző, ott azért PC-bb témákról szoktam beszélni. De Pesten is inkább a kisebb klubhelyiségben jönnek elő az igazán mocskos, gonosz témák, mert ott jobban egymásra tudunk hangolódni, könnyebb árnyalni a dolgokat. Ezért is ajánlom mindenkinek a Kompótos előadásokat, az hajaz a legjobban az amerikai klub feelingre.

hvg.hu: Kicsit a pszichológusi végzettségére is alapozva: mennyire fér rá a mai társadalmunkra egy kiadós röhögés?

R. E.: Hát az mindig mindenhol. Nincs olyan társadalom, amelyre ne férne rá egy kiadós röhögés. A nevetés alapvetően egy olyan dolog, ami mindenkinek szükséglete, hiszen ez a szelep, amivel kiengedjük magunkból a feszültséget.

©

hvg.hu: A műsorok nagy része önből táplálkozik.

R. E.: Én meg másokból táplálkozom. Meg a munkahelyi menzáról.

hvg.hu: Mennyire veszélyes így levetkőzni a színpadon?

R. E.: Hát, ha nincsenek telefonok a közönségnél… (Nevet.) Egyébként nem érzem veszélyesnek. Az a legrosszabb, amikor az ember nem vetkőzik le, hanem csak úgy próbálja „kabátban” végigtolni ezt. De akkor te sem élvezed, meg ők sem. Én szeretem ezt csinálni, és ezt a részét szeretem a legjobban, mert ettől szabadnak érzem magam. Minél kevesebb titkod van, annál szabadabb vagy, és ez ezen a szinten nagyon jól működik. Nem hiszem, hogy bármi olyan dolog történne velem, ami másokkal nem, csak én vagyok az, aki abban az adott helyzetben beszél róla.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Aszfaltra festve követelik a szekszárdi gimnázium igazgatójának lemondását

Aszfaltra festve követelik a szekszárdi gimnázium igazgatójának lemondását

Zsarolás, pénzmosás miatt vettek őrizetbe Juventus-szurkolókat

Zsarolás, pénzmosás miatt vettek őrizetbe Juventus-szurkolókat

Elvégezték az ezredik sikeres májátültetést Magyarországon

Elvégezték az ezredik sikeres májátültetést Magyarországon

Trump megerősítette: megölték Oszama bin Laden fiát

Trump megerősítette: megölték Oszama bin Laden fiát

Irán tagadja, hogy ő áll a szaúdi dróntámadások mögött

Irán tagadja, hogy ő áll a szaúdi dróntámadások mögött

Már 2015-ben bemutatták az iPhone 11 Pro "nagy” újítását

Már 2015-ben bemutatták az iPhone 11 Pro "nagy” újítását