szerző:
Sándor Anna
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egyre több fiatal nő vállal aktív politikai szerepet Amerikától Európán át Afrikáig. Vajon ők a kivételek, akik majd csak erősítik azt a magyar közéletben is jól ismert sztereotípiát, hogy a politika a férfiak terepe, vagy egy társadalmi változás képviselői? Egyáltalán kik ezek a nők, és milyen kihívásokkal kell szembenézniük?

Elég tapasztalt vagyok. Eleget tudok. Elég felkészült vagyok. Elég érett vagyok. Elég bátor vagyok. De ő végig azt fogja mondani, hogy nem vagyok képes rá. Azt fogja mondani, hogy kicsi vagyok, kevés vagyok, fiatal vagyok, és nem elég tapasztalt.

A Netflix Knock Down the House című dokumentumfilmjében ezekkel a mondatokkal doppingolja magát az amerikai kongresszusi előválasztás egyik vitájára Alexandria-Ocasio Cortez. Az ellenfele – aki majd azt mondja, hogy nem képes rá – a demokraták bástyájának számító, elmozdíthatatlannak tűnő Joe Crowley, akiről kiderül, hogy nem legyőzhetetlen – csak egy fiatal nő kellett hozzá.

A 29 éves Alexandria Ocasio-Cortez egy politikai lobbikból kiábrándult, alulról szerveződő baloldali mozgalom színeiben indult, és szó szerint lyukasra gyalogolta a cipőjét, miközben bőkezű vállalati és szervezeti támogatások nélkül, személyesen kampányolt a programja mellett.

Ma ő a valaha volt legfiatalabb képviselőnő az amerikai Kongresszusban, illetve az egyik legmeghatározóbb közéleti influenszer az Egyesült Államokban.

És nincs egyedül. Egyre több fiatal nő vállalkozik arra, hogy valamilyen mozgalom élére álljon.

A klímaváltozás elleni hatékony lépésekért aktivistáskodó 16 éves dán Greta Thunberget például az elmúlt fél évben lehetetlen volt leszedni a címlapokról. Thunberg nem politikus, de környezetvédelmi aktivistaként jelölhetik Nobel-békedíjra is. Hasonló ikon lett a núbiai királynőként elhíresült Lana Haroun. A 22 éves mérnök- és építészhallgató a szudáni Omar el-Besír elnök elleni tüntetések során tűnt fel, hófehér ruhájában vezette az embereket, és követelte a diktátor lemondását.

És akkor kanyarodjunk el Magyarországra is, ahol a nemrég lezajlott európai parlamenti választás után is fiatal nők ünnepelhettek, hiszen a Momentum egy 30 (Cseh Katalin) és egy 32 éves (Donáth Anna) politikust küldhet az Európai Parlamentbe.

Cseh Katalin nem sokkal azután, hogy megszerezte az EP-képviselői mandátumot.
©

Az EP-választásokon nem meglepő, hogy a pártok több női képviselőt indítanak a listák elején is – ennek okait is vázoljuk ebben a cikkben. Kérdés persze, hogy ezek a nők a nemi sztereotípiákat erősítő kivételként szerzik-e meg a választói bizalmat, vagy egy látványos változás képviselői? Ha utóbbi, akkor mi segíti elő, hogy egy fiatal nő politikai pályára lépjen? Milyen kihívásokkal kell szembenéznie? És mennyiben különböznek ezek a kihívások a világ különböző országaiban?

Még mindig a régi lemez: mire tartjuk alkalmasnak a nőket?

Szocializációnk és a mintáink hatással vannak az életünkre: igaz ez a szűkebb környezetünkre, mint a családunk, de a tágabb közösségeinkre is, mint az iskola és a társadalom. Sok minden függ attól, hogy ezek milyen normákat állítanak elénk, mit engednek, támogatnak, és miben bizonytalanítanak el.

A kutatások szerint biztosan van egy szempont, amely egy női induló esetében felmerül a választókban: a neme. Még mindig visszatérő kérdés ugyanis, hogy a nők alkalmasak-e a politikai pályára.

Miguel Carreras és kutatócsapata összehasonlította, milyen volt a dél-amerikai és ázsiai demokráciák férfi, illetve női elnökeinek megítélése 1970 és 2017 között. A kutatás során 150 politikus karrierjét elemezték, vizsgálták, hogyan ítélte meg a közvélemény a korrupciós, biztonsági és gazdasági ügyeiket. A 2019-ben publikált eredmények szerint

a női elnökök a hivatalba lépésük után hamarabb kaptak éles kritikákat, mint férfi kollégáik.

Míg a növekvő korrupció érzete a férfi elnökökre lényegében nem volt hatással, a női elnökök nyilvános támogatottságát erőteljesen megtépázta. A női vezetők népszerűségét sokkal érzékenyebben érintették a terrorista cselekmények és a gyilkossági ráták emelkedései is. Ez persze nem meglepő, hiszen a kutatás szerint a női vezetőkkel kapcsolatos sztereotípiák része, hogy a nők gyengébbek, és nem képesek kezelni a biztonsági válságokat és a háborús helyzeteket. Ugyanakkor, ha az általános megítélés szerint "túl agresszívak" vagy túl maszkulinnak mutatkoznak, azzal vádolják őket, hogy nem elég "kedvesek", nem elég "nőiesek".

Unokaszülő üzemmódban

Ez a típusú kettős mérce Magyarországon is él – elsősorban a konzervatív körökben. Az Integrity Lab 2016-os felmérése szerint a magyar választók 84 százaléka elutasítja azt az állítást, hogy a nők alacsony létszáma a parlamentben az alkalmatlanságukkal lenne összefüggésben, és csak nyolcaduk véli úgy, hogy ez áll a háttérben – ez ez arány a Fidesz-szavazók körében egyötöd. És a pártszimpátiák szempontjából az is egyértelmű, hogy a baloldali, liberális választók szívesebben szavaznak, ha egy pártban több női jelölt is van – ezt akár a mostani EP-választás eredményeiben is megerősítve láthatjuk.

A fideszesek hozzáállása egyébként rímel Orbán Viktor 2015-ös kijelentésére, amikor azt állította, azért nincs a kormányában egyetlen nő sem, mert szerinte a nők kevésbé tudják kezelni az ezzel járó karaktergyilkosságot. Kövér László házelnök pedig ugyanekkor az unokaszülő gyerekvállalásban látta kívánatosnak a fiatal nők társadalmi szerepét. Az irányelv érdemben azóta sem változott, ahogy ezt az idén tavasszal megszavazott családvédelmi akciótervben foglalt női életkori megkötés – max. 40 év – is sugallja.

Jelenleg a kormánynak egyetlen női tagja van, a parlamentben 199 képviselő közül 25 nő. Ezzel az eredménnyel az IPU 2019. februári adatai szerint a világon a 193 országot számláló listán a 148. helyen vagyunk – ide húsz év alatt a 65. helyről csúsztunk vissza. A listavezető egyébként Ruanda, 61 százalékos női képviselettel.

Politizálnak a nők, csak nem a nyerő pozíciókban

Kicsit más a helyzet az Európai Parlamentben, ahol a 2014–2019-es ciklusban ugyan még mindig csupán 36,4 százalék volt a női képviselők aránya, ez a szám viszont kitartóan növekszik.

Jean-Claude Juncker üdvözli Brüsszelben Greta Thunberget.
©

Zorigt Burtejin politológus a Qubiten hasonlította össze a női politikusok helyzetét a magyar, illetve az európai parlamentben, és két fő okkal magyarázta, miért ül több női képviselő az EP-ben, mint a nemzeti parlamentekben. Egyfelől, az EP-t a női képviselők barátságosabb környezetnek tartják (főleg a politikai vitakultúra, a kedvezőbb munkaóra és a családbarát jellege miatt). Másfelől az EP-választást a legtöbb országban másodrangúnak tekintik, így kisebb a versengés. Ez Magyarországon azért is számít, mert 1998 óta egyre nagyobb a szakadék a női jelöltek és a női képviselők száma között. Ebben pedig markánsan meghatározó tényező a pártok stratégiája.

A pártok rendszerint a kedvezőtlenebb helyeken (a párt számára kevésbé esélyes egyéni választókerületekben) indítják a női jelölteket, míg a férfiakat több ágon is indítják, ezzel is növelve nyerési lehetőségeiket. Emellett a pártlista elejére, vagyis a befutó helyekre a pártok általában a nagyobb politikai tapasztalattal rendelkező, fiatalabb és férfi képviselőjelölteket helyezik a nőkkel szemben.

Pedig azok az országok, ahol több nő van a kormányban, jobban teljesítenek egy uniós felmérés szerint. És viszont, azokban az országokban, ahol jó a gazdaság és gyors a fejlődés, több női döntéshozó van. Ahol támogatják a nőket, ott felgyorsul az innováció és gyorsabb ütemben javul az életminőség.

A politika arról szól, hogyan élünk együtt egy közösségben

Az, hogy a politikai döntéshozók többnyire férfiak, azt jelenti, hogy a társadalom fele nincs érdemben reprezentálva a parlamentben. Azaz a női élettapasztalat egyáltalán nem, vagy nem azonos súllyal jelenik meg a jogalkotás során. A bérszakadék (azonos munkáért azonos bért), a gyerekszülés és -gondozás, a kisgyerekes munkavállalás, a hagyományos női szerepeknek való meg nem felelés kérdései évtizedek óta kísérnek minket, és távolról sem rendezettek. Magyarország közben továbbra sem írja alá az Isztambuli Egyezményt, amely a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását segítené. De ez a képviseleti aránytalanság nemrég az Egyesült Államokban is megmutatkozott, ahol 25 amerikai férfi képviselő döntött arról, hogy Alabama államban gyakorlatilag betiltja az abortuszt a terhesség hatodik hetétől, vagyis egy olyan időhatártól, amikor a nők többsége – a női test működése miatt – még nem is tudja, hogy terhes.

De mivel ösztönözhetőek a pártok, hogy több női jelöltet indítsanak olyan pozícióban, amelyben mandátumot is szerezhetnek? És hogyan lehet bátorítani a fiatal nőket, hogy belépjenek a politikai hadszíntérre?

Erre a kérdésre az EU is keresi a választ. Az idei brüsszeli Európai Ifjúsági Hét egyik kerekasztal-beszélgetésén például a kvóták kérdése váltott ki heves vitát. A kvóták lényege, hogy meghatározzák, egy párt minimum hány női képviselőt indítson a listán, vagy küldjön a parlamentbe. Azaz a kvóta pozitív diszkriminációval kompenzálja a sokszor nemi diszkriminációt tükröző listaállítási és választási gyakorlatot.

A kvóták megítélése rendkívül ellentmondásos, kritikusai alapvetően azzal érvelnek, hogy így nem feltétlenül a rátermett politikusok kerülnek be a parlamentbe, hanem a kiszabott százalékok teljesítése számít. Támogatói viszont azt hangsúlyozzák, hogy a már emlegetett pozitív kulturális minta megteremtése érdekében átmenetileg be kell vezetni a kvótát – ami arra is esélyt teremt, hogy láthatóvá váljon, hogy a nőknek is megvannak az eredményes politizáláshoz szükséges képességei.

Tehát, hogy a személyiség független a biológiai nemtől.

Büntetések és missziók

Persze a kvóták önmagukban nem változtatják meg a társadalmi szerepeket és előítéleteket, a pozitív mintateremtés ennél összetettebb folyamat. A brüsszeli beszélgetés egyik különlegessége az volt, hogy részt vettek benne afrikai nőjogi aktivisták és politikusok is.

A benini és marokkói nők politikai képviseletéért dolgozó résztvevők azt hangsúlyozták, hogy míg a kvóta felülről teremt esélyt a nők politikai szerepvállalására, a civil szervezetek segítségével egy alulról építkező folyamatot is el kellett indítaniuk, amelyben megtanítják a nőket a legalapvetőbb dolgokra: beszélni egymás előtt, önmagukért, átadni a tapasztalatokat, magabiztosabbá tenni őket. Szerintük a politikai szerepvállalásra már az iskolában, az oktatásban el lehet és kell is kezdeni felkészíteni a lányokat is.

Ha ugyanis egy kulturális tradíció azt tanítja, hogy a nő helye a családban, otthon van, akkor sok nő nem is tudatosítja, hogy neki is vannak bizonyos jogai.

A nemek közötti egyenlőtlenségekre kiélezett társadalmakban egy nőt persze kíméletlenül büntethetnek, ha a hagyományos szerepek ellenében politizálni kezd, például megtámadhatják, bebörtönözhetik, megölhetik. A benini és marokkói résztvevőket hallgatva viszont felmerült a kérdés, hogy miközben a büntetés mértéke nyilvánvalóan eltér, a büntetés és a sztereotip bánásmód az önmagukat fejlettnek tartó országokban még mindig a politikai rendszer része.

Kislányok girl power-felirattal a 2017-es Women's March felvonuláson New Yorkban, Donald Trump elnöki beiktatását követően. A demonstráció oka az volt, hogy az elnök a kampánya során számos nőellenes, illetve más szempontból sértő megjegyzést tett. Ez volt az USA történetének legnagyobb egynapos tiltakozása.
©

A politikai szexizmus megnyilvánulása például, amikor Ocasio-Cortez egyetemista táncos videóját felteszik a netre, hogy megalázzák, vagy amikor befényképeznek Nagy Blanka szoknyája alá. A férfi politikusok ugyanis jellemzően nem vagy ritkán találkoznak olyan húzásokkal, amikor a nemükben támadják őket. Ezek a nők viszont nem hagyják magukat, és úgy tűnik, a társadalom immunrendszere is működik. Ocasio-Cortez – válaszul a támadásra – pimasz táncmozdulatokal lejtett be a kongresszusi irodájába. Nagy Blankától pedig bocsánatot kért a Pesti Srácok munkatársa, miután például Nagy is Facebook-posztban reagált az esetre.

Ahogyan a kerekasztal-beszélgetés résztvevői kiemelték, a politika arról szól, hogyan élünk együtt egy közösségben. Az optimista olvasat szerint így az a jelenség, hogy egyre több fiatal nő jelenik meg aktívan a közéletben, jelentheti a társadalom hajlandóságát, hogy komótosan, de kész elmozdulni egy nemileg egyenlőbb – azaz igazságosabb, egészségesebb és a statisztikák szerint ráadásul sikeresebb – irányba. Ezek a fiatal nők pedig élő példákká válhatnak, akiknek szerepük lehet a pozitív minták megerősödésében. A többi már össztársadalmi munka.

 

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Jövő héten visszatér a kánikula

Jövő héten visszatér a kánikula

Bécsben felejtett 30 embert a Wizz Air, nem jutottak el Tenerifére

Bécsben felejtett 30 embert a Wizz Air, nem jutottak el Tenerifére

Több mint egy évtizeden át lopta az áramot egy férfi Pécsen

Több mint egy évtizeden át lopta az áramot egy férfi Pécsen

Szellemtanyákat is bevállalnak a hongkongiak

Szellemtanyákat is bevállalnak a hongkongiak

Leszállítottak 18 brit férfit egy izraeli repülőről, mert az egyikük bombával fenyegetőzött

Leszállítottak 18 brit férfit egy izraeli repülőről, mert az egyikük bombával fenyegetőzött

A köztévében Kálmán Olga győzelmét jósolják

A köztévében Kálmán Olga győzelmét jósolják