A koronavírus miatt megbetegedett tanárok négyötöde nem kapta meg a 100 százalékos munkabérét

A koronavírus miatt megbetegedett tanárok négyötöde nem kapta meg a 100 százalékos munkabérét

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
BI
Tetszett a cikk?

Egy friss kutatás szerint a pedagógusoknak nem jött meg nagyon a kedve a digitális eszközök alkalmazásához a karanténoktatás során, ha visszaállna az iskola a normál rendbe, negyedük még annyit sem használná azokat, mint eddig. A tanárok mintegy ötöde kapta el eddig a koronavírust, aki elkapta, annak viszont – Kásler Miklós ígérete ellenére – csak a 19 százaléka kapott teljes bért a betegsége idejére.

A koronavírust a legfiatalabb korosztályhoz tartozó tanárok (18–29 évesek) negyede, a 30–59 évesek ötöde, az annál idősebbek 15 százaléka kapta el valamelyik hullámban. Az emiatt táppénzre kényszerült pedagógusoknak azonban mindössze a 19 százaléka kapta meg bérének 100 százalékát – derül ki a 21 Kutatóközpont és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) reprezentatív kutatásából.

Kásler Miklós még szeptemberben jelentette be, hogy a koronavírus miatt megbetegedett tanároknak jár a 100 százalékos munkabér, hiszen az foglalkozás közbeni megbetegedésnek számít. Ehhez képest a PDSZ decemberben még nem találkozott olyan pedagógussal, aki megkapta volna a teljes bérét ilyen esetben, ezt az EMMI ugyanakkor cáfolta és hangulatkeltéssel vádolta a szakszervezetet.

Bár a pedagógusok 57 százaléka elvégzett már valamilyen tanfolyamot a digitális oktatásról az elmúlt négy év során, többségük (60 százalék) mégsem rendelkezett elegendő kompetenciával ahhoz, hogy kellőképpen, magabiztosan, és maradéktalanul el tudja látni a feladatait, se a tavaszi, se az őszi hullámban – derül ki az adatokból.

Azt is megerősítette a kutatás, hogy eléggé magukra voltak hagyva a tanárok az új feladattal, mindössze minden második tanár kapott segítséget a munkáltatójától. Legkevésbé az óvodapedagógusok, a szakiskolában oktatók, valamint az általános iskolában tanítók számíthattak segítségre.

Bár sokan reménykedtek, hogy a kényszer miatt digitális eszközökre átálló oktatás esetleg később, a járvány utáni időszakban is módszertani korszerűsítést hoz az iskolák mindennapjaiba, ez úgy tűnik, csak hiú ábránd marad. A mostani kutatás szerint a karanténoktatás keveseknek hozta meg a kedvét, hogy a járvány után például több digitális eszközt használjon az oktatása során.

©

A járvány lecsengése után a pedagógusok 27 százaléka gondolja úgy, hogy több digitális eszközt és platformot fog használni munkája során, 48 százalék úgy ítéli meg, hogy hasonló arányban fog használni, mint a járvány kitörése előtti időszakban. A kérdezettek negyede pedig még kevésbé szeretne bármilyen online platformot használni a tanítás során. Az új képességeket és lehetőségeket leginkább a pályájuk derekán járók (40–59 évesek) szeretnék beépíteni: az ehhez a korosztályhoz tartozók 30 százaléka szeretné szélesíteni az oktatói repertoárját digitális platformok használatával.

A digitális oktatás témakörén túl az oktatók egészségügyi helyzetére is kitérték a kutatók. A pedagógusok 19 százaléka igazoltan átesett már a koronavírus fertőzésen, az első hullámban csak elenyésző számban, zömében a második hullámban kapták el a vírust. Többségük nem érzi/érezte magát biztonságban a munkavégzése közben az iskolában. Mindemellett az oltási kedv körükben magasabb, mint a teljes társadalomban mért hajlandóság: 43 százaléka beadatná a védőoltást, megközelítőleg harmaduk (36 százalékuk) billeg a kérdésben, és csak minden ötödik válaszadó az, aki nem kívánja beadatni a vakcinát.

©

A digitális oktatás időszaka nemcsak munkájuk elvégzése során nehezítette a pedagógusokat, hanem mentális állapotukat is nagyban befolyásolta. Azoknak a pedagógusoknak a mentális egészségügyi állapotát érintette érzékenyebben a digitális távoktatás időszaka, akik 2020 tavaszán, valamint akik 2020 tavaszán és őszén is online platformokon oktattak. Azok az oktatók, akik mind a két félévben digitális távoktatásban vettek részt kimerültnek (49 százalék), fásultnak (22 százalék), meggyötörtnek (22 százalék) érzik magukat. Ugyanakkor a mind a két félévében digitális platformon oktatók közel fele azt mondta, hogy frissnek érzi továbbra is magát.

A „Hogyan látja, összességében mennyire tudnak/tudtak alkalmazkodni a diákjai az online oktatáshoz?” kérdésre kapott válaszokból az derül ki, hogy a diákok legnagyobb hányada (54 százalék) apróbb problémákkal, de tud/tudott alkalmazkodni az eddigiek során a digitális távoktatáshoz. A pedagógusok szerint a diákok megközelítőleg harmada (30 százalék) nehezen, de végül tud/tudott alkalmazkodni az új helyzethez, a diákok csupán kis hányadának 6 százalékának nem okozott semmilyen problémát az átállás.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

Hozzászólások