Balla István
Balla István
Tetszett a cikk?

Az állami iskolákra rákényszerített KRÉTA-rendszer összeomlásával kezdődött az általános iskolák második online oktatási időszaka. A tanárok nem tudtak feladatokat feltölteni, a diákok letölteni, sokszor a belépéssel is baj volt. Igazából ott kezdődött el zavartalanul a távoktatás, ahol más platformokat használtak. UPDATE: válaszolt a Klebelsberg Központ.

„A kormány fel kíván készülni a koronavírus-járvány második hullámának lehetőségére, ezért megkezdődött a KRÉTA integrált részét képező Digitális Kollaborációs Tér modul (DKT) fejlesztése, amely szükségtelenné teszi egyéb szoftverek használatát" – mondta tavaly augusztus 7-én Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Porzik a KRÉTA

A második hullámban még nem, a harmadik hullámban hirtelen élesben próbálták ki az iskolák az ígéretek szerint minden más rendszert felváltó, kormányzati fejlesztésű KRÉTA-t, és az első tapasztalatok hétfő reggel a legtöbb helyen totális csődről árulkodtak.

Szuperül működik. Ja, nem. Egy újabb NER sikertörténet.

Nálatok is porzik a Kréta?

Nálunk az egyik gyereknél nem a Krétát nyomják, ott működik is flottul az online tanítás.

Elindult a Nem tudok belépni a Krétába verseny 2.0.

Ilyen szülői kommentekkel volt tele a net hétfőn reggel, amikor még csak néhány órája kezdődött el a mostani online tanítási időszak, és kollégáink saját tapasztalatai is hasonlók voltak: volt, aki már belépni sem tudott, voltak, akiknél a feladatok letöltése okozott problémát, a legtöbben „Váratlan hiba történt” jelzéssel találkoztak.

©

Megkérdeztük olvasóinkat is, hogy ők mit tapasztaltak, és a legtöbb helyről hasonlóról számoltak be.

Jött az értesítés a tanártól, hogy feladta a mai napra

„Mi vesztettünk.... képtelenség belépni, folyamatosan kidobott a rendszer, és az osztályban mindenkit. Ott indultunk, hogy páran – a korán kelők – be tudtunk lépni 8 óra előtt, csak az osztályfőnök nem, akinek az órát kellett volna tartania :-)))). Aztán mindenki kilépett, aztán már senki sem tudott belépni csak a tanár .... 9:24-kor kaptuk az értesítést a tanártól, hogy feladta a mai napra. A negyedikes fiam kapott egy szabadnapot, holnap újra próbálkozunk” – írta egy fővárosi olvasónk, aki megjegyezte, hogy az osztályfőnök egyébként elsőre nem az e-Kréta DKT-t szerette volna, „aztán jött az intézményvezetői ukáz, hogy elsődlegesen a DKT-t kell használni”.

Tímár Zalán, a dunaharaszti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 5. osztályos tanulója online tanórán vesz részt otthonában 2021. március 8-án
©

Egy gyógypedagógus már vasárnap, KRÉTA-üzenetben elküldte a tanítványainak a feladatokat, ezt meg is írta a szülőknek, de kiderült, senki nem kapta meg. „Este még egyszer elküldte, de megint nem mentek át. Hétfő reggel már sokan be sem tudtak lépni, megnézni, hogy érkezett-e valami. Szóval ennyi.”

„Nálunk lefagyott a KRÉTA. Szerintem a szerver nem bírja. Kiengedtem a gyereket az udvarra trambulinozni. Ha nem műkszik akkor nem műkszik. Mit lehet tenni? Nem erőltetjük ezt az online oktatást. Holnap azt mondom, hogy elment a net. Lesz a gyereknek egy hónap pihenő” – írta egy szülő.

Mire jó a KRÉTA?

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy bár a legtöbb helyről problémákat hallottunk, voltak olyan szerencsések is, akiknél nem volt különösebb gond, és tudták használni a rendszert (kérdés, mire használják), amely reggel valószínűleg a nagy a túlterheltség miatt állt le. Délelőtt már nem volt gond a belépéssel.

Megkérdeztük mind a Klebelsberg Központot, mind a KRÉTA fejlesztéséért felelős eKRÉTA Informatikai Zrt.-t, hogy mennyire általános probléma volt a leállás, és mi lehetett ennek az oka, amint kapunk választ, frissítjük a cikket.

UPDATE: hétfő fél 5-kor a Klebelsberg Központ válaszolt kérdéseinkre:

"Kérdésére válaszolva tájékoztatom, hogy a Kréta rendszer Digitális Kollaborációs Tér moduljával kapcsolatban a Központhoz is érkezett reggel jelzés, hogy nem működik megfelelően. A hibát információnk szerint a hirtelen túlterhelés okozta, és az, hogy a  minisztérium és a Klebelsberg Központ világos jelzése ellenére az E-Kréta Zrt. alulbecsülte a várható terhelést. A hibát azóta elhárította a működtető, így jelenleg már tudják használni az intézmények. Ahogy azt már korábban is jeleztük, minden intézmény maga dönt arról, hogy a tantermen kívüli digitális munkarend során milyen felületet, online platformot használ."

UPDATE2:

Annak ellenére, hogy megpróbáltuk szimulációval, tervezéssel a legjobb tudásunk szerint felkészülni az első teljes digitális nap reggelén várható óriási rendszerterhelésre, nem tudtuk a KRÉTA rendszert és DKT (Digitális Kollaborációs Tér) modulját kiszolgáló erőforrásokat megfelelően elosztani, beállítani, amiért is a felelősség kizárólag az eKRÉTA Informatikai Zrt.-t terheli

– írja a cég a közleményében.

A KRÉTA működtetője vállalta a felelősséget a rendszer leállásáért

Az állami iskolákra rákényszerített KRÉTA-rendszer összeomlásával kezdődött az általános iskolák második online oktatási időszaka. A tanárok nem tudtak feladatokat feltölteni, a diákok letölteni, sokszor a belépéssel is baj volt. Igazából ott kezdődött el zavartalanul a távoktatás, ahol más platformokat használtak. UPDATE: válaszolt a Klebelsberg Központ.

Az a tapasztalat, hogy azok az iskolák tudtak probléma nélkül belekezdeni a távoktatásba, akik nem (csak) a KRÉTA rendszerét használják, hanem valamelyik másik platformot is. „Mindkét gyerekemnél főpróbát tartottak még pénteken… szerencsére. Így időben kiderült, hogy a remek fejlesztés ismét csődöt mondott. A hétfő reggel ismét a Jitsi Meet-tel indul” – írta egy olvasónk. „Meg se próbáltuk. Classroom” – így a másik.

A 3. osztályos Ákos (b) és az 1. osztályos Áron az online kapott feladatokat oldják meg Nagykőrösön 2021. március 8-án
©

„Remek. Nálunk is a ’Nem tudok belépni a Krétába 2.0’ üzemel. Amikor meg 15 perc tekerés (várakozás) után sikerül, akkor megkapja a gyerek a tanártól: »napi téma Tk xx-xy oldal, Mf zyx-zy oldal«. Ez ám a digitális oktatás! Bezzeg a nagyobbiknak (gimis) van normális, valóban online órája, tanári előadással, kérdéssel-válasszal. Természetesen nem a KRÉTA-n és természetesen nem állami iskolában.”

József, egy pesti általános iskola tanára azt mondta, hogy ők csak az adminisztrációt végzik a KRÉTA-ban, az online oktatást más platformon oldják meg, pont azért, mert ott stabilabb. A KRÉTA-val egyébként szerinte normál üzemmenet esetén is szoktak gondok adódni: korábban is többször előfordult, hogy leállt, vagy nem tudtak leadminisztrálni órákat. Próbaképp azért belépett délelőtt 11 óra tájban, neki éppen akkor működött a rendszer.

Kötelező használat

A KRÉTA használatát a 2017–2018-as tanévtől kötelezővé tette az állami iskolákban a kormány, fejlesztésére már azt megelőzően több száz millió forintot költöttek, azóta újabb 7–8 milliárd forintba került. Az eddigi tapasztalatok szerint a pedagógusok ugyanakkor nem tartják – még akkor sem, ha működik – könnyen használhatónak.

Szakértők szerint adminisztratív rendszerként még működőképesnek is mondható a KRÉTA (igaz, mint írtuk, egy-egy diák önszorgalomból jobbat tudott összehozni, például itt és itt), az osztályzatokat, fogadóórákat, üzeneteket tudja kezelni. Valószínűleg a „kötelezőségnek” úgy tesznek eleget az intézmények, hogy a KRÉTA-n vezetik az adminisztrációt, mivel tanulásszervezésre, tanulástervezésre nem alkalmas, ezekre keresnek használhatóbb szoftvereket.

Annak ellenére, hogy a tavaly év végén a rendszerbe épített DKT tényleg nagyobbat álmodott. Mint a KRÉTA honlapján olvasható:  az „egy olyan komplex modul, amely segíti a tanárok és a diákok digitális online együttműködését, kommunikációját és a feladatok kiadását, szükségtelenné téve egyéb oktatási szoftverek használatát”. Az általunk megkérdezett tanárok azonban épp arról panaszkodnak, hogy még ha nem is fagy le a program, akkor is – a neve ellenére – csak minimálisan használható kollaborációra. „Fel tudok tölteni dokumentumokat, a diákok le tudják tölteni, majd ugyanez visszafelé is működik, hát ezt igazán nem nevezném magas szintű tanulás célú együttműködésnek.

©

Egy digitálisoktatás-szakértő lapunknak elmondta, hogy egy olyan rendszert hibátlanul felállítani és működtetni, amelyen egy időben lehet több tízezer ember videohívásban, az valóban bonyolult. Úgy tűnik, erről le is tettek a KRÉTA fejlesztői, annak az online konferencia megoldása ugyanis alapfunkciókkal, de a Webexre épül. Ez azért is érdekes, mert elvileg a hazai fejlesztésű rendszer egyik fő indoka, hogy magyar állampolgárok adatait ne külföldi multicégek tárolják. Ehhez képest a Webex a kaliforniai Cisco System fejlesztése.

Egy éve, amikor váratlanul online oktatásra kellett átállnia az iskoláknak, azt írtuk, hogy a kormány, bár kidolgoztatta a Digitális Jólét programot és a Digitális Oktatási Stratégiát jó sok pénzért a 2010-es években, sőt volt digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztosunk is, de valójában magára hagyta a pedagógusokat a távoktatással. Azóta eltelt egy év, és most egyáltalán nem váratlanul tört ránk a járvány második és harmadik hulláma, és most az ezzel járó újabb digitális munkarend. Ehhez képest az iskolák, pedagógusok nem sokkal vannak beljebb, őket egy nem működő, és ha működik is, rosszul használható KRÉTA-rendszerrel „segítette ki” az állam, illetve kidolgozott egy módszertani segédletet, a digitális eszközökhöz alig vagy egyáltalán nem hozzáférő diákok pedig – jó esetben – továbbra is kapják majd papíron a feladatokat. Abban bízhatunk, hogy a lelkiismeretes pedagógusok, most már több hónapos tapasztalattal, és az általuk kiválasztott platformokkal megteszik, ami egy ilyen helyzetben megtehető.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Balla István Kult

„Miért? Digitális oktatás lesz? Jaj, de jó, egész nap biciklizhetek az utcán!”

Majdnem pontosan egy évre a hirtelen bejelentett iskolabezárás után most újra tantermen kívüli digitális munkarendre állnak át az iskolák. A lépés várható volt, de nem sokkal felkészültebb a rendszer erre, mint egy éve. A pedagógusok és a szülők azt remélik, hogy tényleg csak áprilisig tart a lezárás, mert most már konkrét tapasztalatok mutatják: a távoktatás nemhogy nem hatékony, sok helyen nem is működik.